Ifjúmunkás, 1973 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1973-03-22 / 12. szám
2 Ifjúmunkás 4 ÉS 1/2 VASS KÁROLY mérnök harmincnyolc éves. Nem ez az első igazgatói megbízatása. Mit érez az igazgató, aki kinevezésekor egyelőre néhány későbbi alapkádernek és egy puszta földdarabnak — ahol az üzemnek kell felépülnie — a vezetője, egy más vállalattól kapott kölcsön-irodában ? — Gondolom, nemcsak a sajtóból értesült arról, hogy a sepsiszentgyörgyi ifjúsági szervezet védnökséget vállalt az önök gyára felett. Major László, a városi KISZ-bizottság első titkára lapunkban nemrég nyilvánosan is elkötelezte magát. Nem lenne érdektelen, ha elmondaná, mennyire tekintik önök szükségesnek ezt a felajánlkozást . — Sokat beszélhetnék arról, hogy a gyár most alakuló munkaközösségének milyen bonyolult, nehéz feladatokat kell megoldania. Nem hinném, hogy könnyebb lenne a dolgunk, ha beindul a termelés. A legnagyobb örömmel fogadtuk a védnökséget, azokat a kezdeményezéseket, amelyekről Major elvtárs beszélt. Ha az ifjúsági szervezet segít megoldani az újonnan MIT ÉREZ AZ IGAZGATÓ ? szakképesített munkásaink — mindannyian fiatalok ! •— elszállásolását, étkeztetését, nagy gondot vesz le rólunk. Mert sajnos, 1973-ban nem épül fel az otthonunk, ahogy eleinte terveztük. A legboszszantóbb az, hogy az ügy itt bukott el. Mert a beruházási alapok a rendelkezésünkre álltak — Mi történt tulajdonképpen ? — A helyi tervezőintézet nem készítette el idejében a kivitelezési tervet. — Mikor rendelték meg ? — Tavaly augusztusban. Két hónap alatt egy kis jóakarattal nyugodtan elkészülhetett volna, egyszerű típustervről volt szó, amit néhány jelentéktelen változtatással le lehetett volna másolni. Mi elküldtük egy mérnökünket Temesvárra, hogy hozza el onnan egy nekünk megfelelőnek látszó otthon dokumentációját. De a telek kijelölésével is voltak problémák. Arról volt szó, hogy az Olt-híd mögötti területre helyezzük el, ahol szakiskola-központ is épül, s a mi otthonunkat újabb munkásszállások követik, az ezután épülő új vállalatok számára,meg aztán kantin-éttermekre is gondolni kell. E városrésznek, sajnos, még nem voltak meg a rendezési tervei, és az elgondolásokat még jelen pillanatig sem véglegesítették... Az otthon terve sem készült el. Július 30-ra szól a szerződésünk, de hogy őszinte legyek, kétségeim vannak az időponttal kapcsolatban is. Pedig képzelje el, 225 helyes szállás, kétágyas szobákkal, s minden két szobának külön mosdófülkéje... Ha július 30-ig a kivitelezési terv nem készül el, akkor 1974-ben is lemondhatunk az otthonról. — Major elvtárs úgy mondta, hogy a tervezőintézet KISZ-szervezete vállalta a tervek elkészítését. A napokban majd felkeressük a tervezőket — nyilatkozzanak az ügyben a nyilvánosság előtt. Ez év őszén körülbelül hány ember elszállásolásáról kellene gondoskodni . — El kell helyeznünk mintegy kétszáz fiatal munkásunkat, akik akkor fejezik be az iskolát. — Meggyőződésünk, hogyha a városban ezt egyáltalán meg lehet oldani, akkor a KISZ megoldja. De, gondolom, nemcsak ennyiben számítanak a segítségükre... — A politikai-nevelő munka szerepe lehet jelentős nálunk. A frissen végzett fiatal munkások általában összeforrott, erős közösségbe kerülnek, s ilyenkor a közösség hatni tud rájuk, elérheti, hogy alapelveit, fegyelmét, szokásait a fiatalok tiszteletben tartsák, átvegyék. De nekünk az üzemet ezekkel a közösséggé még nem szerveződött, a gyári munkához, fegyelemhez nem szokott, szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező fiatal munkásokkal kell beindítanunk. — A KISZ-nek valóban nem kell sokat töprengenie, hogy mit tegyen a védnökség címén , épp elegendő a tennivaló. Van még más is . — Bízom abban, hogy rendszeres lesz a gyári vezetőség és a városi KISZ-bizottság közötti kapcsolat, úgyhogy mindig idejében intézkedhetünk. De van még egy sürgős, igen-igen fontos terület, amivel már most törődnünk kell : a negyedik évnegyedben újabb fiatalokat — a líceumok és az általános iskolák végzettjeit — kell beiskoláznunk. Mintegy 200 fiatalra van szükségünk... — Lehetnek lányok is 7 — Természetesen. A 1.szám fele lányokból kellene hogy álljon. — Milyen szakmákról lenne szó ? — Esztergályos, marós, lakatos, préskezelő... — Az ifjúmunkást elég sok diák olvassa. Nem kíván élni az alkalommal, igazgató elvtárs, hogy a lap hasábjain elmondjon egy érvekkel támogatott hivogatót . — Örömmel. Nagyon szép fémipari munkát ígérünk, amelyben az elektronikai rész dominál, s a gyártástechnológia sehol sem igényel nehéz testi munkát — a finom munka, a finommechanika uralkodik a gyárban. Lányok kitűnő eredménnyel végezhetik ezt ! Fiatalok számára is rendkívül ajánlatos munkaterület a miénk, hiszen a műszaki fejlődés rendkívül gyors, újabb és újabb ismereteket szerezhet meg az itteni dolgozó, s ha kedve tartja, tovább tanulhat: mester, technikus, almérnök, akár mérnök is lehet... S mivel fiatal vállalatról van szó, ahol fiatalok dolgoznak, gyorsabbak, akadálytalanabbak a fejlődési lehetőségek is. Arról nem beszélve, hogy a legjobb fizetési besorolásokat nyújtjuk: biztos, szép keresetet. Az sem utolsó, hogy itthon marad, Háromszéken az, aki hozzánk jön dolgozni. Akik munkából jönnek az iskolánkba, a három utolsó hónap átlagfizetését kapják meg nálunk ; a diákok járandósága 400, de előfordulhat, hogy ősszel 600 lej lesz... A tanfolyam 8 hónapos. Különben megkaptuk az engedélyt, hogy az 1973/1974-es tanévben beindítsunk az 1-es számú líceumban egy szaklíceumi osztályt. — Reméljük, sok olvasót bír döntésre az ön felhívása. Jó munkát! Lejegyezte : Matekovics János A védnökség tovább folytatódik. Hiszen olyan gondok merültek fel, amelyek leküzdésére éppen a párt márciusi plenárisa szólított fel minden társadalmi erőt , a KISZ-t is. Mert nem lehet vitás , csakis a pályairányítás sikeressége, az életkörülmények optimális biztosítása lendíthetik előre iparunk fontos, új objektumát a gyorsított ötéves terv emelkedő útján... A sepsiszentgyörgyi KISZ-szervezet védnökséget vállalt az épület autóvillamossági gyár fölött. Az ifjúmunkás védnökségük pártfogását ígérte. A sepsiszentgyörgyi 4. ■zámú iskola tanulói úgy gondolták, hogy a népművészet és a történelem tanulását a helyszínen folytatják. Sok népdalt, népballadát, mondát és helynevet sikerült kimenteniük az Idő kútjá■ból, megismerkedhettek régi használati tárgyak és mesterségek titkaival is. Naplójuk nyomán hátha másoknak is megjön a kedvük az ilyen nyári „búvárkodáshoz". A nap magasra emelkedett, mire elindulhattunk Bahána felé. Nehezen vergődtünk át az Ojtoz völgyét átszelő sáros úton. A völgy szélén hosszan nyújtózó Marginát érintve kanyarodtunk be a kis oldalvölgybe. A falu a Bahána patak völgykatlanában húzódik meg, szemközt az Ojtoz völgy másik oldalán emelkedő Tisza dombbal. Adám István András házánál a 20 éves Adám Katalint nemsokára népviseletben fényképezhettük le. Aztán összegyűltek a falu asszonyai Estéfán Mári házában és egymásután énekelték szebbnél szebb dalaikat. Most értettük meg a csángó énekesek sajátos előadási módját. 10—15 szakaszon keresztül ismétlik a régies melódiát, különböző népi, de nem ritkán mű dalok szövegeire is. A bahánai lányok gyakran járnak szezonmunkára Sepsiszentgyörgy határába, a szépmezői állami farm földjeire ott több székely nótát tanultak meg. Estéfán Mári, aki a legtöbbet énekelt, 64 éves. „1908-ban vagyok lével“ válaszolta kérdésünkre. Mi úgy mondanánk , 1908-ban lettem (születtem). Másnap kis emelkedő után kiértünk a vízválasztó fennsíkra. Itt épült a gyorsan terjeszkedő Szitás falu. Alsó végén a 8 osztályos iskola már szűknek bizonyult, emelkednek az új épület falai. Ide járnak át az 5—8 osztályos babánai gyermekek is tanulni. A falut a hagyomány szerint a földesurak elől menekülő erdélyi betyárok alapították. Állattenyésztéssel foglalkoztak, s a juhok meglyuggatott bőréből szitákat készítettek. Innen származhat a falu neve. A faluban lerajzolták az ott nagyon elterjedt plattenes, kanyargós füstjáratú, szobabeli kályhát. Márton Andráséknál az ülőházban fogadtak. Így nevezik a lakószobát, „ahol ülnek". Gyűjtöttünk, fényképeztünk. A kerítések, kapunyílások, szomszédos fák tele voltak kíváncsiskodó gyermekekkel, s utánunk is szegődtek: egész nap gyermekhad kísért, bárhova is mentünk. Szalagra vettük a 92 éves Elek György András néhány furulyaszámát. Szitástól egy ugrás Újfalu. A település fordított L betűhöz hasonló alaprajzú. A falu körüli domboldalakon szőlők, kukoricások, ezekben köztes műveléssel tököt, basocskát (babot) és pityókát termesztenek. A házak közt kiterjedt gyümölcsösök vannak. A déli órákban nagy idő készülődött. A falusiak megkongatták a harangokat, hogy elijeszszék a jégfelhőket. Meggyújtották a gyertyákat, s a „szentelt pimpókat“ is tűzbe vetették. Vidáman indultunk gyűjtőutunkra. Az alsó faluvégen szívesek voltak az emberek, de a felvégen ellenszenvvel, bizalmatlansággal fogadtak. Éneklésről hallani sem akartak, pedig a falu közismert a vidéken a népdalairól. Bemutatkozáskor az emberek két nevet mondanak. Magyarul Mátyás, románul Pírgan*. A Mátyás név nagyon elterjedt a faluban. A Egy diákexpedíció naplójából (III.) falu lakói őrködtek a török-tatár veszedelem idején a Kasna hegyen. A Pirgaru név őrségre utaló. Valószínű a környék román lakói nevezhették így az őröket — ezért nyerhették ezt a nevet. Mátyás Mária 48 éves, tizenegy gyermek anyja. Két leánya van „kiszállva“, a többiek mind itthon vannak. Otthon sző,fon. Itt is elterjedt ez a foglalkozás, de kevés a szövőszék. Így azokat sorra viszik házról házra. Gyermekei egy része otthon maradt s majd bejár a közeli Gh. Gh. Dej városba dolgozni. Mások szétszóródnak az országban. Kerekes Györgynek egy leánya Gyímesbükkre ment férjhez. Hárman dolgoznak Esztelneken, Sósmezőn és Brailán. Öten otthon vannak, Mátyás Máriának egy leánya Kézdivásárhelyen van férjnél. Kerekes Ilonának egy gyermeke Nagybányán, egy Govorán dolgozik. Estefelé végre megtört a jég, egy legény dacból elénekelt egy nótát. Miután visszajátszottuk magnetofonról a hangját, egy-kettő felbátorodtak a környék asszonyai is, egymást valósággal túllicitálva. Gazda László • Pazarlás ellen • A villanyóra természete Nyilvánosan megfogadtuk, hogy nem vitatkozunk Bögözi Sándorral, most mégis cikkére hivatkoztunk újra, amelyben a megyei lap erejével megtámogatja sepsiszentgyörgyi klubszerző szándékunkat, és ha ez vitatkozásnak tűnik, akkor, kedves kolléga, vegye úgy, hogy nem vele vitatkozunk, hanem azokkal, akik elültették benne a kételyt — a kelleténél nagyobb kételyt — az ifjúsági klub beindulásával kapcsolatban. A kételkedés okai között találjuk cikkében a Dózsa György klub szoros pénzügyi helyzetét, azt, hogy a klubigazgatónak még a villanyszámlától is rettegnie kell, emiatt kiszedett a foglalatokból néhány fénycsövet. A termekben kevesebb lett a fény és egy okkal több a klub bírálatára. Csak az nem derül ki, hogy a fénycsövek számának csökkenése után hogyan alakult a villanyszámla. Laikusan logikus, hogy csökkent, mert 10 (tíz) fénycső az sok, ugye. Sokkal több, mint 1 (egy) villanykályha. Csak egy hibájuk van a villanyóráknak: úgy vannak programozva, hogy ne adjanak össze fénycsövet villanykályhával, gitárerősítőt kávégéppel. A villanyóráknak az a lényeg, hogy az illető eszközökre mi van írva a dupla vé elé. Hát olvassuk le mi is. A fénycsőre az van írva: 40 watt, a villanykályhára : 1000 watt. Tehát, ha kicsavarunk 25 fénycsövet és bekapcsolunk egy villanykályhát, vagy kávégépet, a jövő hónapban kezdhetjük elölről a létrára mászkálást a fénycsövek után, a végén pedig csodálkozhatunk, hogy még a holdfény is pénzbe kerül. Mi egyelőre azon csodálkozunk, hogy a fogadónap vitáinkon tisztázódott a villanyórák természete, és most Bögözi Sándor cikkéből mégis arra kell rádöbbennünk, hogy a szerény fogyasztású fénycsövek nem kerültek vissza méltó helyükre. Sőt, azon még inkább csodálkozunk, hogy a villanyórák természetét ismerő fiatalok, akik fogadónapunk alkalmával fogadkoztak, hogy ők majd megtalálják a takarékosság hatékony útjait, nem vették át régóta áhított helyüket és szerepüket a klubban — de ez külön probléma, amelyre még visszatérünk. Kerekes Árpád • Pazarlás ellen •