Ifjúmunkás, 1974 (18. évfolyam, 1-48. szám)

1974-04-25 / 17. szám

Ifj umunkas A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA Alapítási év 1922. ■ IV. sor. XVII. 1974. április 25. Ш Ara 30 bani Ihletforrások „NAGYSZERŰ BENYOMÁSOKKAL TÉREK MAJD HAZA ...“ jelentette ki már hivatalos baráti látogatásának első napján José Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság elnöke, aki Nicolae Ceauşescu elnök meghívására hétfőn érkezett hazánkba. A Costa Rica-i elnök megállapítása, amelyet a tiszteletére rendezett hivatalos vacsorán mondott pohárköszöntőjében, nem egyszerű udvariassági formula volt hiszen az egész köszöntőt áthatotta az az őszinte óhaj, hogy Nicolae Ceauşescu elnök tavaly szeptemberi történelmi jelentőségű látogatását, annak eredményeit a kölcsönösség elve alapján most tovább bővítsék, erősítsék. „Amikor bejelentettük, hogy viszonozni fogom Ceauşescu elnök úr látogatását, mindkét Amerikában — ott is, ahol angolul beszélnek és ott is, ahol spanyolul sokan felteltették nekem a kérdést: Mit vár ön Romániától? Természetesen a kereskedelmi cserék fontosak az összes népek között, és sok esetben nélkülözhetetlenek. Nem hinném azonban, hogy a kereskedelem hoz bennünket egymáshoz a legközelebb ... Azoknak, akik megkérdezték, hogy miért jövünk Romániába, így válaszoltam: »Románia új társadalmat teremtett meg, mélyrehatóan megújhodott társadalmat, mi pedig meríteni kívánunk ihletforrásaiból, ismereteket akarunk szerezni, tanulni akarunk.»* A kölcsönös megismerés, a politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatok bővítése, a szilárd és következetes külpolitikai elveinken nyugvó közeledés szándékai irányítják hazánk külkapcsolatait is. Nicolae Ceauşescu elnök pohárköszöntőjében e látogatás eredményeit ezen az értékskálán helyezte el, minden szavával azt hangsúlyozva, hogy a világ népeinek történelmi kötelességük mindent megtenni az általános enyhülés légkörének, egy fegyverek és erőszak nélküli, szabad világ megteremtése érdekében. „A háborúk, a fegyverkezési hajsza csak újabb terheket ró az összes népekre. Egyébként, ha nem tévedek, éppen az ön országa az, amely elsőként lemondott a hadseregről, és a jelek szerint azóta elég jól él. Az emberiség persze nem szabadult meg a háború veszélyétől. Éppen ezért a leszerelést úgy képzeljük el, hogy a nagy országok, a legszámottevőbb hadsereggel és a legfontosabb hadviselési eszközökkel rendelkező országok kezdjék ... Véleményünk szerint a reális leszerelésre kell törekednünk, hogy eljussunk először is az atomfegyverkezési ifjúmunkás IM 74/4 - lapunk belsejében. Az illusztrációkat a gyimesfelsőloki diákok linóleummetszeteiből válogattuk . (Folytatása a 2. oldalon) • A HAGYOMÁNYOK KÖTELEZNEK — gondolták a Hunyad megyei Orăştioara de Sus község pionírjai és iskolásai. S a pionírszervezet negyedszázados fennállásának tiszteletére — amely egybeesik a májusi ünnepköszöntéssel — a nemrég befejeződött vakációban naponta segédkeztek az iskolaműhelyek és a tornaterem építésénél. Volt ott alapásás, betonöntés, falrakás, hiszen megígérték, hogy a műhelyek és a tornaterem május elsejéig elkészülnek. S ahogy hallatszik, a megyében nem ők az egyedüliek, akik hasonló tettekkel fogadják ünnepeinket. • ÚJ ÉS HAJDANI PIONÍROK ültek szemtől szemben a napokban a Temes megyei Beica de Jos, község iskolájában. Eljöttek a találkozóra a helység első pionírjai, akik azóta felnőttek: munkások, tanárok, szövetkezeti dolgozók, aktivisták lettek. A nemzedékek találkozása hasznos volt: megerősítette a mai száztagú pionírseregben azt a hitet, hogy tevékenyen kivegye részét a község életéből. • IFJÚSÁGI MUNKATELEP: RUNCU — ez a neve a Górj megyei fiatalok egyik kezdeményezésének, amelynek keretében talajt javítanak, öntözőrendszert építenek és csemetéket ültetnek a runcui határban. A szünidőben diákok vették birtokukba a telepet, ám a tanítás újrakezdésével Tirgu Jiu-i munkásfiatalok vállalták, hogy folytatják a megkezdett munkát • CSAK JÓ MINŐSÉGET — fogadták meg a piteşti-i Argeşana vállalat fiataljai s kezdeményezésüknek van foganatja: egy évvel ezelőtt az elsőrendű minőségű szövetek aránya csak 85 százalék volt, az arány ma már 95 százalék. „Csak egy lépés van hátra — mondta az ellenőrző osztály vezetője. — Ha tartjuk magunkat az eddigi módszerekhez, hogy azonnal megbeszéljük a hibákat ahogy felfedeztük őket hamarosan ki lesz • tervezett 97 %!’ • A TAVASZ MUNKATELEPEI - így nevezték el Dolj megyében azokat a craiovai kerületeket ahol a Szocialista Egységfront városi tanácsa — amelynek a KISZ is tevékeny tagszervezete — a május közeledtével hadjáratot indított a tétlenség ellen. „Hadijelentésükből“ tallóztak: az elmúlt hetekben másfélmillió csemetét százezer tő virágot ültettek el, megkezdték 11 sporttelep építését és 25 hektárnyi zöldövezettel növelték a város környezetvédelmi vastartalékait. • ALÁÍRTÁK ÉVI SZERZŐDÉSEIKET az Argeş megyei mini-téeszek vezetőségei és tagsága. Annyira komolyan vették a gyakorlati oktatás tökéletesítésére vonatkozó utasítások szellemét, hogy földet béreltek a helyi szövetkezetektől, s akárcsak szüleik, munkálatokat vállaltak fel a mezőgazdasági rekord évre. Vállalásaik bár szimbolikusok (egyik helyen 25 hektár répa termesztését, másutt 6 hektárnyi szilvafatelepítést, megint másutt 5 hektárnyi szőlő gondozását, s volt, ahol 50 hektár kukorica elvetését valamint selyemhernyótenyésztést vállaltak, az eredményeket nem reffel — erkölcsiekben mérik. 1 ^ T ^ Mondd el neki! A KISZ-titkárt kerestem a dési bútorgyárban. Kopogásunkra fiatalember nyitott ajtót. Biztosra vettem, ő lesz az, de Bumb Cornel pirulva mentegetőzött: nem, ő a vállalat párttitkára. Meglepődtem. Fiatalsága lepett meg, hiszen 29 éves létére szinte másfélezer, javarészt nála idősebb ember politikai vezetője. Életútja egyáltalán nem tartozik a szabványosak közé. Persze, nem középiskolai évei izgattak, az is kevésbé érdekes, hogy 19 éves korában — az erdésziskola elvégzése után — fegyverviselésre, lőszertartásra feljogosított erdész lett Hondán, bár katonaéveit még le sem szolgálta. Az sem szenzáció, miként lett bútorgyári dolgozó, majd munkavédelmi felelős a dési kombinátban. Az viszont már érdekes, hogy munkakörében — amelyet titkárkodása mellett most is ellát — büszke lehet eredményeire: a balesetek száma munkábaállása óta évről évre csökken. Az is sokatmondó, hogy fiatalember létére idősebb munkatársai bizalmából szakszervezeti vezető lett már 1966-ban. — Nem ígértem senkinek olyasmit, amit nem tudtam teljesíteni, a legfiatalabb inassal is igyekszem úgy beszélni, ahogy velem beszéltek annakidején idősebb, sokat tapasztalt munkatársaim, igyekez tem mindig a közösség, a gyárban dolgozók érdekeit védeni... A fiatalokkal mindig talál a szó. Mikor belépnek a gyárba, első útjuk ide, ebbe az irodába vezet. A munkavédelmi felelőshöz. Nyolc órát foglalkozom velük — ez tör-, vényes kötelességem — , és milatt párttitkárként is igyekszem megismerkedni velük. .. Az idősebbek előtt viszont néha feszengek. Ők tanítottak, s most hogyan legyek okosabb náluk. Tisztelem őket, na... Közben beállított , várt fiatalember, a párttitkárnak is más feladata került. Nevét csak később, az egyik részlegen hallottam újra. Kettet» beszélgettek róla — egy ötvenes forma munkás és tanan*ca. — Menj fel Comelhes, mondd el neki, s meglátod, segít — biztatta az öreg a fiút. — Bumb elvtárshoz? — csodálkozott a gyerek. — De hát ő a párttitkár, ez meg KISZ- ügy... Ne félj, érts ahhoz is... Volt ebben a szemléletben valami nagyon rokonszenves, hogy a gyár dolgozói, vezetőikkel együtt, az összes problémákat együvétartozóknak látják. Kovács Nemer«» .