Ifjúmunkás, 1976 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1976-01-08 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) nem avatkozásra és a kölcsönös előnyökre épülő viszonyokat honosítanak meg szerte a világon. Az idén is folytatódó enyhülési irányzat bizonyítja, hogy reális lehetőségek vannak újabb sikerek elérésére a népek közötti egyetértés és együttműködés útján. Amint a nagy nemzetgyűlési expozémban is rámutattam, egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy még vannak reakciós erők, amelyek veszélybe sodorhatják az enyhülés és a béke irányzatát, és következésképpen a leghatározottabban fel kell lépnünk az összes haladó és antiimperialista erők szolidaritásának és egységének erősítéséért. Románia Szocialista Köztársaság azzal az elhatározással lép az új esztendőbe, hogy fokozza erőfeszítéseit az európai biztonsággal kapcsolatos helsinki dokumentumok valóra váltásáért, a balkáni országok széles körű együttműködésének a megvalósításáért és a ciprusi helyzet békés rendezéséért. Románia eddigi politikája szellemében továbbra is következetesen munkálkodni fog a közép-keleti konfliktus politikai rendezésén, a tartós és igazságos béke megteremtésén a térségben. Újabb lépéseket szorgalmazunk továbbá a gyengén fejlettség felszámolása, az új nemzetközi gazdasági rend megteremtése, az általános és elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósítása irányában. Országunk, sokkal inkább, mint bármikor, szükségesnek tartja, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének és más nemzetközi szerveknek a szerepe, hogy az öszszes államok, nagyságuktól függetlenül részt vehessenek a világpolitikai élet komplex problémáinak a megoldásában. Következetesen harcolni fogunk, hogy tovább bővítsük az együttműködést a szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, a fejlett kapitalista országokkal, a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Ugyanakkor kitartóan erősíteni fogjuk a szolidaritást a kommunista és munkáspártokkal, a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, más haladó, demokratikus pártokkal és szervezetekkel, abból kiindulva, hogy a béke és az együttműködés politikájáért, egy jobb és igazabb világ megteremtéséért vívott küzdelemben össze kell fognia minden haladó erőnek. Teljes meggyőződésünk, hogy a jövő esztendőben a népek újabb sikereket érhetnek el a komplex nemzetközi problémák megoldásában. Románia Szocialista Köztársaság mindent megtesz, hogy előmozdítsa az enyhülés és az együttműködés megszilárdulását és fejlődését a földkerekségen, mert ezzel egyrészt népünk létérdekeit, másrészt a szocializmus és a béke egyetemes ügyét szolgálja. Kedves elvtársak és barátaim, a szocialista Románia honpolgárai! A XI. pártkongresszuson elfogadott nagyszerű országépítő program, munkánk belső feltételei, valamint a nemzetközi események alakulása alapján jogos derűlátással és teljes bizalommal tekinthetünk a szocialista Románia jövője elé. Az újév alkalmából azt kívánom szocializmust építő hős népünknek, teljesüljön minden jóléti és haladástörekvése, minden ezzel kapcsolatos eszménye, arasson újabb sikereket a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése és a kommunizmus felé haladás útján. Emeljük poharunkat Románia Szocialista Köztársaság felvirágzására és ragyogására! A Román Kommunista Pártra — szocialista nemzetünk politikai vezető erejére! A szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom, az összes szocialista, haladó, demokratikus és antiimperialista erők szolidaritásának és egységének erősödésére! A világ összes népei közötti békére és együttműködésre! Az új esztendő kezdetén a legmelegebb jókívánságaimat intézem önökhöz, munkások, parasztok, értelmiségiek, férfiak és nők, fiatalok és idősebbek, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, kívánok minden jót, sok örömet a munkában és az életben, jó egészséget és boldogságot valamennyiüknek! Boldog új évet! GYÁR A FALUSZÉLEN Emeletes védőgát és hatalmas ázlatok között fut a széles út a kenderfeldolgozó kapujáig. A kapu a határ. Mögötte városi üzem képe, hangulata, varázsa. A falu azonban csak látszatra rekedt a kapun kívül. Noha a téesz évről évre előbbre lép azon az úton, amely a mezőgazdasági munkát az ipar egyik válfajává alakítja (az idén olyan gép takarította be a cukorrépát, amely 8—10 hektáron végzett egyetlen nap alatt), a nagy dolog időben még nem győzik magukra. Ilyenkor műszak után a gyárbeliek közül sokan folytatják a munkát — a határban A kapu is inkább jelkép: ha valaki ugyanis lógni akarna, könnyen megtehetné. Mert kerítése nincs. Luciu Alexandru részlegvezető valósággal megbotránkozik a feltételezésen: a börvelyiek munkaszerető, fegyelmezett, kötelességtudó emberek! És a fiatalok sem kivételek. Már otthonról magukkal hozzák a becsületet, s így a gyári munkafegyelem már kész „alapokra“ épül. A KISZ-szervezet nevelőmunkája valójában folytatása az otthoni feltarisnyálásnak. — A kender átvétele a legnehezebb munka — mondja Luciu Alexandru. — Nyáron végzik, a legnagyobb melegben, s megszakítás nélkül tart két hónapon át. Ezalatt másfélszáz fiatal — csak fiatal! — végezte az idén is ezt a munkát. Lányok, fiúk, vakációzó tanulók, diákok, állandó és idénymunkások. S mikor a nap délben átperzselt kendőnkalapon, mindig akadt, aki iramot diktáljon... Minálunk nincs vándorlás. S a 130 állandó fiatal közül is csak egyet tudok, aki az esztendő során megszegte a munkafegyelmet. Baba Cornel a neve... Egy alkalommal, borítékosztás utáni napon, nem jött be. Ugyanígy tett a következő hónapokban, majd harmadikban is. Keresetlevonással büntettük, s kértük, adja írásba, hogy megváltozik. .. A levonás igazságosságát elismerte,de az íráshoz nem fült a foga. Mégis megjavult... Az üzemrész, a börvelyi kenderáztató, a nagykárolyi vállalat egyik részlege — hetvenötben új turbinarészleggel bővült, s vele együtt nőtt az állandó alkalmazottak száma. Az új dolgozók a korábbi idénymunkások közül kerültek ki, akik már korábban is bizonyítottak. Közülük való a huszonegy esztendős Virág Katalin. — Nem először gondolok rá, hogy mit jelent nekem és az egész falunak ez az üzem... öt esztendeje halt meg édesanyám, a háztartás egész gondja rám szakadt. Kilencedikes voltam, abba kellett hagynom a tanulást, pedig nagyon szerettem a könyvet. Édesapám mellé szegődtem a téeszbe. Szerettem ott is, fiatalok között voltam, de nem gondolhattam továbbtanulásra. Aztán a barátnőm, Sajgó Irma ide jött a férje után, hát csatlakoztam hozzá. Állandó munkára alkalmaztak. Úgy tűnt nekem, hogy az üzemcsarnokban városi levegőt szívunk, mintha egy más világba, a holnapiba léptünk volna a kisujjunk mozdítása nélkül. Iparban dolgozunk, s mégis otthon lakhatunk! Nem kell ingázni, szerezhetünk szakképesítést, jól keresünk s az estiben is tanulhatók, akár csak mások az üzemből. Műszak után elláthatom a háztartást, segíthetek édesapámnak is a téeszben... Bonta Vasile, az üzemrész KISZ-bizottságának titkára esztergályos. Szakiskola után városban dolgozott, de több társához hasonlóan visszatért a faluba. — Már csak a neve falu lassanként, hiszen a városi szinthez közelítünk. Van fogorvosi rendelőnk, gyógyszertárunk, szélesvásznú mozink, négy óvodánk, a napokban avattunk új, kétemeletes iskolát. Tavasszal megkezdjük az első tömbházak építését a gyár dolgozói számára... Mi ifjúsági klubot szeretnénk létesíteni könyvtárral, diszkotékával. A helyét már kijelölték, építőanyag került a bontott épületekből, segít az üzem, a téesz, mi meg hazafias munkában „összeütjük“. A hetvenhatos esztendőt már ebben kívánjuk búcsúztatni... Megértjük, hogy a falvaink ezekben az években majd nagyot lépnek előre. És ez a mi hozzájárulásunkon is múlik. Mi nem megyünk el innen, még akkor sem, ha közben ki tudja, milyen iskolákat végzünk. Ez a falu a mindnyájunk otthona... Szépen hangzik e megfogalmazás. Hajdú Júlia, Börvely szép, fiatal polgármesternője korábbi alkalomkor számos példát említett ennek igazolására. A múlt esztendőben (első ízben az idők során!) értelmiségiek, iparosok, postások, tisztviselők vállaltak munkát a téeszben. Közöttük volt Hanga Gheorghe, községi KISZ- titkárhelyettes felesége is... — Volt, aki furcsállta az elején, hogy ejnye, tanárember létemre... — emlékszik Hanga Gheorghe. — Utóbb mégis gratuláltak. Most azt mondom: az idén magamnak is vállalok, mert a téesz is jól jár, s én is. Börvely község az új ötéves terv során huszonhat millió lejt fordít községfejlesztésre, nagyrészt az üzemnek köszönhetően. Ugyanakkor gazdasági egységeinek össztermelése — így becsült — eléri az évi százmillió lejt. Először hihetetlennek tűnt, de az emberekkel beszélgetve, eddigi eredményeiket látva úgy éreztem, hogy ez természetes. Molnár Erzsébet Ifjú munkása A vársáncban az autóbuszok tömegét embertömeg vette körül. A forgalmista a hangszórókon keresztül valami fontos tudnivalót akart közölni, de hangja elveszett a cseppet sem bábeli, hanem nagyon is ütemes hangorkánban. Negyedik napja tartó újévköszöntőtől búcsúztak a Váradra látogató környékbeliek. Az évszázados vár tövében folytatódott a december 31-én megkezdett szórakozás. Egy csoport fiatal nem vegyült a dalosok közé. Ezt a néhány fiút az alkalmi tánc is hidegen hagyta. Vitatkoztak. Egyik szenvedélyesen, a másik higgadtan beszélt Brecht Koldusoperájáról. — Furcsán idegen! Galacon régi hagyománya van a termelésben élen járó ifjúmunkások újévi mulatságának. Az idén is több mint 400-an ünnepeltek közösen: vasöntők, gépészek, hajóépítők, lakatosok, technikusok és mérnökök a csodásan feldíszített egyetemi étkezdében. Közöttük volt Ion Paraipan is, a hajógépeket gyártó vállalat fiatal csoportvezetője. Büszkén mesélte, hogy munkatársaival határidő előtt 13 hajórakodó gépsort gyártottak 1975-ben. Vasile Baran mester szintén a termelésben elért kiváló munkasikereket ünnepelte csoportjával. Az elmúlt év minden hónapjában terven felül száz óriás-hajószelepet gyártottak. Újévi színház — Nagyon is emberi és kötelez, hogy odafigyelj! Magam is odafigyeltem... Jártam a napokban az óévtől búcsúzó városban, tarka lampionok világában, az ifjúsági klubban, ahol nonstop tánccal ünnepelték 1976-ot, jártam a csodálatos művelődési házban ahol nem volt talpalattnyi üres hely, bizonyítva, hogy a bihari fiatalság nemcsak a munkában, hanem a szórakozásban is fáradhatatlan. S akkor ez a csoport tizenéves felrúgja a megszokott Argeş megyében több mint 10 000 KISZ-tag töltötte közösen az ifjúsági újévet. Piteşti, Câmpulung, Curtea de Argeş ifjúsági klubjai, kultúrotthonok, menedékházak egytől egyig tele volt fiatalokkal. Nagy készülődés előzte meg mindenütt az óévi búcsúztatót. A kultúrások színpompás műsoraikkal tettek ki magukért. Maria Dobre hobbija a tánc meg az éneklés, de a tanulás is. Magánúton 75-ben fejezte be a gépgyártó szaklíceumot. Akaratereje, tudásszomja azóta sem csappant. Az újév első napjaitól komolyan nekilát a felvételi tantárgyaknak. Minden vágya, hogy gépészmérnök lehessen. Addig is azon lesz, hogy a Dacia autógyár élmunkásai között maradhasson képet, e fiúk furcsán csendesek, Brechtről vitatkoznak és a Koldusoperáról, amely számukra több egyszerű színházi előadásnál. Tizenketten voltak. Újlaki tanító, tisztviselő, traktoros, baromfigondozó, diák. Akik hetekkel előtte elhatározták, hogy Nagyváradon töltik az ünnep két napját. Programot készítettek, amelyben szerepelt városnézés, mozi, tánc, múzeum. A színházplakát megpillantása felborította az eredeti műsort, de egyikük sem bánta meg. Tamás József, az újlaki kis csoport „szóvivője", azt mondta: — Ez lett a kirándulás fénypontja. Bihari Katalin Az ,,Eftimiu Croitoru“-ról elnevezett hadtestnél a katonák hagyományos plugasorokkal ünnepelték a szilvesztert. A ’75-ös év számukra is a hősiesség, a helytállás ragyogó esztendeje volt Mint hidászok példásan teljesítették honvédelmi feladataikat elméleti és gyakorlati ismereteiket szüntelenül gazdagították, ott voltak az ország népével együtt az első vonalban a nyári nagy árvizek idején. Hősnél többek, győztesek voltak ebben a küzdelemben is többek között Petre Petera és Agapescu Gheorghe szakaszvezetők, Daniel Popa és Florea Ene élkatonák. Nekik és a hozzájuk hasonló társaiknak köszönhető, hogy 1975-ben elnyerték az „Élen járó katonai egység“ kitüntető címet. 1976 átvette a fonalat és munkához látott