Ifjúmunkás, 1980 (24. évfolyam, 1-39. szám)

1980-01-06 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) mok közötti egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös együttműködés új politikáját kell folytatni. A kongresszus ebben a szellem­ben világosan leszögezte Románia nemzet­közi álláspontját és külpolitikájának irány­vonalait a következő időszakra. Hazánk a most záruló esztendőben is a társadalmi haladásért, az enyhülésért és a békéért folytatott forradalmi küzdelem erős osztagaként jelenkezett nemzetközi téren. A jövőben is a leghatározottabban a barátság és az együttműködés politikáját fogjuk folytatni az összes szocialista orszá­gok iránt, amelyekhez az új társadalmi rend közös eszményei és céljai fűznek ben­nünket, a sokoldalú kapcsolatok politikáját a független gazdasági-társadalmi fejlődés útjára lépett népek iránt, s ugyanakkor a békés egymás mellett élés szellemében bővítjük kapcsolatainkat a fejlett tőkés or­szágokkal, a világ összes államaival, tekin­tet nélkül társadalmi berendezkedésükre. Egész külpolitikánkat a jövőben is a jog­­egyenlőség, a nemzeti függetlenség és szu­verenitás tiszteletben tartása, a belügyek­­be való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetőzés mellőzése elveire építjük, s egyben következetesen küzdünk az említett elvek általános érvényesítéséért az egész nemzetközi életben. Akárcsak eddig, továbbra is mindenben hozzájárulunk az európai biztonság meg­valósításának ügyéhez. A többi eu­rópai néppel együtt cselekvően részt vállalunk a madridi összejövetel jó előké­szítéséből, hogy az erőteljesen fellendíthes­se a helsinki dokumentumok egységes megvalósítását, a kontinens összes álla­mainak együttműködését és különösen azt, hogy konkrét és hatékony katonai készült­ségcsökkentési és leszerelési intézkedések történjenek, ami nélkül el sem lehet kép­zelni a békét és a biztonságot Európában és szerte a világon. Véleményünk szerint az összes európai népek létérdeke meg­akadályozni újabb rakéták és nukleáris fegyverek felszerelését a kontinensen, az összes európai népek létérdeke mindent megtenni a fegyverkezés enyhítéséért, a világ e térségében összevont óriási fegy­vertárak csökkentéséért. A béke ügye szempontjából döntő fon­tosságú, hogy az összes államok közötti kapcsolatokból kirekesszék az erőszakot és az erőszakkal való fenyegetést, kizárólag politikai, békés úton, az érdekelt felek kö­zötti tárgyalások útján oldják meg a vitás problémákat. Ilyen összefüggésben úgy véljük, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni az átfogó, tartós és igazságos közép­keleti békéért, amely hozza meg Izrael ki­vonulását a megszállt területekről és a pa­lesztin nép önrendelkezési jogának biztosí­tását, beleértve saját független államának megalakítását is. Korunk legégetőbb követelménye, az összes népek létfontosságú törekvése a le­szerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés. Biztosítva egy olyan egyensúlyt, amely nem veszélyezteti egyik fél biztonságát sem, mindent meg kell tenni a katonai ki­adások, a katonai állományok és fegyver­zet rendszeres csökkentéséért, az idegen csapatoknak a nemzeti határok közé való visszarendeléséért, a támaszpontok és a katonai tömbök felszámolásáért, egy fegy­verek és háborúk nélküli világ megterem-, téséért. A napjainkban fegyverkezésre köl­tött óriási alapokat kizárólag a népek gaz­dasági-társadalmi haladásának biztosítá­sára, az élet szüntelen javítására kell for­dítani az egész földkerekségen. Határozottabban fel kell lépni ugyan­akkor az emberiségnek még nagy részét sújtó gyengén fejlettség felszámolásáért, az egyenlőtlenség és más népek elnyomása bármely formájának megszüntetéséért, egy új gazdasági világrend megteremtéséért, amely a méltányosság, a teljes egyenlőség viszonyaira épül, és biztosítja az összes or­szágok, különösen az elmaradott országok haladását, megkönnyíti az összes nemze­tek akadálytalan hozzájutását a korszerű civilizáció vívmányaihoz. Az emberiség nagy problémáinak építő megoldása érdekében inkább, mint bár­mikor, aktívan részt kell vennie, a nemzet­közi életben minden államnak, tekintet nélkül nagyságára vagy társadalmi beren­dezkedésére, széleskörűen demokratizálni kell az államközi kapcsolatokat, erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét az egyetemes együttműködés, bé­ke és biztonság előmozdításában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a né­pek, ha együttesen, határozottan és követ­kezetesen lépnek fel, megakadályozhatják a nemzetközi légkör súlyosbodását, egy újabb háború kirobbanását, kikényszerít­hetik az enyhülés és az együttműködés je­gyében fogant új irányzatot a világpoliti­kában, diadalra vihetik a szabadság és a függetlenség, a béke és a biztonság ügyét a földkerekségen. Kedves elvtársak, barátaink! Tegyünk meg mindent az 1980-as és az egész ötéves terv sikeres teljesítéséért, s egyben a következő ötéves terv alapos elő­készítéséért, biztosítva a XII. pártkongresz­­szus történelmi jelentőségű határozatai és a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtéséről és Románia kommu­nizmus felé haladásáról szóló nagyszerű program valóra váltását! Azt kívánjuk, hogy az új esztendő hoz­zon egyre jelentősebb győzelmeket az ösz­­szes népeknek a haladással és a jóléttel, a szabad fejlődéssel, az együttműködéssel és a békével kapcsolatos törekvéseik meg­valósításában ! Az újév alkalmából sok sikert, elégtételt és örömet, összes kívánságaik és jobbra, szebbre törekvéseik megvalósulását, jó e­­gészséget és boldogságot kívánok min­denkinek, kedves elvtársak, barátaink! Ezekben az ünnepi pillanatokban a ha­gyományos jókívánsággal fordutok önök­höz, kedves honfitársak: BOLDOG ÚJ ÉVET! Gazdasági növekedés és a fiatalokra háruló sajátos feladatok A párt XII. kongresszusa, ez a történelmi jelentőségű esemény a párt­ és a nép életé­ben, megvitatta és elfogadta társadalmunk fejlődésének általános politikai vonalát és alapvető célkitűzéseit, jelenlegi és távlati fel­adatait, hogy a szervezés és a tudományos ve­zetés új, magasabb szintjére emelkedjék a gazdasági-társadalmi tevékenység, hogy fej­lődjék és elmélyüljön a szocialista demokrá­cia, hogy töretlenül megvalósuljon a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom felépíté­sére és Románia kommunizmus felé haladá­sára vonatkozó Program. Nicolae Ceauşescu elvtárs jelentése —­e nagy jelentőségű elméleti és gyakorlati doku­mentum, mely ragyogó példa a dialektikus és történelmi materializmus, a tudományos szo­cializmus alapvető igazságainak a mai ro­mán társadalom konkrét feltételeihez és cél­kitűzéseihez való alkalmazására —, valamint azok a dokumentumok, amelyeket az ország kommunistáinak legfelsőbb fóruma elfogadott, az ifjú nemzedék számára tág érvényesülési távlatokat nyitnak politikai, társadalmi, gaz­dasági téren egyaránt, mozgósítják a forradal­mi alkotó lendületet. Ezekben a dokumentumokban a fiatal nem­zedék egész népünkhöz hasonlóan, megteste­sítve látja a magasztos, tudományos, eredeti, pártunkra és annak főtitkárára, Nicolae Ceauşescu elvtársra jellemző szellemet. A kongresszust megelőző széles körű viták során országunk fiataljai — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — egyöntetű és forró hálájukat fejezték ki azért az állandó gondoskodásért, amellyel pártunk főtitkára viseltetik a fiatalság nevelése, oktatása, érvé­nyesülése iránt, és kommunista, hazafias lel­kesedéssel támogatták Nicolae Ceauşescu elvtárs, a lángoló forradalmár és hazafi, a nemzetközi élet kimagasló személyisége újra­választását a párt főtitkári tisztségébe. Pár­tunk főtitkárának nevéhez fűződik a román társadalom történelmének legfényesebb, a IX. kongresszussal kezdődő időszaka, és újravá­lasztása országunk szabad, sokoldalú felvi­rágoztatásának, a sikeres építésnek, Románia tekintélye állandó növekedésének biztosíté­ka. A kongresszus dokumentumai, amelyek a távlati célokkal harmonikus egészbe kapcsol­ják a közvetlen feladatokat, elsősorban azo­kat, amelyek az 1976—1980-as ötéves terv si­keres teljesítéséhez kötődnek, valamint a középtávúakat és a távoli, az ezredfordulóig terjedő távlatokat, közvetlenül vonatkoznak a fiatalokra, akik alkotói és haszonélvezői lesz­nek az országos méretű, történelmi jelentő­ségű műnek. Pártunk főtitkára a kongresszusi emel­vényről felhívta egész fiatalságunkat, a KISZ-t, hogy a jövőben is teljes erejével já­ruljon hozzá a szocialista és kommunista épí­téshez Románia földjén. „Meggyőződésem, hogy a Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a diák- és pionírszervezetek a jövőben még fokozottabb tevékenységet fejte­nek ki, hogy mozgósítsák az ifjakat a szocia­lista építés művének megvalósítására, hogy a haza és a párt iránti szeretet, a román nép dicső hagyományai és forradalmi vívmányai megbecsülésének szellemében nevelik őket.“ Ebben az összefüggésben a KISZ XI. kong­resszusa és az RRDESZ XII. konferenciája, a­­melyeket 1980. májusára hívtak össze, új, mi­nőségileg magasabbrendű szakaszt jeleznek if­júsági szervezeteink tevékenységében, moz­gósítják és egyesítik az ifjúság erejét az RKP KB jelentése, a párt XII. kongresszusa hatá­rozatai, Nicolae Ceauşescu elvtárs útmutatá­sai nyomán rájuk háruló feladatok példás megvalósítása érdekében. Amint azt a KISZ KB és az RKDESZ Tanácsa közös plenárisá­nak határozata kimondja, a választás­i közgyű­lések és konferenciák, a KISZ XI. kongresz­szusa és az RRDESZ XII. konferenciája elő­készítésének és lebonyolításának időszaka a politikai szervező és nevelő munka minősége és hatékonysága emelésének jegyében zajlik. Elkészítve az 1976—1980-as évek, a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom építésére, Romániának a kommunizmus felé haladására vonatkozó Program megvalósításának első szakaszában a párt vezetése alatt népünk ál­tal elért eredmények mérlegét, amelybe szer­vesen beletartozik a fiatalság munkája és te­vékenysége is, a párt XII. kongresszusa meg­határozta Románia gazdasági, társadalmi fej­lesztésének alapvető célkitűzését és főbb irányvonalait az 1981—1935-ös időszakra. „A következő ötéves terv alapvető célkitű­zése magasabb fokon folytatni a párt prog­ramjának valóra váltását, a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztését, a tudományos-mű­szaki forradalom erőteljes érvényesítését min­den területen, az új minőségre való áttérést a gazdasági-társadalmi tevékenység egészében. Ezen az alapon biztosítjuk a szocialista ter­melési mód még erőteljesebb megszilárdítá­sát, az egész nép civilizációs fokának emelé­sét, az ország anyagi és szellemi erejének, a szocialista Románia függetlenségének és szu­verenitásának erősítését.“ Akárcsak­­egész népünk számára, a szocia­lizmus éveiben felnőtt és nevelkedett fiatalság számára bizonyosság az, hogy a következő ötéves terv előirányzatainak megvalósítása meggyorsítja az ország sokoldalú fejlődését, hozzájárul a tömegek anyagi és szellemi élet­­körülményeinek javításához, úgy, hogy a jövő­ben Románia túllépjen a­ fejlődésben lévő szocialista ország stádiumán, közepes gazda­sági fejlettségű szocialista országgá váljon. Amint ez kiderül az RKP XII. kongresszu­sának határozataiból, Nicolae Ceauşescu elv­társ, pártunk főtitkára útmutatásai és orien­tációi alapján a KISZ és az RKDESZ szerve­zeteire háruló feladatokból, a KISZ XI. kong­resszusa és az RKDESZ XII. konferenciája tiszteletére kibontakozó munka- és politikai szervező tevékenységre vonatkozó Intézkedési tervből, amelyet a KISZ KB és az RKDESZ Tanácsa közös plenárisán fogadtak el, a fiatal nemzedék kommunista, forradalmi nevelésé­nek és érvényesülésének kerete a jövőben is az egész ifjúság munkája és munka általi nevelése lesz. Figyelembe véve az iparosítási politika fo­kozott ütemben való folytatásának szükséges­ségét — amely döntő tényezője a nagy haté­konyságú korszerű gazdaság megteremtésé­nek —, elsődleges figyelmet kell szentelni a munkásfiataloknak, forradalmi szervezetünk legfontosabb osztagának, amely 40 százalé­kát képezi az iparvállalatokban dolgozó mun­kaerőnek, egyes új vállalatokban pedig a 70 — 80 százalékot is meghaladja. A két utóbbi öt­éves terv alatt felhalmozott tapasztalatot hasz­nosítva a KISZ-verseny, az országos szocialis­ta munkaverseny szerves része, a pártszer­vek és -szervezetek irányításával a jövőben Az ifjúság — cselekvő tényező a tudomány, technológia, minőség és hatékonyság ötéves tervének megvalósításában jelszó jegyében zajlik. A fiatalságra jelentős felelősség hárul abban, hogy a tiszta termelés értéke 8—10 szá­zalékkal, az össztermelés 8—9 százalékkal nö­vekedjék, gyarapodjék a saját nyersanyag­­alap. Ezek a feladatok szükségessé teszik a KISZ-verseny nevelő jellegének fokozását. A következő ötéves tervben a nemzetgazda­sági beruházások évente átlag 5,4—6,2 száza­lékkal növekednek, a termelékenység az ipar­ban 7—7,5 százalékkal, az építkezésben 5,4—6,2 százalékkal növekedik. Mindezek eredménye­ként a társadalmi össztermék évente átlag 6—6,6 százalékkal gyarapodik. A KISZ-szer­­vezeteknek támogatniuk kell a nemzetgazda­ságban tevékenykedő fiatalok kezdeményező szellemét, főként olyan sajátos akciókkal, mint például „Hulladékból új terméket“, „Dolgozzunk havonta egy napot megtakarított anyagból“, „A minőség kirakata“ stb. Általá­nosítani kell az ifjúsági brigádok, csoportok, gyártási és szerelési vonalak szervezésében, a rekordnapok és­­hetek lebonyolításában szer­zett tapasztalatokat. Új, jelentős feladatok hárulnak az építke­zésben, szállításban, kereskedelemben, szol­gáltatásokban, egészségügyben dolgozó fiata­lok KISZ-szervezeteire. Mint ismeretes, a fiatalságba vetett bizalom jeléül a párt, an­nak főtitkára a fiatalokra bízta több, jelentős gazdasági objektum megvalósítását, olyan or­szágos ifjúsági munkatelepeken, mint a Du­na—Fekete-tenger csatorna, az Oltenia bá­nyaipari kombinát, a Midia—Năvodari petrol­kémiai platform, a zilahi ipari építőtelep, az észak-viişoarai öntözőmű. Ezek mellett a jö­vőben 34 új megyei és 206 helyi munkatelep nyílik ,ezeken több tízezer fiatal munkás, földműves, diák, tanuló járja ki a hazafias munka, az országépítés iskoláját. A XII. kongresszus által kijelölt feladatban, a mély­reható mezőgazdasági forradalom megvaló­sításában a KISZ-szervezetekre hárul a falun élő fiatalok mozgósítása a termőföld ésszerű hasznosítására, a termelés komplex gépesíté­sére és kemizálására, a mezőgazdaság összes ágazatainak fejlesztésére, hozzájárulva a mezőgazdasági termelés 24,5—27,5 százalékos növeléséhez. A falusi KISZ-szervezetekben általánosítani kell olyan kezdeményezéseket, mint „A falu minden fiatalja tevékeny részese a mezőgazdasági egységek fejlesztésének és megerősítésének“, „Élenjáró gépészegység“, „Ifjúsági ültetvények“ stb. 1980 januárja és februárja rekordhónapok lesznek a talajerő fokozásában, és tavasszal falusi és munkás­­fiatalokból álló operatív csoportokat alakíta­nak, amelyek biztosítják az idénymunkák idejében és jó minőségben való elvégzését. Jelentős cselekvési terület lesz a következő időszakban az 1981—1985-ös évek és a távolab­bi szakasz számára szükséges szakemberek felkészítése. A XII. pártkongresszus doku­mentumainak és Nicolae Ceauşescu elvtársnak az 1979/80-as tanév megnyitásakor elhangzott útmutatásai szellemében a KISZ és az RRDESZ szervezetei fokozott felelősséggel kell hogy foglalkozzanak az oktatás forradal­mi átalakítására vonatkozó előirányzatok va­lóra váltásával, hogy az oktatás bármely fo­kozatának végzettje magasfokú szaktudás bir­tokában illeszkedjen be a termelésbe. A következő ötéves tervidőszak jelentős iránya a tudományos-műszaki forradalom vív­mányainak általánosítása minden munkaterü­leten, valamint a tudomány szerepének növe­lése a nemzetgazdaság korszerűsítésében. A KISZ és az RRDESZ szervezeteinek köteles­sége, hogy a „Tudomány, technika, termelés“ tömegmozgalom révén serkentsék a fiatalok tudományos kutatómunkáját. A KISZ-szerve­­zeteknek különleges figyelmet kell szentel­niük az ország energetikai alapja fejlesztésére és ésszerű használatára, a nyersanyagok és energiahordozók visszanyerésére. Ebben az értelemben a tudományos kutatás keretei kö­zött a fiatalok hozzájárulhatnak az új haszno­sítható nyersanyagok feltárásához és ezek bevonásához a gazdasági életbe, az ország e­­nergetikai függetlenségének biztosításához. Ezekr­ek a felelősségteljes feladatoknak a példás teljesítése lehetővé teszi az élet új mi­nőségének megteremtését, amely a fiatalok számára egyre jobb képzési és érvényesülési lehetőségeket jelent. Például az átlagjavadal­mazás évente 3—3,4 százalékkal emelkedik, a lakosság teljes reáljövedelme pedig évente 4,2—4,6 százalékkal növekedik. Ez a tény még nyilvánvalóbbá teszi a munka minősége, a gazdasági-társadalmi tevékenység, a politikai és szakfelkészültség, valamint az anyagi és szellemi életkörülményei­­ közötti szoros, dia­lektikus kapcsolatot, meghatározva ezzel a fiatal nemzedék helyét Románia mai társa­dalmának egészében. Amint az különösen kiemelkedik Nicolae Ceauşescu elvtárs kongresszusi jelentéséből, népünk, fiatalságunk valamennyi nagy meg­valósítását a XI. pártkongresszus és az RKP Országos Konferenciája óta eltelt időszakban, a széles népi tömegek, a kommunisták, a KISZ- és az RRDESZ-tagok politikai tudatá­nak növekedése határozza meg. A párt ideo­lógiai programja, a politikai nevelés és szo­cialista kultúra kongresszusa dokumentumai­nak hatására, a párt közvetlen vezetésével a KISZ gazdagította, változatossá tette és állan­dósította saját, a szocialista tudat kialakítását, az új típusú ember erkölcsi, politikai arcula­tának alakítását szolgáló eszköztárát. A jó eredmények ellenére a KISZ és az RRDESZ szervezetei kötelesek magukévá ten­ni és töretlenül alkalmazni azokat a jelentős elméleti és gyakorlati értékű bíráló megjegy­zéseket, útmutatásokat, amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtárs fogalmazott meg a politi­kai-ideológiai és kulturális nevelő munkával kapcsolatosan, és amelyeknek célja összehan­golni ezt a munkát társadalmunk fejlődése je­lenlegi szakaszának feladataival. Annak érdekében, hogy a fiatalság megis­merje és alaposan elsajátítsa a pártkongresz­szus dokumentumai alapján reá háruló felada­tokat, a KISZ megyei, municípiumi és városi szervezetei valamennyi KISZ-szervezetben megszervezik „Az RKP XII. kongresszusa — hazánk kommunistává válásának kongresszu­sa“ elnevezésű komplex politikai akciót. E­­gyébként már a legközelebbi időszakban a közgyűléseken, a politikai oktatás alkalmával, a politikai nevelőmunka más formái kapcsán a KISZ- és a KDB-szervezeteknek általáno­sítaniuk és értékesíteniük kell azokat a hasz­nos tapasztalatokat, amelyeket a kommunista módon élő és tevékenykedő fiatalok közössé­gei szereztek. Alkotó, forradalmi tapasztala­taikat el kell mélyíteni, tanulmányozni kell, át kell helyezni a hangsúlyt a lényegre: a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom ifjúsá­gának nevelésében a KISZ-szervezetekre há­ruló feladatok tudatos, felelősségteljes meg­értésére és vállalására. Figyelembe véve a munkásosztály vezető, meghatározó szerepét a mai román társada­lom életében, a KISZ-szervezetekre fokozott felelősség hárul a harcos munkásszellem, az igényesség és a forradalmi kombattivitás el­terjesztésében, hogy minden tevékenységi te­rületen állandósuljon a felelősségérzet és az elkötelezettség. Ezeknek, az 1981—1985-ös ötéves tervre s a következő időszakra vonatkozó alapvető cél­kitűzésekből és a gazdasági-társadalmi fejlő­dést kijelölő irányvonalakból adódó széles távlatú elvárásoknak a teljesítése azt a fele­lősségteljes feladatot rója a KISZ-re és az RRDESZ-re, hogy egész tevékenységüket harcos szellem, forradalmi tartalom hassa át, ami mélyen gyökerezik szocialista valósá­gunkban, a fiatalság életének és munkájának alapvető jellemzőiben. A KISZ valamennyi szervezete előtt az a nagy jelentőségű feladat áll, hogy szervesen elsajátítsa és töretlenül alkalmazza Nicolae Ceauşescu elvtárs dinami­kus, tevékeny, fiatalos, alapvetően forradal­mi munkastílusát, úgy, hogy minden szerve­zet olyan igazi munkaközösséggé váljék, a­­mely egységesen cselekszik, gondolkodik, ne­vel és határozottan fellép mindenféle, tevé­kenységünkben még megnyilvánuló hiányos­ság kiküszöböléséért. Megkülönböztetett jelentőségű feladata min­den KISZ- és KDB-szervezetnek­, hogy a választási gyűlések és konferenciák előkészí­tésének és lebonyolításának időszakában fe­lelősen és következetesen elemezze a szerve­zetekre a XII. pártkongresszus kijelölte célki­tűzések alapján háruló tennivalókat, úgy, hogy a viták, az intézkedési tervek nyomán az egész tevékenység magasabb minőségi szín­vonalra emelkedjék, ezáltal erősödjön a fia­talság cselekvő egysége és növekedjék hoz­zájárulása pártunk történelmi jelentőségű programja megvalósításának most kezdődő új, fontos szakaszában. Mivel a következő időszakban jelentős poli­tikai és társadalmi események elé nézünk — a SZEF kongresszusa, a nagy nemzetgyűlési és a néptanácsi képviselők megválasztása — a KISZ- és a KDB-szervezeteknek kötelessé­gük még magasabb fokon hasznosítani a mun­kásönigazgatás és a szocialista demokrácia nyújtotta lehetőségeket, képviselőiken keresz­tül részt kell venniük a döntések kidolgozásá­ban és meghozatalában, hogy ez a mélysége­sen demokratikus, sajátosan társadalmunkra jellemző gyakorlat a forradalmi, munkásöntu­dat kialakításának iskolája legyen. A párt XII. kongresszusának célkitűzései, előirányzatai és fő irányvonalai kiterjedtsé­gükben és bonyolultságukban, példás forra­dalmi merészségükben grandiózus munka- és tevékenységi programot jelentenek vala­mennyi román, magyar, német és más nemzetiségű, városi és falusi, munkás- és parasztfiatal, diák, egyetemi hallga­tó, fiatal értelmiségi számára. A KISZ és az RRDESZ tagjai, akiket Nicolae Ceausescu elvtársnak a kongresszusi emelvé­nyen elmondott útmutatásai, pártunk főtitkára személyes példaadása lelkesít, új, felelősség­­teljes feladatokkal találják magukat szemben és az a kötelességük, hogy — jelentős társa­dalmi erőként, szocialista nemzetünk jövő­­jeként — mindent megtegyenek azért, hogy e példa nélkül álló nagyszerű mű, a párt törté­nelmi jelentőségű, a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megteremtését, Romániá­nak a kommunizmus felé való előrehaladását kitűnő programja megvalósítóinak első sorai­ban álljanak. Șerban Cionof Ifjúmunkás 2

Next