Ifjúmunkás, 1981 (25. évfolyam, 7-52. szám)

1981-02-15 / 7. szám

_______________________ Ifjúmunkás 2 _______________________ A KISZ, AZ IFJÚSÁG FELADATAI AZ 1981-1985-ÖS ÖTÉVES TERV ELSŐ ÉVÉBEN A XII. pártkongresszus óta eltelt időszakban pártunk ál­tal előrelátott változások tanúi lehettünk. Világszerte el­mélyült a nyersanyag- és energiaválság, bizonytalanná vált a világpiac. Ilyen körülmények között nemzetgazdaságunk­nak bizonyos tartalékokra van szüksége ahhoz, hogy a kül­földi anyag- és energiaforrás drágulása vagy kiapadása, illetve termékeink külföldi értékesítése előtt felmerülő ne­hézségek esetén is elérhessük kitűzött céljainkat. Nagy vo­nalakban már a XII. pártkongresszus is kijelölte azokat a módozatokat, ahogyan a nemrég megkezdett ötéves terv­ben nagyobb önállóságra kell törekednünk az anyagi el­látás terén — energiagazdálkodásunkban a teljes függet­lenséget tűzte célul —, termelésünk hatékonyságát pedig annyira kell fokoznunk, hogy megvalósuljon a felhalmo­zott nagy mennyiségű termelőeszközök kihasználásának új minősége. Az RKP KB 1980 októberi és decemberi plénu­main, a különböző tevékenységi területeken dolgozó szak­emberekkel való találkozókon mondott beszédeiben Nicolae Ceauşescu elvtárs még pontosabban, a világ­­gazdasági rend és nemzetgazdaságunk fejlesztési igényei­nek alapos ismeretében határozta meg a tennivalókat, a Nagy Nemzetgyűlés Vili. törvényhozó ciklusának II. ülés­szakán elfogadott törvények pedig a gazdasági-társadalmi tevékenység új igényeinek megfelelő jogi keretet biztosí­tanak. ★ A jelenlegi ötéves tervbeni fejlődésünk anyagi alapja nagyrészt az eltelt ötéves tervben teremtődött meg. Az állóalapok mintegy 60 százalékkal gyarapodtak, ezek nagy része korszerű gépekből, felszerelésekből tevődik össze, a­­melyek nagy termelékenységet biztosítanak. Az egész gaz­daságban az új érték növelésére, a termelés diverszifiká­­lására, minőségének javítására, a termékek versenyképes­ségének növelésére került a fő hangsúly. A tudományos kutatás, a műszaki haladás eredményeinek fokozottabb hasznosítása is a nemzeti jövedelem gyarapításának fon­tos tényezője lett, éppúgy, mint az anyagi költségek csök­kentése. E főleg minőségi jellegű gazdasági emelők érvé­nyesülése azt eredményezte, hogy az előző ötéves tervek­ben megvalósítottnál jóval nagyobb mértékben növekedett a nép anyagi és szellemi életszínvonala. Az RKP KB 1980. október 14—15-i plenárisán Nicolae Ceauşescu elvtárs hangsúlyozta: a következőkben az elért eredmények megszilárdításán a sor. Ezt jelzi az is, hogy 1981-re a beruházás volumene ugyanakkora, mint 1980-ban volt és a folyamatban lévő objektumok befejezésére hiva­tott. A meglévő termelőkapacitások jobb felhasználását, általában a termelés anyagi feltételeinek intenzívebb hasz­nosítását ösztönzi az a célkitűzés, hogy a tiszta termelési érték gyorsabban növekedjék, mint az össz- és az áruter­melés. A lakosság megfelelő ellátásának biztosítására a mezőgazdaság tiszta termelési értéke a terv szerint gyor­sabban növekedik, mint az ipari tiszta termelési érték és ezt az előirányzatot egy sor intézkedés, határozat hivatott biztosítani. Lényeges probléma — nemcsak nálunk, hanem világszerte — a nyersanyag- és energiaalap biztosítása. Ezért fokozzuk a geológiai kutatást, a technológiai kutatás egyik fő célja pedig az anyagok gazdaságosabb felhaszná­lása, új nyersanyagok alkalmazása, az energiaigényes ter­mékek helyettesítése, saját energiaforrásaink szélesebb körű hasznosítása. Mindez a nyersanyag és az energiahor­dozók importjának csökkentését kell hogy eredményezze. Az idénre vonatkozó tervfeladatok a hatékonyság növe­lését célozzák minden tevékenységi területen. Elsősorban e fizikai termelés tervének teljesítésére kell törekedni, ami az új gazdasági mechanizmus elsőrendű követelménye. Az októberi plenárison Nicolae Ceauşescu elvtárs tag­lalta a külkereskedelemre háruló feladatokat is. Az elő­irányzott évi 21 százalékos növekedést mindenképpen tel­jesíteni kell és arra kell törekedni, hogy ezt túlhaladjuk, mert biztosítani kell az importhoz szükséges fizetési eszkö­zöket és csökkenteni kell a külföldi hiteleket. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a KGST tagállamaival fenntartott kapcsolatok fejlesztésére, hogy hosszú lejáratú szerződések­kel és együttműködési tervekkel biztosítsuk a nyersanyag, energia és felszerelések iránti igény egyre jobb kielégí­tését. ★ Az RKP KB december 16—17-i plénumán és a Nagy Nemzetgyűlés decemberi ülésszakán megvitatott és elfoga­dott dokumentumok rendkívül jelentősek a haza haladása és a nép jóléte növelése szempontjából. Az 1981-es állami költségvetés biztosítja a bevétel megfelelő növekedését el­sősorban a gazdasági tevékenység jövedelmezőségének nö­velése révén. Megteremtődnek a pénzügyi eszközök a gaz­dasági-társadalmi fejlesztés programjának megvalósításá­ra, az életszínvonal emelésére. A költségvetés előirányozza a költségek csökkentését elsősorban a nemtermelő, admi- s itimunsimus A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZ­PONTI BIZOTTSÁGA OKTÓBERI ÉS DE­CEMBERI PLÉNUMAIN ELFOGADOTT HA­TÁROZATOK, A NAGY NEMZETGYŰLÉS DECEMBERI ÜLÉSSZAKÁN ELFOGADOTT­ TÖRVÉNYEK JELENTŐSÉGE nisztratív szektorokban, a gazdaszellem növekedését, a tár­sadalom eszközeivel való ésszerű gazdálkodást. Az évi terv és az állami költségvetés teljesítése feltéte­lezi azt, hogy a nemzetgazdaság minden szintjén határo­zottabban, energikusabban biztosítsák az ország termelő­erőinek magas fokú hasznosítását. A gazdasági-pénzügyi tevékenység minőségének emelését kedvezően elősegíti a munka-érték elméletre alapozódó termelői árak összhang­ja. A termelői árak kiigazítására vonatkozó intézkedések biztosítják a nyersanyagok termelésének jövedelmezőségét, az anyagok reális ára pedig arra ösztönzi a feldolgozó ipart, hogy minél gazdaságosabban bánjon azokkal. A mezőgazdasági termények egységes szerződési és felvá­sárlási ára szintén az előállításra fordított társadalmi erő­feszítést tükrözi, tehát többlettermelésre és ugyanakkor ésszerű felhasználásra ösztönöz. A beruházások új törvénye is a társadalom anyagi tarta­lékainak minél jobb kihasználását célozza. Egységesen megszabja a beruházások egész folyamatának lebonyolítá­sát, nagyobb igényeket támaszt az új beruházások megoko­­lása elé, előírja a dokumentáció idejében történő megfelelő előkészítését, a munkálatok minőségi elvégzését, az áta­dási határidők betartását, tervezett mutatószámok eléré­sét. Az RKP KB decemberi plénuma jelentést vitatott meg és fogadott el a javadalmazás, a nyugdíj- és gyermekneve­lési pótlék emelésének 1980. december 1-én befejezett akció­járól és a lakosság 1980 IV. évnegyed és 1981 I. félévi el­látásáról. Az előző ötéves tervnek az életszínvonal emelé­sére vonatkozó előirányzatát túlteljesítettük, a reáljövedelem 1975—1980 között mintegy 29 százalékkal növekedett és 30 százalékkal nőtt a mezőgazdasági és ipari fogyasztási cik­kek fogyasztása. A lakosság ellátására vonatkozó program teljesítése a továbbiakban feltételezi a termelés növeke­dését, a termelők közötti kapcsolatok javítását, a kereske­delmi tevékenység tökéletesítését, és ugyanakkor a lakosság megfelelő magatartását, a szocialista etika és méltányos­ság elveinek alkalmazását ezen a téren is. Bel- és külpolitikánk szoros egységének szellemében az RKP KB 1980. december 16—17-i plenárisa nagyra értékelte és elfogadta Nicolae Ceauşescu elvtárs tevékenységét a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek de­cember 5-i találkozóján. A plenáris úgy értékelte, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi légkörben fokozni kell a szo­cialista országok, az összes olyan országok erőfeszítését, a­­melyek érdekeltek a béke fenntartásában.­ ­ Ennek az évnek az elején zajlott le a Dolgozók Országos Tanácsának plenárisa és a munkatanácskozás a mezőgaz­dasági problémákról. Az ezeken mondott beszédeiben Nicolae Ceauşescu elvtárs fontos útmutatásokat adott gaz­dasági-társadalmi fejlődésünkhöz. A jelenlegi ötéves terv­ben mindent meg kell tenni a hatalmas műszaki és emberi potenciál ésszerű hasznosításáért, ennek érdekében gazda­gítani kell a nyersanyagalapot, javítani kell ésszerű fel­­használását, az energiával és a tüzelőanyaggal szigorúan kell takarékoskodni. Mindennek a termelés anyagi költsé­gei csökentésében kell tükröződnie. Az új gazdasági-pénz­ügyi mechanizmust minden téren következetesen kell alkal­mazni, hogy szocialista demokráciánk gyümölcsöztesse a dolgozók alkotó kezdeményezéseit. A mezőgazdaságban a legfontosabb teendő a termő­föld, a többi termelőeszköz hatékonyabb kihasználása a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében az ország minden vidékén. A Nagy Nemzetgyűlésben elfogadott tör­vény értelmében a helyi szerveknek arra kell törekedniök, hogy saját termésből valósítsák meg a lakosság ellátását és a megyék — néhány kivétellel, ahol a domborzati viszonyok miatt nem érhetnek el nagy hozamokat — saját szükségle­tük kielégítésével együtt példásan teljesítsék az állami ter­ményalappal szembeni kötelezettségeiket. ★ Pártunk főtitkára útmutatásainak, a nemrég elfogadott határozatok és törvények valóra váltása feltételezi a KISZ- szervezetek felelősségének növekedését, hogy a pártszervek vezetése alatt egyesítsék és mozgósítsák a fiatal nemzedék erőit az új minőség megvalósítására. Ez lényegében azt je­lenti, hogy a KISZ-szervezeteknek fokozniuk kell a munkával való munkára nevelést, mozgósítaniuk kell a fiatalokat a szakmai feladatok pontos elvégzésére, a fizikai termelés tervének teljesítésére, a tiszta termelési érték növelése érde­kében pedig fokozni kell a termelékenységet, új technoló­giák bevezetését kell sürgetni, amelyek kisebb anyag- és energiafogyasztást eredményeznek, fokozottabban kell töre­kedni a szakmai előmenetelre, a továbbképzésre, amely a gazdasági hatékonyság növekedésének fontos emelé­s . A beruházások terén a KISZ-szervezeteknek olyan ajtó­kat kell kezdeményezniük, amelyek elősegítik a munkálatok ütemességét, az építőtelepi fegyelem és rend megszilárdí­tását, az új gazdasági és szociális objektumok határidőben történő átadását. A „Tudomány-technika-termelés" mozgalom, a „Nevelés, takarékosság, energia" tömegakció és más sajátos kezde­ményezés keretében szervezeteinknek ösztönözniük és irá­nyítaniuk kell az értékes ötletekkel, kezdeményezésekkel rendelkező fiatalokat, munkásokat, mestereket, mérnököket, tanulókat, diákokat, tanügyi kádereket, hogy a fiatalok kö­zösségeinek alkotó potenciálját minél jobban értékesítsék. A falvakon tevékenykedő KISZ-szervek és -szervezetek te­vékenységükkel elősegítik az egységes agráripari tanácsok gazdasági hatékonyságának növelését. Az ifjúság­i fele­lősségteljes jelenlét a mélyreható mezőgazdasági forrada­lom megvalósításában elnevezésű verseny keretében a fő figyelmet a mezőgazdaság előtt álló feladatok megvalósí­tására, a korszerű falusi életmód kialakítására fordítják. A községi KISZ-szervezetek sajátos akciókkal segítik elő a mezőgazdasági területek teljes hasznosítását, lecsapolással és eróziógátló munkákkal nyernek új termőföldeket, és job­ban bekapcsolódnak az időszerű munkák elvégzésébe. Sok a fiatalok tennivalója a mezőgazdasági géppark kihaszná­lásának javításában. A nemszövetkezesített vidékeken a fia­taloknak jobban be kell kapcsolódniuk a termőfölde­ljes hasznosításába, a növényi és állati termelés fokozás az állami terményalaphoz való hozzájárulás növelésébe. A KISZ- és a KDE-szervezeteknek határozottan kell tö­rekedniük az iskolai és egyetemi oktatás forradalmi átala­kítására, az oktatás, termelés, kutatás egységének megszi­lárdítására, a tanulók és a diákok alapos elméleti és gya­korlati felkészítésére. E feladatok teljesítése érdekében szervezeteinknek egész politikai-nevelő tevékenységük során azokra a sajátos ten­nivalókra kell összpontosítaniuk, amelyek a fiatalokra há­rulnak a haza gazdasági-társadalmi fejlesztése programjá­ból, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásaiból */gz 'ipán tiszta,' i érték пруекерс V^zazbiékbant­­ermelési ^X. er)'' 1975 100 1975100 1980 162 1980141,5 KIMUTATÁSTÓL AZ ÖNELLÁTÁSIG (Folytatás аг 1. oldalról) Valóban. Helyzetünket nehezítik azok a vállalatok, ame­lyek csak részben indultak be, a KISZ-szervezet képtelen átfogni a fiatalokat, mivel a gyár maga olyan, akár egy átjáróház. Másik gondunk az ingázók problémája. Nincse­nek ugyan ingázó egyesületeink, de már próbálkoztunk az­zal, hogy külön is foglalkozzunk velük, így például a Bor­­gó-völgyében, ahol egyre gyakrabban megszervezzük az ingázók napját. — Mit vállaltak az idén a hazafias munka terén? — A 2 700 000 Tejes évi hazafias munkatervünket 15 Vo­kal megtetéztük. Az indulás mindenképpen biztató, hiszen már januárban 225 000 lej helyett 257 000 lejt valósítottunk meg. Ez azt jelenti, hogy már az év első hónapjában KISZ- szervezetünknek sikerült megállnia a saját lábán és remé­lem, hogy az önellátás, önálló gazdálkodás terén a továb­biakban se lesznek gondjaink. Többek között vállaltuk, hogy a besztercei új ipari zónában folyó beruházási munkálatok mielőbbi befejezése érdekében az ott létesített ifjúsági munkatelepünkön 1 120 000 lej értékű hazafias munkát vég­zünk, a termelés elősegítése érdekében 280 000 lejt, a me­zőgazdaságban 255 000 lejt, a lakásépítkezéseknél pedig 60 000 lejt valósítunk meg. A felsorolást természetesen foly­tathatnám, de gondolom az említettekből is kitűnik, hogy a terveink mozgósító erejűek.­­ Hogyan valósítják meg ez önálló pénzügyi gazdálko­dást megyei szinten? — Nemcsak minden KISZ-szervezetnek, de minden KISZ- tagnak is konkrét feladatokat adtunk és havonta számon­­kérjük ezek teljesítését. A munkálatok példás teljesítésével kívánjuk megvalósítani az önálló gazdálkodás terén ránk­háruló feladatokat

Next