Ifjúmunkás, 1981 (25. évfolyam, 7-52. szám)

1981-02-15 / 7. szám

IRÁNYTŰ A neutronbomba és a más típusú tömegpusztító fegyve­rek kifejlesztése és telepítése el­len tiltakozik a világ. • A Genfben ülésező leszere­lési bizottság vitáiban fel­szólalt Mircea Maliţa nagy­követ, a román küldöttség vezetője, aki ismertette or­szágunknak a nukleáris le­szereléssel kapcsolatos állás­pontját és kezdeményezéseit. Kihangsúlyozta, hogy Ro­mánia támogatja a leszere­léssel foglalkozó szakosított szervezetek létrehozását és a nukleáris leszerelésre vo­natkozó összes témák meg­tárgyalását. • Oslóban Knut Frydenlund norvég külügy­miniszter újból megerősítet­te a parlamenti ülésen a kor­mány álláspontját, miszerint Norvégia, hűen az 1978 áp­rilisában hozott döntéséhez, változatlanul nem egyezik bele neutronbombák Nyu­­gat-Európában való elhelye­zésébe. • A neutronfegyve­rek veszélyével számolva Athénban, a görög nemzet­közi együttműködési és béke­­bizottság felhívással fordult a görög néphez és politikai szervezeteihez, hogy lépje­nek fel határozottan az Egyesült Államok azon szán­déka ellen, hogy ismét napi­rendre tűzi a neutronbomba gyártásának kérdését. • Ottawában a parlament előtt tüntetők tömege követelte a kanadai kormánytól, hogy támogasson minden olyan kezdeményezést, amely a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését, a konkrét kato­nai leszerelést és a nemzet­közi enyhülést célozza. • A Brit Béketanács Londonban kiadott nyilatkozatában a neutronbomba és más tömeg­­pusztító fegyverek gyártása és elterjesztése elleni harc­ra hívta fel a világ összes jóhiszemű polgárát. • Brüsz­­szelben a Vallon Szocialista Párt nemrég kiadott közle­ményében nyugtalanságának adott hangot az USA neut­ronbomba programjának új­raélesztése miatt. • Bécs­ben Olof Palme svéd szociál­demokrata pártvezető egy sajtóértekezleten kijelentet­te: Ha a fegyverkezési haj­sza fokozódik, előbb-utóbb katasztrófához vezet, ezt pe­dig nem szabad megengedni. Újabb szakaszába lépett a madridi európai biztonsági és együttműködési tanácsko­zás. Az előzőleg elhangzott 86 konkrét javaslat megvitatása után február 12-től mind az öt szakosított munkacsoport keretében megkezdődtek a záródokumentumok összeál­lításának munkálatai. A ple­náris ülésen felszólalt Ion Datcu nagykövet is. Arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a román küldöttség ha­tározott utasítást kapott or­szágunk párt- és államveze­tőségétől arra vonatkozólag, hogy a többi delegációval együttműködve munkálkod­jék a legteljesebb eltökélt­séggel annak érdekében, hogy a madridi tanácskozás a népek elvárásai szerint po­zitív eredményekkel záród­jék. Az el nem kötelezett or­szágok Delhiben zajló miniszteri ér­tekezletén közreadták Ro­mánia Szocialista Köztársa­ság Külügyminisztériumának dokumentumát, mely újból megerősíti Románia szilárd elhatározását — miként azt pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs az el nem kötelezett államok vezetői­vel folytatott dialógusa so­rán már számtalanszor ki­nyilvánította —, hogy kész továbbfejleszteni és még szo­rosabbra fűzni kapcsolatait ezekkel az országokkal, va­lamint aktívan részt venni az el nem kötelezettek moz­galmának nemzetközi tevé­kenységében. DOKUM­ENTU­­MOK TÉNYEK ÚJJÁÉPÍTÉS, ORSZÁGÉPÍTÉS NICARAGUÁBAN Nyár volt, és 1979-et írtak, amikor véget ért a vérontás Nicaraguában. Latin-Ame­­rika egyik legrettegettebb diktatórikus államgépezeté­nek bukása, a Somoza csa­lád elűzése merőben új táv­latokat nyitott a kisemmizett, meggyötört, de sikeres harc­ban edződött nicaraguai nép­re. Bár elhallgattak a fegy­verek, a küzdelem koránt­sem fejeződött be. A polgár­­háborúban lerombolt gazda­ság újjáépítése, a forradalmi állam hivatali szerveinek megteremtése és megszilár­dítása, a demokrácia meg­gyökereztetése, valamint az emberek munka- és életkö­rülményeinek javítása továb­bi nagy erőfeszítéseket kö­vetelt az ország minden hű állampolgárától. A széles néptömegek által támogatott Nemzeti Újjáépítési Kor­mánynak nem csekély gon­dokkal kellett szembenéznie, de végre csak hozzákezdhe­tett az országépítéshez. A győztes forradalom óta eltelt több mint másfél év­ben sok minden megválto­zott ebben az országban. Ni­caragua nemzetgazdaságá­nak alapját a mezőgazdaság képezi, s ennek keretén be­lül főleg a kávé-, cukor- és gyapot­termesztő ágazatok termékei keresettek külföl­dön. Míg a forradalom előtt a megművelhető területek fele mintegy 200 földbirtokos tulajdona volt, s a legjobb termőföldek a Somoza család és barátai birtokát képezték, a kormány által végrehaj­tott földreform során az el­kobzott és a nincstelen pa­rasztok között kiosztott lati­fundiumok százezreket jut­tattak földhöz. A kisparaszti gazdaságok tulajdonosai ön­kéntes alapon egy év lefor­gása alatt több mint 2500 szövetkezetet hoztak létre. Ezek a társulások az állam támogatását élvezik. Nagy számban léteznek egyéni gaz­dálkodók is, ők adják a mezőgazdasági termékek egy­negyed részét. Azok a nagy­­birtokosok, akik a polgárhá­borúban nem támogatták a Somoza rendszert, megtart­hatták birtokaikat. Most, a­­mikor az ország számára lét­fontosságú az élelmiszerek, a kiviteli cikkek és ipari nyers­anyagok termesztésének nö­vekedése, a kormány foko­zott erőfeszítésekre szólítot­ta fel a mezőgazdaságban dolgozókat. Akadnak azon­ban nagy földbirtokosok, akik a szükségállapot által támasztott igényekre fittyet hányva a termőterületek több százezer hektárnyi ré­szét hagyják parlagon. Ezért folyamatban van a termő­földek ésszerű kihasználásá­ra vonatkozó törvényjavaslat kidolgozása, mely lehetővé teszi majd a megműveletle­­nül hagyott területek kisa­játítását és kiosztását. Súlyos gondot okoz a ni­­caraguaiaknak a polgárhábo­rúban lerombolt ország ipa­rának helyreállítása és fej­lesztése is. Államosították a Somoza-klán több mint 200 üzemét, a bankokat és a külkereskedelmet, a teljes mértékben külföldiek kezére juttatott bányaipart, azon­ban a létfontosságú állami ipari szektor fejlesztése mel­lett a magánkezdeményezé­seket is ösztönzi az állam. Mégis az ipar újjáépítésének gondjai meghaladják az or­szág erejét, ezért Nicaragua a kölcsönös előnyök, a mél­tányosság, valamint a füg­getlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának elvei­re fektetett nemzetközi kap­csolatok kiépítése­­ révén igyekszik megvalósítani az újjáépítési és fejlesztési terveket. Társadalmi téren, fokozott erőfeszítéseket követel az oktatás és az egészségügy hihetetlen elmaradottságá­nak felszámolása. A forrada­lom jelszava a garantált jo­got minden nicaraguai ál­lampolgárnak az egészség­­ügyi ellátásra — napjaink­ban a gyermekoltások álta­lánosítása, elsősegély köz­pontok és kórházak létesíté­se révén válik valósággá. Az írástudatlanság ellen tavaly indított országos hadjárat­ban mintegy 95 000 megfele­lően képzett, önkéntes fiatal vett részt és máris az anal­fabéták kétharmada, mint­egy 406 ezer személy tanult meg írni és olvasni. Az elmúlt másfél év meg­valósításai azt bizonyítják, hogy Nicaragua népe nem­csak szabadságát volt képes kivívni, hanem annak társa­dalmi-gazdasági alapjait is meg tudja teremteni — ha békében élhet. Csakhogy pont a mindennél fontosabb nyugalmat veszélyeztetik azok a belső és külső reak­ciós erők, melyek lába alól a latin-amerikai népek fellob­banó szabadságharca köze­pette mindinkább kicsúszik a talaj. R. László Ferenc 1 -----------------------­KAVAPA E-k­Xdpá Э-АМУ 7 'AfP- 'kft . f IGAZ TÖRTÉNETEK KÉS, VILLA, OLLÓ A zeneszerző — óvatosan — üstdobokat írt elő 1812­ nyitányának partitúrájában, ágyúdörgést utánozandó. A windsori — Ontario állam — szimfonikusok „közelebb az élethez“ jelszóval igazi rob­banóanyagot robbantottak Üstdob-pufogtatás helyett, va­lószínű az új realizmus je­gyében, hisz amúgy is gyak­ran éri a zenészt, zeneszerzőt az élettől való elszakadás vádja. A következmény: negyvenhat sebesült néző, a­­kiknek egy része kórházi á­­polásra szorult. Katonakörökben joggal mondhatnák, miszerint „kés, villa, olló nem gyermek ke­zébe való“, miért játszottak a filharmonikusok hangsze­rük helyett robbanóanyag­gal, hagyták volna ezt olya­nokra, akiknek ez a szakmá­juk Civil körökben — s az újságíró is oda tartozik — viszont a tűzzel való játék veszélyességére emlékeztet­nénk. Arra, hogy mindenfaj­ta robbanóanyag magában hordozza a halált, függetlenül attól, hogy filharmonikus vagy katonai célokra rob­bantják azt. (nemere) Ifjúmunkás 7 KÜLPOLITIMI­IEXIKON F (11.) frankövezet — Azoknak az országoknak az övezete, a­­melyek valutáikat a francia frankhoz viszonyítják. A frankövezet eredetileg a francia gyarmat-birodalom országait ölelte fel, majd a Francia Unió, illetve a Fran­cia Közösség országait. Fran­ciaország mellett azok a volt francia gyarmatok a tagjai, amelyek ilyen vagy olyan formában kötődnek a volt „anyaországhoz“, például Csád, Gabon, Malgas Köztár­saság, Elefántcsontpart, Fel­ső-Volta, Niger, Kamerun, stb. frankifzol . Az idegen meg­szállók ellen harcoló francia szabadcsapat tagja, így ne­vezték Franciaországban az ellenség háta mögött tevé­kenykedő partizánokat az 1870—1871-es francia-porosz háború idején, valamint a hitlerista megszállás idősza­kában (1940—1944). FSM — A Szakszervezeti Világszövetség francia nevé­nek — Fédération Syndicate Mondiale — rövidítése. FTP — A második világhá­borúban a francia fegyveres ellenállás egyik szervezeté­nek — Francs-Tireurs et Partisans (szabad lövészek és partizánok) rövidített neve. führer — Németül vezér, ve­zető. Hitler német fasiszta diktátor címe is ez volt. Szerkeszti: Székely László Tódor Domokos LISZT szíjat csattogtatva pörögnek a malomkerekek s a molnár ki állandóan szemmel tartja őket most azon tűnődik: — az egyformán őrölt lisztből miért nem süthet minden ember egyformán kenyeret — • Míg Földünk feketével és sötéttel jelzett részein mil­liói halnak éhen, illetve sz­ázmilliók szenvednek alul­tápláltságtól, addig a világo­san hagyott földrészek lakói túlontúl sokat esznek. Csak a negyedik, közbeeső árnya­lattal jelölt zónákban élők is­merik a szükséges és elégsé­ges táplálkozás mértékét. Robert Sheckley k/T/tm Persze, Utópiára is ráfér néhány reform, hisz még a Tro­nai se tökéletes. Lehet, hogy elfogadja az elnöki tisztet, hogy végrehajtsa a szükséges reformokat. De semmit nem kell elsietni... — Hé, mester — szólította meg egy hang —, nincs egy fölös diglója? Boorgee lenézett, s látta, hogy a járdán egy mosdatlan, rongyokba öltözött öregember kuporog, üres konzervdo­bozzal a kezében. —Mi? — kérdezte Boozgoe. — Van egy fölös diglója, testvér? — ismételte az öreg siránkozva. — Adjon, adjon egy öregembernek, hadd ve­gyen magának egy pohár oglót. Két napja nem ettem, mester. — Ez gyalázat! Hát miért nem fog egy stukkert, és ra­bol ki valakit? — Ahhoz már öreg vagyok — nyöszörgött az öregember. — Csak kinevetnének az áldozataim. — Biztos, hogy maga nem lusta? — kérdezte szigorúan Boorgee. — Jaj, már hogy lennék az, uram — mondta a koldus. Nézze, hogy reszket a kezem. Kinyújtotta két koszos mancsát, mindkettő táncot járt. Boorgoe kihúzta a pénztárcáját, s adott az öregnek egy diglót. — Azt hittem, a Tranain nincs szegénység. És úgy tud­tam, az állam gondoskodik az öregekről. — Gondoskodik is — mondta az öregember. Ide néz­zen. — Mutatta konzervdobozát. Rá volt vésve. fa/nepsLyeZerr — Szóval magával az állam csinálja e. — Az állam engedi, hogy csináljam — ember. — A koldulás állami állás, és az nyomorékoknak van fönntartva. — Hát ez gyalázat! . — Mag biztos nem idevalósi. — A Földről is — Aha! Ideges — A mi korur­ ki — jelentette . — Nem? Akki keiken élősködni unatkozva várjál ember. Itt a Tra­sítanék, mégpedi bár persze ha ve­káért folyamodik. Mások a vásár­lo mély szerint a szaf­va folyton kinn­ve testmozgást végzek kedem meg, mint a — De mégis, kok — Hát milyen má — Nem tudom, ol­datlan, rongyokban jut... — Ez a munkaruhám — mondta az á­ll Csak látna vasárnap! — Van más ruhája is? — Hát persze, és kellemes kis lakásom letem meg két házirobotom, és a bankban több pénzem, mint amennyit maga életében kellemes volt magával elbeszélgettem, fiate szőnöm a segítségét. De sajnos, vissza kell kámhoz, és azt ajánlanám magának is. Boorgoe folytatta az útját, de a válla fól vissza­nézett az állami koldusra. Látta, ha­ jól megy a boltja. De akkor is: koldulni! Igen, ezt meg kell szüntetni. Ha valaha elvállalja az el­nökséget — márpedig nyilvánvaló, hogy el kell vállalnia —, akkor majd jobban megnézi ezt az egész kérdést. Úgy érezte, kell lennie emberhez méltóbb megoldás­nak is. (Folytatjuk) «22 as 3 w äS •e „.n X Ы £ rs| · :о Y- cu Ь fc S £ 6 о­л­н • О) а . аТ сь -1*8 13 *· •3 й)X 3 у ч О . о ° В- 5 «"S-м ) « S о Й §•§ US's 1 я е -2 1 ~ £ а ) ?о 2 о 1« 1* С

Next