Ifjúmunkás, 1982 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-03 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) Most, az új esztendő küszöbén ismét Európa népei­hez, az egész világ népeihez fordulunk: erősítsük szo­lidaritásunkat és fokozzuk harcunkat a leszerelésért, a népeknek a szabadsághoz, az élethez, a békéhez való alapvető joga megvédelmezéséért! Teljes meggyő­ződésünk, hogy a népek elég erősek ahhoz, hogy vé­get vessenek a fegyverkezési hajszának. Tegyünk meg mindent, hogy sikerrel záruljanak a nukleáris rakéták Európába telepítésének leállításáról, illetve felszámolásáról szóló genfi szovjet—amerikai tárgyalások. Lépjünk fel határozottan azért, hogy 1982 folyamán sikerrel záruljon a madridi összejövetel, és hívják ösz­­sze a bizalomnak és a leszerelésnek szentelendő kon­ferenciát, szavatolva az európai biztonsági és együtt­működési összejövetelek folytatólagosságát Azt kívánjuk, hogy 1982-ben tisztuljon ki a nemzet­közi élet látóhatára, erősödjék a bizalom és az együtt­működés az összes nemzetek között, ami lényeges fel­tétele az összes népek gazdasági-társadalmi haladá­sának, a világbéke megvédelmezésének! Azt kívánjuk, hogy 1982 hozzon reális lépéseket a gyengén fejlettség felszámolása, egy új gazdasági és politikai világrend megteremtése irányában, ami bizto­sítaná az elmaradott országok haladását, a világgaz­dasági stabilitást! Tegyünk meg mindent, hogy a kis és közepes or­szágok, a fejlődő országok, az el nem kötelezett or­szágok vegyenek részt aktívabban a nagy nemzetközi problémák megoldásában, hogy erősödjék az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervek sze­repe. Munkálkodjunk a leghatározottabban a fennálló konfliktusok kizárólag tárgyalásos rendezéséért, az erő­szak használatának és az erőszakkal való fenyegetés­nek a kirekesztéséért a nemzetközi életből. Most, az új esztendő elején szeretném megerősíteni, hogy a szocialista Románia cselekvően hozzájárul a bonyolult nemzetközi problémák megoldásához, a le­szerelésért és a békéért, a népek élethez való jogának megvédelmezéséért, egy jobb és igazabb világnak a földkerekségen való megteremtéséért folytatott küzde­lemhez. KEDVES ELVTÁRSAK, BARÁTAINK! A SZOCIALISTA ROMÁNIA HONPOLGÁRAI! A népünk együttes erejébe vetett teljes bizalommal, azzal a meggyőződéssel lépünk 1982-be, hogy az új esztendő újabb beteljesüléseket hoz szocialista nem­zetünk számára a gazdasági-társadalmi fejlesztésről, a dolgozók anyagi és szellemi jólétének gyarapításá­ról, a haza védelmi képességének, a szocialista Romá­nia függetlenségének és szuverenitásának szüntelen erősítéséről szóló pártprogram valóra váltásában. Nagyszerű munkásosztályunknak, a parasztságnak, az értelmiségnek, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozóknak újabb és újabb sikereket, egyre nagyobb elégtételeket kívánok a munkában és az életben! Boldog új esztendőt, jobbra-szebbre törekvéseik tel­jesülését kívánom valamennyiüknek, kedves honfitársak! BOLDOG ÚJ ÉVET ! Hatvan év nem akadály Olvasók-szerkesztők nemzedékei tépelődnek az örök kér­désen: milyen legyen egy igazán ifjúsági lap? Az elmúlt két évtized során személyesen is szembetalál­tam magam a kérdéssel, s időről időre, valósággal kínzó rendszerességgel válaszolni kellett rá. Most, hogy a kényszerítő közelség immár a múlté, a vá­laszadás is lényegesen egyszerűbbnek tűnik, még bosszan­kodik is az ember — hogy nem jutott hamarább az eszébe?! Egy ifjúsági lap legyen olyan, akár az ifjúság: lelkes, ro­mantikus, merész, álmodozó, igazságot szomjúhozó, szóki­mondó, kérdéseket megfogalmazó, vidám, magával ragadó, derűlátó, közvetlen... Ha pedig ily sok minden kell egy lap arcéléhez — tűnőd­het el az olvasó —, nem is olyan „menő" dolog újságot csinálni... Szerencsére, az Ifjúmunkás mindig vállalta — hazai lap­társaihoz hasonlóan — hivatását és feladatait, ha másként nem, legalább szándékaiban és törekvéseiben, melyek lát­ható, szerény jegyei olykor többet értek a bizonytalanság­ban, a meglódult értékek hullámai közt vergődő világban... Az alapítása óta eltelt hatvan esztendő története — a­­mely egyben társadalmunk legelőbbre mutató erejének, a kommunisták harcának bonyolult küzdelemsorozata — te­lis tele van olyan momentummal, amikor a lap bebizonyítot­ta, hogy a legjobb fiatalok közül is a legjobbak öntudatá­val rendelkezik. Pedig könnyen lehetett volna végleteket egyensúlyozva kiegyenlítő közvetítő, aki összekacsint mind az élcsapattal, mind a talmi időtöltésnek hódoló tömegízléssel. Kettős játé­kot űzve könnyen elérhette volna, hogy itt is, ott is megtűr­jék, akár egy mindenkinek tetszeni akaró bohócot, aki két­féle mintájú gúnyába bújik, amelyek adott ponton teljesen ellentmondanak egymásnak... Ámde, ahogy az embernek nem áll jól az életfogytiglani kötéltánc, egyetlen laphoz sem illik a megjátszott tudatha­sadás. Hát még ifjúsági laphoz, amely az általános célki­tűzéseken túl nagyon is kényes, bonyolult és égető nevelési feladatokra kell hogy válaszoljon! Az ifjúmunkás mindig is akkor felelt igazán a kor elvá­rásaira, ha nem bújt a divatos „belevalóság" álruhájába, és normáit a legkomolyabb fejek politikai-erkölcsi tartásá­hoz igazította. Továbbra is csak úgy maradhat a fiataloké, ha a leg­­tisztánlátóbb ifjak között is az élen jár, ha pártos szavú, jö­vőért felelős hangadója olvasótáborának. Ez viszont nem jelentheti azt, hogy örökké összevont szemöldökkel, gyűrő­­déstelen ünneplőben és vakbélgyulladásos komolysággal tanítóbácsiskodjon közöttünk. Továbbra is legyen — és egyre inkább! — fiatal; az ifjúság erényeiben és ne a gyengéiben lássa a követendő mércét: emeljen úgy magához bennünket, hogy felnézhes­sünk rá, akárha nagyra nőtt akcelerát fiaira néz fel büsz­kén (s kíváncsian) az ember. Hatvan év ehhez igazán nem lehet akadály. Biztosíték viszont — igen, Cseke Gábor Nem fejezhetjük be ezt a sorozatot anélkül, hogy le­galább nagy vonalakban ne vázolnánk a Román Kommu­nista Pártnak az illegalitás nehéz éveiben folytatott hő­sies harcát a legális és az illegális sajtó szervezésében. A marxista-leninista útmutatásoknak megfelelően a párt nagy figyelmet szentelt a forradalmi munkássajtónak. Ezekben az években a párt több mint ötszáz legális és illegális kiadványt szervezett és gondozott. Különleges szerep hárult a pártsajtóra a fiatalok moz­gósításában. A különböző román, magyar, német és o­­rosz nyelvű forradalmi ifjúsági lapok közül kiemelkedő a KISZ központi lapja, a Tînărul Leninist, amely az akkori idők és lehetőségek ellenére illegálisan, de hihetetlen pontossággal 1924 májusától 1936-ig rendszeresen meg­jelent. A KISZ eredményes tevékenysége céljából sok­felé az együttélő nemzetiségek nyelvén helyi ifjúsági la­pokat adtak ki. A Tînărul Leninist időnként Ifjú Leninista és Molodor Leninét címmel magyarul, illetve oroszul is megjelent. A széles körű nevelőmunka, amelyet a párt irányításával végeztek az ifjúsági szervezetek, megköve­telte, hogy saját kiadványaikon kívül más hivatalosan meg­jelenő lapokat is igénybe vegyenek. Az ifjúsági forradal­mi lapok nagy számát ebben az időszakban a fellendülő munkásmozgalom magyarázza. A gazdasági válság ide­jén ezek a kiadványok híven tükrözik a munkásosztály különböző rétegei számára egyaránt fontos gazdasági és politikai követeléseket. A sűrűn változó című, általában rövid életű lapokat vizsgálva, számot adhatunk az akkor dühöngő elnyomásról, amely az illegalitás nehéz körül­ményei közé kényszerítette a kommunisták és a forradalmi ifjúság minden megmozdulását és sajtóját is. A gazdasági válság idején, az általános tematikájú júsági lapok mellett, egész sor sajátos profilú lap jelen meg, amelyek a falusi fiatalokhoz, az egyetemistákhoz, a katonákhoz vagy a tanulókhoz szóltak. A KISZ KB Köz­lönye, az Avangarda, a Tinára garda, a fővárosi szerve­zet lapjai. A Kommunista Ifjú Rohamos, a Kommunista Ifjúmunkás a KISZ Erdélyi Tartományi Bizottságának, a Garda Roşie, a Tineretului moldovean és a Tinára Garda a Moldovei a KISZ Moldvai Tartományi Bizottságának lap­jai voltak. Konstancán a Muncitorul roşu, Temesváron az Ifjú Kommunista, Ploieşti-en az Avangarda Roşie, Maros­­vásárhelyen az Ifjú Harcos és az Ifjú Bolsevik, Nagyvára­don a Lenin követői, Kolozsváron a Vörös Front és a Studentul revoluţionar, Iaşi-ban a Şcolarul leninist készült. Ezek és sok más, hasonlóan szerény ifjúsági lapok hű tükrei az akkori életnek, írnak a gazdasági nyomorról, a munkanélküliségről, a demokratikus szabadságjogok hiá­nyáról, a növekvő fasiszta veszélyről, a munkásegység­front szükségességéről és a KISZ szervezeti erősítésére biztatnak. 1934 és 1944 között éles hangú ideológiai vi­tákat közölnek, buzdítanak az antifasiszta harcra. Ebben az időszakban a Tînărul Leninist folytatásaként kiadják a Drumul tineretului című lapot. A KISZ 1939 tavaszától megerősödik, annak ellenére, hogy nagy megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie. A Központi Bizottság titkárságába beválasztják Nicolae Ceauşescu elvtársat. A KB erőfeszítésének eredménye­képpen ősszel megjelenik a Cadran második sorozata, mégpedig legálisan, hogy tartalmas társadalompolitikai írásaival vívjon ki elismerést olvasói táborában. 1940 már­ciusában indul a Lupta tineretului. Az elnyomás ezt a la­pot sem kíméli, de még ugyanezen évben a KISZ KB kiad­ja a Tînărul luptător című lapot. Sajnos csak egyetlen egy­szer jelenhetett meg. A bécsi döntés, a fasiszta katonai diktatúra beiktatá­sa és Románia részvétele a fasiszta háborúban újabb rendkívül nehéz időszakot jelentett a hazai munkásmoz­galomban. A KISZ-tagok helye ebben az időszakban az antifasiszta ellenállás első soraiban volt. Röpcét, brosu­­rókat­, készítettek és terjesztettek. Megjelentették a Bu­, 60 az Ifjú­munkás Ifjúmunkás 2 Vakációs (Folytatás az 1. oldalról) haladó sizők tapasztalatuk­hoz és tudásukhoz megfele­lő terepet találhattak. A biatlon kiképzés-sorozat folyamán kedvükre síz­hettek és lőhettek cél­ba a vakációzó tanulók. A délutánokat és esté­ket természetesen a szóra­koztató-nevelő akciók töl­tötték ki. Párt- és KISZ-ak­­tivistákkal találkoztak ilyen­kor a fiatalok, vagy elbe­szélgettek az iskoláikban működő műszaki­ alkotó kö­rök tevékenységéről. ötven Brăila megyei gyéréi­ örvendezett a tél­nek a vranceai Soveján. Ha otthon hiányzott a téli va­káció egyik legfontosabb kelléke, a hó, Soverán aztán bőven akadt belőle, közel egyméteres. És bőviben volt téli sportfelszerelés is, úgy­hogy ha a gyerekek délutá­nonként mégis rajzolgatás­sal és versírással töltötték idejüket, bent a jó meleg­ben, azt azért tették, mert versenyt hirdettek a béke témájára, s különben addig­ra már ráfagyott a kezük hószobrászati alkotásaikra, melyekkel ugyancsak ver­senyre keltek. Tartalmas, élénk tevé­kenységek színhelyei vol­tak: ezekben a napokban a vakációs klubok. Medgyesen például, az ország egyik leg­jobban felszerelt ifjúsági klubjában kerekasztal ér­tekezlet és előadássorozat keretében párt- és KISZ- aktivistákk­al találkoztak a tanulók, s alkalmuk volt közelebbről megismerkedni pártunk és vezetője mélyen humanista, következetes bé­kepolitikájával. A szokásos sport- és szórakoztató prog­ramokon kívül hangverse­nyek, hazafias versössze­állítások, különböző kori te­vékenységek tették mozgal­massá a medgyesi fiatalok vakációját. A város két má­sik vakációs klubjában, a petrolkémiai, valamint az Axente Sever líceumokban pingpong, röplabda és ko­sárlabda bajnokság zajlott le, megrendezték az Ezüst­­szánkó versenyt, a sakkozók, az asztaliteniszezők és a testépítők pedig a Decem­ber 30 kupáért küzdöttek meg. Bacăuban a Lucreţiu Pă­­trăşcanu líceum lett a vaká­ciós klub gazdája. Hogy hasznosan, kellemesen és szépen peregjenek a város összes vakációzó iskolásai­nak napjai, minden nap más-más iskola növendékei léptek fel szórakoztató-ne­velő műsorral, hogy majd a vakáció utolsó napján, gála­esten mutassák be az akció­sorozat legsikerültebb moz­zanatait. A székely­udvarhelyi KISZ- bizottság december 29-én filmvitát szervezett a Con­cordia osztag című román film kapcsán. Több mint 200 vakációzó ifjú vett részt a rendezvényen. Január har­­madikán pedig Az 1981-es év legjobb román sportolói témával ki mit tud versenyt bonyolítottak le az ifjúsági klub nagytermében. Közel ezer fiatal búcsúz­tatta az óévet az ITI costi­­neşti-i, buşteni-i, piriul rece-i, marosfői bázisain, valamint a Diham menedék­házban. De négy és félezer­re rúg azoknak a száma is, akik az ország különböző üdülőhelyein táncoltak át az 1981-es évből az új esz­tendőbe. Sok bukaresti, brassói, temesvári, konstan­­cai, galaţi­i, iaşi-i, hargitai, prahovai, brăilai és argeşi fiatal szerzett felejthetetlen szilveszteri emlékeket Bu­dapesten, Moszkvában, Vár­nán és Szófiában. Az övék volt a nem mindennapi éj­szaka varázsa, a szervezőké pedig a dicséret. , Az ifjúság szilvesztere a bukaresti kiállítási pavilonban. Mint az utóbbi évek­ben mindig, most is ez volt a legnagyobb, legdíszesebb, legreprezentatívabb ifjú­sági mulatság. Mintegy 5000 fiatal adott itt találkát egymásnak és a rendkívüli hangulatban barátságok erősödtek, ismeretségek születtek... Akár az ország min­den ifjúsági szilveszterén, egyéni és közösségi sikerekre koccintottak a fiatalok, arra, 1982 terveink példás megvalósulásának, a békés építőmunka éve legyen, úgy, ahogy azt Nicolae Ceauşescu elvtárs újévi rádió- és televízióüzenetében megfo­galmazta. ш штш naptári

Next