Ifjúmunkás, 1983 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1983-01-04 / 1. szám

Eszményünk: az új értéket létrehozó tudomány (Folytatás az 1. oldalról) tatás, oktatás és a terme­lés szoros egységére vonat­kozó párthatározatokat. Hazánk fejlődő ország lé­vén, érthetően előtérbe ke­rül nálunk az alkalmazott tudományos kutatás, anél­kül természetesen, hogy a távlatokat szem elől té­vesztenénk. Ezért valljuk azt, hogy eszményünk az úgynevezett produktív tu­dós, aki egyeztetni tudja a tudományos és gazdasági érdekeket. Ilyen világhír­névnek örvendő tudós dr. Elena Ceauşescu mérnök, akadémikus, akit születé­se napján szeretettel és ragaszkodással köszöntünk, s nagyfokú elismeréssel mindazért, amit a román tudomány nemzetközi el­ismertetéséért eddig tett. Ha meggondoljuk, hogy sokoldalú és elhivatott te­vékenységének csupán e­­gyik ága a tudományos al­kotómunka, csodálatunk és nagyrabecsülésünk még inkább erősödik. Ismeretes mélységesen forradalmi szellemű, évtizedeket át­ölelő tevékenysége a haza felvirágoztatásáért, érté­kes hozzájárulása az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagjaként, s mint a kormány első miniszte­rének első helyettese a szocialista építés politiká­jának kidolgozásához és életbe ültetéséhez, egész néniink anyagi és szellemi jóléte színvonalának eme­léséhez. A vegyészetnek nem u­­gyanabban a szakágában dolgozom,­­ mint Elena Ceauşescu elvtársnő, de munkásságát meglehetősen jól ismerem, kutatási ered­ményeit, élénk figyelem­mel követtem. Az 1974-ben megjelent könyv még a más tudósokkal közös ku­tatások eredményeit rögzí­tő szakdolgozatokat tartal­mazta, tizenkét esztendei kitartó tevékenység gyü­mölcseit a nagymolekulájú vegyületek birodalmából. Az ugyancsak Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája kiadásában megjelent 1979-es Az izop­­rének sztereospecifikus sok­­szorozódása című könyv már önálló alkotás. Ez tu­lajdonképpen összegező tanulmány a cis—1,4 — poliizoprén gumiról, a­­melynek szerkezete és tu­lajdonságai hasonlóak a természetes gumiéihoz, al­kalmazásának jelentősége pedig a gumiköpenyek és műszaki cikkek iparában felmérhetetlen. Ez saját elgondolás produktuma, a termék műszaki-gazdasági mutatói igen magasak. A gyártástechnológia kidolgo­zása is eredeti. Semmi­képp sem véletlen, hogy Elena Ceauşescu akadémi­kus tudományos munkás­ságáért egész sor nagyon tekintélyes nemzetközi el­ismerésben részesült. Különben egészen termé­szetes, hogy e rendkívül jelentős munka az ünne­pelt számára is kiváltképp fontos. Ez volt az a dolgo­zata, amellyel megpályáz­ta a kémiai tudományok mérnök-doktora címet 1967- ben. A munka hordereje óriási. Nem egy ötletszikra gyakorlatba ültetéséről van szó, hanem egy nagyszabá­sú kísérletsorozat, valósá­gos program végigvit­elé­ről, nemzetgazdasági szük­séglet kielégítésére hiva­tott fáradságos, kitartó alkotómunka eredményé­ről. És az alkotó nem áll meg, az eredmények a tö­kéleteshez méginkább kö­zelítő teljesítmények ígé­retét hordozzák maguk­ban. Ezt igazolja Elena Ceauşescu 1981-ben megje­lent Újabb kutatások a nagymolekulájú vegyüle­tek területén című műve. Mindannyiunkat büszke­séggel tölt el, hogy a hazai vegyészeti iskola magas szintű, nemzetközileg elis­mert helyet vívott ki ma­gának, olyan körülmények között, amikor a biopoli­­merizáció titkait ellesni kí­vánó kutatás világszerte igen intenzív. Ehhez hadd fűzzek hozzá annyit, hogy a Tudomány- és Technológia­ügyi Országos Tanács elnö­ke, a hazai sztereospecifi­kus polimerizációs kutatá­sok fellegvárának számító bukaresti Központi Kémiai Kutatóintézet tudományos vezető testületének elnöke dr. Elena Ceauşescu mér­nök, akadémikus. Rendkívül rokonszenves és példaadó az, ahogyan a tudománnyal is küzd a ha­ladásért és a békéért. A XVI. nemzetközi tudo­mánytörténeti kongresszus szónoki emelvényéről pél­dául ennek szellemében hangsúlyozta: „...a ro­mániai tudományos dolgo­zók, kutatók óhaja és elha­tározása a lehető legaktí­vabban részt venni a nem­zetközi együttműködésben, az értékek egyetemes cse­réjében, mind szorosabb kooperációt folytatva a töb­bi ország tudósaival az em­beriség haladását és civi­lizációját meghatározó nagy kérdésekben.“ Elena Ceauşescu elvtárs­nő születésnapja valamen­nyiünk drága ünnepe. Szá­munkra, vegyiparban dol­gozók számára különösen az. Jó egészséget kívánunk neki, hosszú életet, alkotó erőt, hogy népünk legszere­­tettebb fia, a párt és az or­szág élén munkálkodó Nicolae Ceauşescu elvtárs oldalán továbbra is az első sorokban tevékenykedjen az egész ország javára, az életet, a haladást szolgáló tudomány felvirágoztatásá­ra. Pony Venera, a marosvásárhelyi Azomure, vegyipari kombinát kutatómérnöke Ifjúmunkás 2 NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS ÚJÉVI ÜZENETE (Folytatás az 1. oldalról) Jesszus határozatai, az Országos Konferencia határo­zatai és programjai töretlen életbe ültetését célzó vilá­gos munkaprogrammal kezdjük az 1983-as újévet. A jövő évi tevékenység központjában hazánknak egy új fejlődési szakaszra való rátérése, valamint a mun­ka és az élet új minősége minden területen való meg­valósítása stratégiai, gazdasági és politikai célkitűzése áll. Az 1983 évi egységes országos gazdasági-társadal­mi fejlesztési terv az ipari termelésnek a jelenlegi öt­éves terv első két esztendejénél gyorsabb ütemű fej­lesztését, a mezőgazdasági növényi és állati termelés erőteljesebb növekedését, az önigazgatási és önellátá­si program megvalósítását, s ennek alapján a nép a­­nyagi és szellemi életszínvonala , a pártpolitika leg­főbb célkitűzése, a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom lényege­s emelkedését irányozza elő. Noha a nemzetközi gazdasági feltételek továbbra is nehezek, teljes határozottsággal fogunk munkálkod­ni azért, hogy minél jobban csökkentsük a gazdasági világválság kihatásait, minden szektorban javítsuk a tevékenységet, biztosítva ezzel a haza további gazdasá­gi-társadalmi fejlődését. E célkitűzések teljesítésében az energetikai és nyers­anyagalap kihangsúlyozottabb fejlesztésére, az anya­gok visszanyerésére és újrafelhasználására, az energia- és anyagfogyasztások és általában a termelési költsé­gek csökkentésére, a munkatermelékenység fokozot­tabb növekedésére, a termékek műszaki színvonala és minősége emelésére, a gazdasági mechanizmus tökéle­tesítésére, a gazdasági hatékonyság növelésére és a munkásönigazgatás erősítésére vonatkozó programok megvalósítását kell figyelmünk központjába helyez­nünk. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a tudományra, az oktatásra és a kultúrára, a szakmai és műszaki felkészülés színvonalának emelésére, a poli­tikai felkészítésre, az új ember nevelésére és formá­lására. Az összes dolgozói közösségeknek, vezetőtaná­csoknak, közgyűléseknek, a központi állami szervek­nek és az országos demokratikus organizmusoknak teljes egységben, nagy felelősséggel kell dolgozniuk a terv töretlen teljesítéséért az összes tevékenységi szek­torokban. Szüntelenül tökéletesíteni fogjuk szocialista társa­dalmunk demokratikus keretét, biztosítva a dolgozók, nemzetiségre való tekintet nélkül az egész nép egyre cselekvőbb részvételét az összes gazdasági-társadalmi egységek, az egész társadalom vezetésében. Kedves elvtársak és barátaim! Minden szükségessel rendelkezünk szocialista hazánk szüntelen virágzási programjának megvalósításához. Most a szervezői te­vékenység, a rend és a fegyelem megszilárdítása, a feladatok teljesítésével szembeni felelősség növekedé­se bír meghatározó súllyal minden területen. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az 1983-as eszten­dő biztosítsa az időleges nehézségek leküzdését, s a gazdasági-társadalmi fejlesztési terv legjobb körülmé­nyek közti teljesítését, a nép anyagi és szellemi jóléte növekedését, s hazánknak a kommunista civilizáció egyre magasabb csúcsai felé való előrehaladását ered­ményezze. Kedves elvtársak és barátaim! A szocialista Románia állampolgárait 1982-ben a nemzetközi politikai élet súlyosbodott, még bonyolultabbá vált. Hangsúlyozódott a gazdasági világválság, az erőszakpolitika és a más országok bel­­ügyeibe való beavatkozás megnyilvánulásainak vol­tunk tanúi. Súlyosbodtak egyes katonai konfliktusok és újabbak robbantak ki, fokozódott a fegyverkezési hajsza, növekedett az újabb háborúk veszélye, bele­értve a nukleáris világháború veszélyét is. A világ po­litikai életének egyik fontos jellemzőjét a népeknek a fegyverkezés és a nukleáris fegyverek elleni, a békéért küzdő hatalmas mozgalma képezi Nyíltan el kell azonban mondanunk, hogy az elmúlt esztendő nem váltotta valóra a néptömegek és a népek várakozásait, reménységeit. A nemzetközi élet higgadt és reális elemzése azt bizonyítja, hogy olyan stádium­ba jutottunk, amikor a fegyverkezés színvonala, az ó­­riási nukleáris arzenálok súlyosan veszélyeztetik ma­gát a civilizációt, a létet, a békét és magát az egész emberiség életét. Ilyen körülmények közt a jelenkori világ alapvető problémáját a nukleáris háború, s általában a háború megakadályozása, s a béke bolygónkon való biztosítása képezi. Úgy véljük, hogy most reális lehetőségek van­nak, a népek megfelelő erővel rendelkeznek ahhoz, hogy megváltoztassák az események alakulását, s 1983-ban elérjék a katasztrófa felé vezető politika meggátolását. Az összes haladó, antiimperialista erők­nek, a világ valamennyi népének meg kell erősíteniük egységüket, szolidaritásukat és együttműködésüket, s határozottan fel kell lépniük — amíg nem késő, amíg nem kezdenek hullani az atombombák — az általános leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés megva­lósítása érdekében egy fegyverektől és háborúktól mentes, a világ összes nemzetei közti békés és egyen­jogú együttműködésen alapuló világért. Az összes államoknak, kormányoknak, államfőknek, politikai erőknek a saját népeik és az egész emberiség előtti teljes felelősséggel kell munkálkodniuk az embe­rek legszentebb joga, a szabadsághoz, függetlenség­hez, az élethez és a békéhez való jogának biztosításán. Úgy véljük, mindent meg kell tennünk azért, hogy 1983-ban a legrövidebb időn belül befejeződjön a mad­ridi értekezlet és azon fogadjanak el határozatot az európai leszerelésnek és bizalomnak szentelt értekez­let összehívására, valamint a Helsinkiben megkezdett tanácskozások folytatására. Úgy véljük, mindent meg kell tennünk azért, hogy 1983-ban megakadályozzák a középhatósugarú raké­ták Európába telepítését és rátérjenek a meglevők ki­vonására és megsemmisítésére. Újabb intézkedéseket kell tenni a bizalom és az együttműködés érdekében Európában, egy olyan Európa megteremtéséért, ahol nincsenek semmiféle nukleáris fegyverek és ahol bé­ke, együttműködés honol! 1983 eredményezte az összes balkáni országok közti együttműködés fejlődését, békés együttműködési és nukleáris fegyverek nélküli térséggé alakítása érdeké­ben! Teljes határozottsággal kell cselekedni azért, hogy az új évben rátérjenek a gyengén fejlettség felszámolá­sát, a fejlődő országok közti együttműködés és szolida­ritás erősítését, valamint az azt célzó konkrét intézke­désekre, hogy megfelelő megállapodásra jussanak a sze­gény és a gazdag országok közt a fejlődő országoknak nyújtandó erőteljesebb támogatást, egy új gazdasági és politikai világrend létrehozását illetően. Az 1983-as esztendő eredményezze az összes államok nagyságukra vagy társadalmi rendszerükre való tekin­tet nélküli még erőteljesebb együttműködését, az Egye­sült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szerve­zetek szerepének növekedését az összes kérdések meg­oldásában, az összes nemzetek, a béke és az együttmű­ködés érdekében!­­ Az új év vezessen el a létező konfliktusok megszű­néséhez, és az államok közötti összes vitás kérdések kizárólag és csakis tárgyalásos úton történő rendezé­séhez! Most, az új év kezdetén, szeretném újra kinyilvání­tani a szocialista Románia és népünk ama elhatározá­sát, hogy fejlessze kapcsolatait az összes szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, s társadalmi rend­szerüktől függetlenül a világ valamennyi államával egy igazságosabb és jobb világ megteremtése érdeké­ben bolygónkon. Újra kifejezem a román nép elhatá­rozását, hogy cselekvően közreműködik az összes an­tiimperialista és realista erőkkel, a világ valamennyi népével, mivel meggyőződése, hogy ezen­­fők és a né­pek egységes ereje képes az enyhülés, együttműködés, a nemzeti függetlenség erősítése és a béke biztosítása felé irányítani a világeseményeket. Kedves honfitársaim! A haza gazdasági-társadalmi fejlesztésének és a bé­kének új munka és harci esztendejébe lépve, emeljük poharunkat a munkásosztályra, a parasztságra, az ér­telmiségre, s nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozókra, egész népünkre, valamint arra, hogy újabb beteljesülések szülessenek a szocializmus, a jólét és a boldogság útján. Emeljük poharunkat drága hazánkra, Románia Szocialista Köztársaság szabadságára, függet­lenségére és nagyságára. Kedves elvtársak és barátaim! Mindannyiuknak be­teljesülésekkel teli új munkaévet, sok sikert és minél nagyobb elégedettséget, jó egészséget és boldogságot kí­vánok. BOLDOG ÚJ ÉVET! Ünnep és munka (Folytatás az 1. oldalról) mosan kereken 300 percen át sugárzott a tévé éjfél után egytől hajnali hatig. Legfeljebb azt sajnálhat­juk, hogy a Román Televí­zió ifjúsági szerkesztőségé­nek nagy sikereként el­könyvelhető vállalkozás e­­redménye nem juthatott el minden címzetthez, a má­sodik műsort ugyanis a Közlekedés és Távközlésü­gyi Minisztérium vállala­tainak mulasztása miatt még mindig nem lehet az ország egész területén fog­ni. A műsor gerincét az el­várásoknak megfelelően a szórakoztató vagy táncra serkentő zenei számok ké­pezték. A legnépszerűbb, jó formában levő hazai e­­gyüttesek vonultak fel, úgymint a Compact, a Post-Scriptum, a Roşu şi Negru, a Cristal, a Voltaj, a Semnal­­ és a Medusa. Felléptek a könnyűzene csillagai közül Dida Dra­gan, Marius Ţeicu, Cornel Fugaru és Mihai Constan­­tinescu. Nem hiányozhatott a népzene, valamennyi vi­dék és nemzetiség népi tánca sem. A műsort hu­moros, nem egyszer szatiri­kus élű jelenetek tarkítot­ták. Cristian Țopescu, a tévé nagynevű sportkom­mentátora humoristaként is nagy sikert aratott, ter­mészetesen a futballról be­szélt, illetve egy szelleme­sen vágott kisfilmhez fű­zött megjegyzéseket. * A KISZ szerte az or­szágban mindenütt gondos­kodott az ifjúság szilvesz­­terének megszervezéséről. Nagyváradon például a ter­melésben élenjáró, a KISZ- versenyben kitűnt 2500 fia­tal volt hivatalos a megyei bizottság által a városról elnevezett vendéglőben megtartott mulatságra. Ma­rosvásárhelyen több ezren köszöntötték együtt az új évet az egyetemi diák- és az üzemi étkezdékben. Az építőipariak szilveszterén például, Székely Tatjána, Iosif Crişan, Dorel Căşvan és Gyárfás András műked­velő népdalénekesek szóra­koztatták munkatársaikat. De így volt ez mindenütt szerte az országban, Gala­­on és Kolozsvárt, Sucea­­ván és Temesváron, min­den nagyobb és kisebb te­lepülésen, ahol a jókedv, a sikerek szerezte elégtétel és a derűlátás légkörében búcsúztatták az óévet és köszöntötték az új eszten­dőt. Végezetül szóljunk azok­ról, akik például kohászok, olvasztárok, olajbányászok, vagy szórakoztató- vagy vendéglátóipari dolgozók lévén, nem mulathatták át társaik vagy hozzátartozó­ik körében szilveszter éj­szakáját. Az ő számukra foglalkozásuk természeté­ből fakadóan az új év első pillanatai is a munka je­gyében teltek el: Resicán például nulla óra negyven perckor csapolták meg elő­ször az ifjúságról elneve­zett olvasztókemencét, a craiovai kőolajmezőn 700- an dolgoztak az éjszakai váltásban és teljesítették 105%-ban tervüket. De u­­gyanezt elmondhatnék a nagyváradi alumínium­gyárról, a borzeşti-i vegy­ipari vagy a galaci kohá­szati kombinátról.

Next