Ifjúmunkás, 1988 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-05 / 1. szám

TÁVIRAT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ 3 (Folytatás az 1. oldalról) hasznosításán, gyümölcsfák telepítésén és gyümölcsösök ápolásán, a termés megfelelő begyűjtésén és ebréktáro­­lásán munkálkodott. Jelentjük, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, állandóan azon munkálkodtunk, és munkálkodunk, hogy a 15 országos, a 41 megyei és 136 helyi munkatelep mindegyike az ifjúság kommunista, hazafias, és forradal­mi nevelésének, munkával és munkára nevelésének meg­annyi igazi iskolája legyen, ahol csupán az idén több mint 3,7 milliárd lej értékű munkálatot valósítottak meg. Ered­ményeiknél fogva élhelyet foglaltak el a motrui és a ro­­vinari-i bányaipari kombinátban, a Dîmboviţa komplex sza­bályozásánál, a Duna—Bukarest-csatorna építésénél, a Sculeni—Ţuţora—Gorban talajjavítási rendszernél működő országos ifjúsági munkatelepek, ahol az öntől kapott ori­entációk és feladatok alapján a fiatal brigádosok lelkesen és odaadóan vállalnak részt a haza újabb fontos gazda­sági objektumainak kivitelezéséből. Állandóan arra törekedve, hogy az ifjúság összes réte­geiben — a társadalmi vagyon tulajdonosai, megterme­­lői és haszonélvezői körében — fejlett közgazdasági gon­dolkodásmódot és viszonyulást alakítsunk ki a munkásön­­igazgatás elvei alapján, fokoztuk és diverzifikáltuk az ösz­­szes újrafelhasználható anyagok visszanyerésének és ter­melési hasznosításának akcióit. Jelentjük, hogy az ifjúsági, diák- és pionírszervezetek 1987 folyamán begyűjtötték és átadtak 300 ezer tonna vasat, több mint 4 ezer tonna szí­nesfémet,­ körülbelül 40 ezer tonna papírt, 125 millió üveggöngyöleget, valamint más anyagmennyiségeket. Szorgalmaztuk továbbá, hogy a KISZ-tagok és a pio­nírok fokozott mértékben járuljanak hozzá a jó gazdálko­dási és szépítési akciókhoz, a városokban és a települése­ken, a vállalatokban, ahol dolgoznak és tanulnak, vala­mint a fontos közművek, kulturális és szociális­ gazdálko­dási létesítmények kivitelezéséhez. Mindenben magunkévá téve az ön által az országos pártkonferencián előterjesztett történelmi fontosságú jelen­tésből fakadó magas kommunista, forradalmi követelmé­nyeket, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceauşescu elv­társ, tökéletesen tudatában lévén, hogy munkánk mérlege gazdagabb is lehetett volna, ha nagyobb mértékben hasz­nosítjuk a rendelkezésünkre álló anyagi és emberi erőket, ha még erőteljesebben munkálkodunk az egész tevékeny­ségünkben mutatkozó hiányosságok és fogyatékosságok végérvényes felszámolásán, ünnepélyesen biztosítjuk, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy a szocialista Románia minden fiataljának, minden gyermekének rendíthetetlen meggyőződése, hogy a XIII. pártkongresszus, az országos pártkonferencia határozatai a legragyogóbb és a legnagy­szerűbb forradalmi munka- és harci programot képezik a kommunisták, az ifjú nemzedék, az egész nép számá­ra, amelynek valóra váltásáért minden erőnket latba kell vetnünk, a ránk jellemző egész forradalmi romantikát és áldozatkészséget igénybe kell vennünk. Jól tudjuk, hogy nem könnyű feladat ez, hogy sok nehézséget, akadályt kell legyűrnünk, de mélységesen bízunk pártunk és álla­munk politikájának helyességében, s megfogadjuk, hogy mindig, minden körülmények között fiatal kommunisták­ként, fiatal forradalmárokként fogunk tevékenykedni, s az ön ragyogó példamutatása, a hozzánk intézett lelkesítő hívó-ösztönző szavai fognak vezérelni bennünket. A köztársaság kikiáltása 40. évfordulójának előestéjén és az új esztendő küszöbén a legmelegebben és a leg­mélyebb tisztelettel kérjük, engedje meg, hogy forró és fiatalos jókívánságainkat intézzük önhöz, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, Elena Ceauşescu elvtársnőhöz, lankadatlan munkabírást, jó egészséget, és sok boldogságot kívánjunk, hogy ugyanazzal a bátorság­gal és tisztánlátással vezérelje tovább a párt és­ a nép sorsát, kiteljesítve aranyálmunkat , a szocializmus és a kommunizmus megteremtését az örök Románia ősi és min­dig fiatal földjén. Két és fél órán át tartott Érmihályfalván a községi KISZ-szervezet beszámoló és választási konferenciája. Az okos fejtegetés, értelemnyitogató eszmecsere igényes ösz­­szegezése volt a nagyközség ifjúsági szervezete egész évi tevékenységének. A tárgyszerű beszámoló ismertette az eredményeket, de szólt a hibákról is. Mint megtudtam, a KISZ-szervezet teljesítette ugyan gazdasági tervét, de azt az évközbeni elhatározást, hogy jelentős túlteljesítést ér­jenek el az év végéig, nem sikerült megvalósítaniuk. Bár a tervteljesítés önmagában dicséretes s a fiatalok lelkese­dését, szorgalmát bizonyítja, az ifjúsági szervezet barája értékelése szerint megvoltak a tervtúlteljesítés feltételei, melyet az anyagi és emberi erőforrások jobb kihasználá­sával el is lehetett volna érni. Az okokat elemezve Ne­mes Károly, a KISZ-bizottság titkára rámutatott, hogy sok esetben szervezési elégtelenségek akadályozták az ered­ményes munkát. A fiatalok szívesen vállalták a hazafias munkát,­ám egyes gazdasági egységek nem mindig terem­tették meg a munkavégzés feltételeit. Örvendetes viszont, hogy nőtt az ifjúság felelősségér­zete a termelési kérdések megoldásával szemben. Elsza­porodtak az olyan kezdeményezések, melyek célja a fizikai terv teljesítésének elősegítése, a minőség javítása, a ha­tékonyság növelése. A község fiataljai megértették: aktív részvételüktől is függ a vállalatok gazdasági törekvéseinek megvalósítása. Elégedetten állapíthatták meg, hogy az ifjú nemzedék soraiban sikerült meghonosítani egyfajta gazdasági szemléletet, gazdaszellemet. Erősödött a tulaj­donosi minőség tudatosodása, s ez takarékosabb anyag- és energia felhasználáshoz vezetett. Olyan jelentős gyárak­ban, mint az Arovit konzervgyár, vagy a fafeldolgozó vál­lalat, a KISZ aktív szerepet vállal az újra hasznosítható anyagok értékesítése terén. A gazdasági szemlélet, a tulajdonosi minőség fokozot­tabb tudatosodása a politikai-ideológiai és a kulturális­nevelő tevékenységet is áthatja. A különböző expozék, előadások, a tudományos ismeretterjesztés témái között mind gyakrabban fordultak elő olyanok, amelyek közvet- igényes számvetés mozgósító tervek­ lenül vagy közvetve a jobb, pontosabb munkavégzés, a gazdasági folyamatok alaposabb megértését szolgálták. Mindazonáltal e tekintetben sem lehetnek feltétlenül elégedettek a nagyközség fiataljai. Amint a hozzászólá­sokból kitűnt, a helység egyetlen klubja többnyire zárva tart, s ha nyitva is van, egyetlen tevékenysége a diszkó, holott szükség lenne a sakkozók, asztaliteniszezők számára is megfelelő körülményeket teremteni. Baj van a diszkó látogatóinak fegyelmezettségével is. Sajnos a „nehéz fiúk" itt sem maradnak el a táncparkettről. Határozottabb fellépést sürgettek azokkal szemben, akik csak a mások rovására képesek „szórakozni". .Figyelemreméltó javaslat hangzott el a fafeldolgozó vál­lalat KISZ-titkárának részéről: egy könnyűzene-együttes megalapításához kért segítséget. Ő maga jól gitározik, no de szebben szól a dal, ha többen éneklik, s ebben min­den bizonnyal igaza van. Reméljük sikeres lesz az együt­tes, melynek alapítási ötlete ott, a KISZ­ választási kon­ferenciáján hangzott el. „A strand mellett elkelne egy kisebb sportlétesítmény is, bár egy teremfoci, vagy teniszpálya erejéig" — tette hozzá élénk helyeslés közepette egy másik hozzászóló. Egyszóval van m­ég tennivaló, ötletekben sincs hiány, s az újonnan megválasztott büró ígéretet tett arra, hogy tanulmányozni fogja valamennyi javaslat megvalósítási lehetőségeit, s mindent megtesz azért, hogy megnyug­tatóan rendezze a község fiataljainak közös gondjait. Az átfogó és elemző vitát választások követték, amely­nek során őrségváltásra került sor a községi KISZ-bizottság titkári funkciójában. A dinamikus, közvetlen és nyíltszívű Nemes Károly, titkár helyét a megfontolt és kiegyen­súlyozott Feyer Mária vette át. A gyűlés után velük beszél­gettem, s bár személyes sorsukról kérdezgettem őket, ők minduntalan vissza-visszakanyarodtak az ifjúsági szervezet gondjaihoz. Beszéltek az ingázók, az idénymunkások szer­vezeti életbe való cselekvő bevonásáról, a szórakozási lehetőségek bővítésének módozatairól és sok egyébről, ami dolgos hétköznapjaikat, életüket kitölti. A tudósító pedig azzal a megnyugtató megállapítással zárhatta feljegyzései­nek sorát, hogy jól választottak az érmihályfalvi fiatalok, sok szép és értelmes cselekedetre, okos, megtartó szóra számíthatnak a jövő esztendő(k)ben is. Székely Ervin Évtizedes erőfeszítések eredményeként, hazánk döntő szakaszába lépett annak a fejlődési folya­matnak, mely a közepesen fejlett államok sorába emeli. E minőségi fordulatot hozza közelebb, meg­valósításának fontos lépése az 1988. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv, amit a múlt év végén emelt törvényerőre a Nagy Nem­zetgyűlés, s amely ma már mindennapi munkánk iránytűjeként működik. Érdemes lesz pár mutató­­számát, előirányzatát közelebbről is szemügyre venni. Az már első pillantásra is nyilvánvaló, hogy gaz­daságunk töretlen lendülettel halad az idén is to­vább az eddigi felfelé ívelő pályán, hogy míg a nagyvilágban sok állam­ erejét válság emészti, s veti vissza fejlődésében, a mi gazdasági életünk megőrzi dinamizmusát. A társadalmi termék elő­irányzott 6,0—6,5 %-os növekedését a nemzeti jöve­delem 9,0—10,0 %-os gyarapodása kíséri, s talán eb­ben tükröződnek a leginkább a hatékonysággal szemben támasztott igények, az, hogy a termelés intenzifikációja csupán a munkatermelékenység nagy mérvű növekedése alapján érhető el. Ez utób­bira különben 8,0—9,0 %-ot ír elő a törvény, s egyénnek, ifjúsági szervezetnek, munkakollektívának ezen a ponton kell talán a legsürgősebben latba vetnie minden erejét, kihaszálnia minden lehetősé­get, hogy a munkatermelékenység a kívánt szintre legyen felfuttatható. A feladat ma az, hogy a mi­nőségi mutatók, a munkafegyelem, üzemszervezés tekintetében is utolérjük a fejlettebb államokat, eh­hez mindannyiunknak alaposabb szaktudásra van szükségünk, s emellett tanácsos átgondolni, hogyan tehetnek eredményesebbé az új m­unkaerkölcs megszilárdítását szolgáló ifjúsági kezdeményezése­ket is. A többtermelés végső soron lelkiismereti kérdés is. 1988 gazdasági-társadalmi fejlődésünk mutatói ρ TARSADALMI ТЕШЕК ■ NÖVEI­EDjöE­(bZÁZALEtseWj) Г к А NEMZETI JÖVEDELEM GYAIKODATA Г . К А . . MUK­KATERMELtaYöEfe NÖVEKEDE'öE (aZÁZALEHban) V Ifjúmunkás 2 A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGA DÍSZOKLEVELEINEK ÁTNYÚJTÁSA A KISZ KB székházában ünnepélyes keretek kö­zött átnyújtották a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának díszoklevelét a szakmai vetélkedők és mesterség-olimpiák országos szaka­szai, valamint az 1987. évi ifjúsági műszaki-tudo­mányos alkotási verseny nyerteseinek. Az ünnepség részvevői kifejezték az ország összes fiataljai mélységes szeretetének és messzemenő há­lájának érzéseit Nicolae Ceauşescu elvtárs iránt az ifjú nemzedék számára megteremtett nagyszerű tanulási, formálási és életfeltételekért, lankadatlan tevékenységéért, amellyel Románia sokoldalú ha­ladását, az ifjúság munka és alkotás általi teljes érvényesülését szolgálja­ . Újból kifejezésre jutott az ifjú nemzedék szilárd elhatározása, hogy rendíthetetlenül követve a párt­főtitkár forradalmi akciójának és gondolkodásának ragyogó példáját, fokozza hozzájárulását az RKP XIII. kongresszusa és országos konferenciája által leszögezett nagyszerű célkitűzések valóra váltásá­hoz, hogy a szocialista Románia a haladás és a ci­vilizáció újabb csúcsait hódítsa meg. Az ünnepség keretében felszólalt Ioan Toma elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának első titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents