Ifjúmunkás, 1988 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-05 / 1. szám

ELENA CEAUŞESCU ELVTÁRSNŐNEK Mosolya derűs fényében boldog gyermekek Mint aranylón áradó nyári napsugárban fürödnek Buksi fejüket anyai jósággal simogatja Keblére öleli illatozó fehér virágaikat Megannyi gyengéd jelképét a forró szeretetnek mely őt illeti aki első a bátor asszonyok között a Forradalom Tudomány Humanizmus Történelmi hármas aranyútján S az áhított világbéke harcosa is Ezen a sok részt megért de reménykedő Emberlakta Terrán Hol gyors szárnyakon messzire száll a hite És jó ismerősként üdvözlik őt a népek Köszöntsük hát mi is zengőn himnikus dallal kívánjunk neki megannyi örömteli alkotó évet A hős férfi oldalán Kit mellé rendelt a TÖRTÉNELEM ifj. Buia Simon Vasile Pop Negreşteanu festménye lettebb tudományos és műszaki vívmányo­kat nemzetgazdaságunk komplex problé­máinak megoldása érdekében. A Köz­ponti Kémiai Intézet értékes tapasztalata alapján átszervezték a kutatás egész struktúráját, létrehozva az ágazati köz­ponti intézeteket. Doktor Elena Ceauşescu mérnök aka­démikus elvtársnő következetes munkás­sága példaképpen szolgál az egész tu­dományos kutatás számára: az elméleti tevékenységet szorosan összekapcsolják a gazdasági-társadalmi élet szükségletei­vel, hogy a tudományos erőfeszítések a gyakorlatban éreztessék hatásukat. Dok­tor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő egész tudományos munkásságá­val éppen arra törekedett, hogy a tudós a társadalmat szolgálja, hogy konkrét tudományos megalapozottságú választ adjon a társadalmat foglalkoztató nagy horderejű kérdésekre. Mindezt jól bizo­nyítja az a tény, hogy kiterjedt munkás­sága során több mint 30 találmányára kapott szabadalmat, hogy számos, a ter­melésben alkalmazott technológiát dol­gozott ki, ami nagyszerűen példázza a tudományos alkotótevékenység és a gaz­dasági-társadalmi fejlődés egybefonó­­dását. A román kutatás szempontjából doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő tudományos munkái alapvető jelentőségűek, mintaképei a tudományos pontosságnak és szakértelemnek, a meg­újhodást hozó, bátor, forradalmi szellem­nek a tudományos kérdések szemlélet­­módja terén, egyben pedig szerves részét képezik az egyetemes tudományos meg­ismerés világméretű értékcseréjének. Tudományos téren, magas fokú szakér­telmének elismeréseként Elena Ceauşescu elvtársnőt mérnök-doktorrá avatták, az RSZK Tudományos Akadémiájának tag­jává választották, s a Központi Kémiai Intézet Tanácsának elnökeként, a Tudo­mány- és Techinológiaügyi Országos Bi­zottság elnökeként, a Tudomány- és Ok­tatásügyi Országos Tanács elnökeként rendkívül felelősségteljes feladatokkal bízták meg. Tudományos tevékenységét harmonikusan egyeztetve a pártunk és államunk vezetősége által rábízott rend­kívül fontos politikai feladatokkal, doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjaként, a kormány első miniszterének első helyetteseként, a Leg­felsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesz­tési Tanács első alelnökeként, valamint a Dolgozók Országos Tanácsának első alelnökeként arra törekszik, hogy a tudo­mányos kutatás, az oktatás minden egyes fokozata és a kultúra a XIII. pártkong­resszus és az országos pártkonferencia határozatainak valóra váltását szolgálja, összhangban álljon gazdasági-társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszának paran­csoló szükségszerűségeivel. A Tudósok és a Béke Román Nemzeti Bizottság elnökeként doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő következetesen szorgalmazza pártunk és államunk törekvéseit, amelyek széles táv­latokat nyitnak a párbeszéd előtt, kiemel­ve annak szükségességét, hogy a tudo­mányos és műszaki alkotótevékenység az emberiséget foglalkoztató nagy hordere­jű problémák megoldását szolgálja, s eredményeit ne arra fordítsák, hogy fo­kozzák a tömegpusztító fegyverek jelen­legi felhalmozódása következtében a tár­sadalomra leselkedő veszélyt. Mélységes politikai felelősségérzettel és magas fokú tudományos szakértelmmel végzett tevé­kenységénél fogva doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő személyében hatalmas nemzetközi tekin­télynek örvendő tudóst tisztel a világ, aki tudatában van az emberi társadalom haladása, az emberiség sorsa tekinteté­ben a tudósokra háruló nagy felelős­ségeknek. Ezekben az ünnepi pillanatokban va­lamennyi tudós, egész népünkkel együtt, forró hálával és megkülönböztetett nagy­rabecsüléssel gondol doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtárs­nőre, s születésnapja alkalmából jó egészséget, munkabírást és újabb sikere­ket kíván számára a pártunk és államunk által rábízott nemes és felelősségteljes tevékenysége során. Ioan Albescu Hála és köszönet „Tanuljatok, tanuljatok és ismét ta­nuljatok!“ — hangzott el pártunk fő­titkárának, Nicolae Ceauşescu elvtárs­nak a tanuló ifjúsághoz intézett felhí­vása az 1987-es iskolai év megnyitóján. Népünk nagy vezetője a tudomány és az emberi megismerés újabb csúcsainak meghódítására bíztatta a fiatalokat, hi­szen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy korszerű tudással, magasfokú szo­cialista öntudattal rendelkező, forra­dalmi szellemtől áthatott emberekké, a szocializmus tudatos építőivé válja­nak. Számunkra ennek a felhívásnak különleges jelentősége van, hiszen előt­tünk hangzott el a tanévnyitón, több jelentős ipari létesítmény és oktatási in­tézmény — közöttük iskolánk — meg­látogatása után. A Kolozsvár-Napocai 9. számú Ipari Líceum — népszerű ne­vén a Nehézgépgyár líceuma — a város egyik legújabb oktatási létesítménye. Több mint 1500 tanulónk van. A kor­szerű tantermek, iskolaműhelyek, labo­ratóriumok, a tantestület tudása kitűnő eredmények elérését teszik lehetővé. Hagyományaink — épp az intézmény új volta miatt — egyelőre alig vannak, talán ezzel is magyarázható, hogy ta­nulóink keresik önmagukat, kutatják annak a módját, hogy elfoglalják az őket megillető helyet a város diákjai között. Az, hogy pártunk főtitkára vi­szonylag rövid idő alatt két ízben is megtisztelte jelenlétével iskolánkat, hogy eredményesebb, hatékonyabb ta­nulásra bíztatta fiataljainkat, számunk­ra azt jelenti, hogy erőnket megfeszítve minél jobb eredmények elérésére kell törekednünk. Ki kell törnünk az iskola nem egy osztályára jellemző középsze­rűségből, meg kell szilárdítanunk az egyelőre még elég törékeny iskolai fe­gyelmet. Különösen jelentős tennivaló­ink vannak a szakismeretek elsajátítása terén. Amint arra doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtárs­nő, hazai tudományos életünk és okta­tásügyünk jeles személyisége rámuta­tott, a megfelelő elméleti ismereteket korszerű gyakorlati tudással kell öt­vözni, így válik igazán teljes értékű szakemberré a fiatal. Diákjaink immár ott vannak a tantárgy­versenyek muni­­cípiumi, megyei és országos szakaszain, s elérték az első sikereket a szakmai versenyek területén is. Ennyivel azon­ban nem szabad megelégednünk. Lehe­tőségeink korlátlanok, kizárólag az egyéni és a közös munkán múlik, hogy külön-külön minden diák, és együtt az­­ egész iskola a tőle telhető legjobb ered­ményeket érje el a következőkben. Pártunk főtitkárának és Elena Ceauşescu elvtársnőnek eddigi láto­gatásai köteleznek bennünket. Remél­jük, hogy a harmadik látogatásuk al­kalmával büszkén jelenthetjük: méltók voltunk a bizalomra, eleget tettünk kö­telességünknek. Most, közelgő születés­napjuk alkalmából hálánkat és köszö­­netünket fejezzük ki mindazért a gon­doskodásért, amelyet az ifjú nemzedék iránt tanúsítanak, s amelynek iskolánk is oly sokat köszönhet. Mariana Hodrea, a líceum nevelési aligazgatója elkötelezettségét a román antifasiszta mozgalom arcvonala iránt. A mélységes forradalmi felelősségérzet és a forró ha­­zafiság jegyében kifejtett gyümölcsöző tevékenységével a kommunista harcos, Nicolae Ceauşescu meghatározó módon hozzájárult ahhoz, hogy a kommunista párt fokozza az ifjúság soraiban kifejtett akcióit, hogy a fasiszta és revizionista fenyegetés elleni küzdelem talaján állva fejlessze akcióegységét, hogy megvédjék Románia nemzeti függetlenségét és szu­verenitását, területi épségét. Cselekvő részt vállalva, központi szin­ten, az Országos Antifasiszta Bizottság tevékenységében, az antifasiszta harcos, Nicolae Ceauşescu számos összejövetelt kezdeményezett a főváros különböző ke­rületeiben, valamint a vidéki helyi szek­ciókban, amelyeken nemzeti érdekű, ha­zafias tárgyköröket vitattak meg, szem előtt tartva annak parancsoló szükséges­ségét, hogy mozgósítsák a román nép összes demokratikus, fasisztaellenes erőit a fasiszta propaganda ellen, az ország területi épségének megvédéséért. Követke­zetesen forradalmi magatartása, az an­tifasiszta bizottságok és a sztrájkok meg­szervezése miatt többször is letartóztat­ták, de semmi sem tántoríthatta el vá­lasztott útjától. A kommunista harcos, Nicolae Ceauşescu arra irányuló átfogó forradal­mi tevékenységét, hogy gyökeresen áta­lakítsák a gazdasági, politikai és társa­dalmi struktúrákat, behatóan figyelemmel kísérték a rendőri szervek. „A szükséges intézkedések megtétele érdekében — hangzik az állambiztonsági főhivatal 1934-ből származó átirata — felhívjuk a figyelmet a kommunista Nicolae Ceauşescura, akit — bűnösnek találtat­ván a lázad­­si perben elítélt vasutasok­kal való munkásszolidaritási gyűlések ügyében — átadtak a Craiovai Legfel­sőbb Törvényszék ügyészségének, majd szabadlábra helyezték, s aki ezután visszatért a fővárosba." Politikai és szervezési képességeinek elismeréseként 1935 végén a párt a Kommunista Ifjúsági Szövetség Prahova tartományi bizottsága titkárának felelős­ségteljes tisztségét bízta rá. Az Országos Antifasiszta Bizottság so­raiban szerzett tapasztalatai, rendkívüli tulajdonságai — amelyekről a kommu­nista párt által szervezett nagyarányú forradalmi akciók alkalmával bizonyságot tett — széleskörűen érvényesülhettek a KISZ Prahova tartományi bizottságának politikai és szervezési kiteljesítéséért és megszilárdításáért folytatott tevékenysége során. Az ifjúkommunista Nicolae Ceauşescu hozzáértő vezetésével a KISZ Prahova tartományi bizottsága átfogó politikai-szervezési tevékenységet fejtett ki. Új KISZ-szervezetek létesültek falu­helyen és a vállalatokban, létrehozták a Demokratikus Szabadságjogokat Védel­mező Blokk elnevezésű politikai szerve­zet fiókintézményeit. Az átfogó propa­gandatevékenység keretében több mint 80 forradalmi, antifasiszta tartalmú bro­súrát és röplapot jelentettek meg. 1936. február 15-én, amikor a tőkés elnyomó szervek ismét letartóztatták, éppen a for­radalmi ifjúság politikai akcióit szervezte több más kommunista és antifasiszta fia­tallal együtt a Dîmboviţa megyei Ulmi községben. A forradalmi harc szigorú iskolájában nevelkedett és megedződött fiatal har­cos, Nicolae Ceauşescu — aki alig töl­tötte be 18. életévét — teljes mértékben felkészülten várta az 1936. május 27 — június 5 között Brassóban, az 5. Had­seregtest Haditanácsa előtt sorra kerülő összecsapást. A kommunista és antifasiszta harcosok perének történelmi jelentőségét kézzel­foghatóan bizonyítja az a tény, hogy a Román Kommunista Párt magára vállal­ta, azt a küldetést, hogy Románia a világ országai között elsőként emelje fel szavát a nácizmus fékevesztett tombolása és a háborús veszély ellen, s erőfeszí­téseket és intézkedéseket tett annak ér­dekében, hogy az igazságügyi szervekkel való összecsapást cselekvő harci eszközzé változtassa, leleplezve és megbélyegezve a fasizmus és a revizionizmus minden formáját, kiemelve az ország független­ségéért és területi épségéért vívott harc szükségességét. A per egész során tanú­sított bátor, kérlelhetetlen és elvszerű magatartásukkal nagyszerűen szolgálták e magasztos célkitűzéseket a kommu­nista és antifasiszta harcosok. Történel­mileg rendkívül jelentőségteljes az a tény, hogy élükön a forradalmár harcos, Nicolae Ceauşescu állt, akinek a kom­munista párt fő szerepet szánt a per irányításában, tekintve, hogy minden al­kalommal nagyszerű politikai és erkölcsi tulajdonságokról tett bizonyságot. Az ifjúkommunista Nicolae Ceauşescu személyiségének meghatározó vonásai — az ítélőbíróság előtt tanúsított férfias el­szántsága és töretlen odaadása, az ügy igazságába és a győzelembe vetett meg­ingathatatlan hite, határtalan hazasze­retetek rányomták egyedi jegyüket a per egész lefolyására, nagyszerűen példázták a politikai tisztánlátást, a bátorságot és a forradalmi elszántságot. Rendkívüli politikai felkészültségének ismeretében a törvényszék jogászai ürügyet kerestek arra, hogy távol tartsák a tárgyalásról, így történhetett meg, hogy az antifa­siszta harcosok egyikével vállalt szolida­ritásának ürügyével a kommunista Nicolae Ceauşescut azonnali ítélettel hat­hónapi bebörtönzéssel sújtották. A brassói politikai per széles körű visszhangot váltott ki mind az országban, mind pedig a határokon túl. Ezt szem­lélteti a francia író, Romain Rolland til­takozása is, aki egy héttel a brassói ítélethirdetést követően a következőket írta a Minisztertanács elnökéhez, Gheor­­ghe Tătărescuhoz: „Legőszintébb európai barátaik nevében állhatatosan kérjük, vessen véget e botrányos visszaélések­nek, amelyek kiszámíthatatlan károkat okozhatnak Romániának." Mihai Retegan

Next