Ifjúság, 1958 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1958-01-01 / 1. szám
minden kedves **** Magyar-cseh gát a Duna mentén Az országos KISZ Bizottság 1958-as terveiből Az emberek képzeletben egyenlőségjelet tesznek a tervezgetés, a merész vágyak és az ifjúság fogalma közé. Valljuk be: sokszor igazuk is van! S ma még talán sokkal inkább, mint évekkel ezelőtt Felkerestük az országos KISZ Bizottságot: érdeklődtünk, mit terveznek a fiatalok az 1958-as új esztendőre? Kérdésünkre érdekes válaszokat kaptunk: Legfontosabb és legnagyobb feladat a jövő év első hónapjában a titkári tanfolyamok megtartása. Az ország összes alapszervezeti KISZ titkára egyhetes vezetőképző tanfolyamon vesz részt. Előreláthatólag februárban ül össze a központi bizottság. A napirend népgazdaságunk egyik égető problémáját tárgyalja majd: mit tehet a fiatalság és a KISZ a takarékosság terén? Érdekes versenyeken, „őrjáratokon” tanulják majd meg a fiatalok: mit jelent számukra és a népgazdaság számára is a takarékos gazdálkodás! Többéves munkának ígérkezik a KISZ hatalmas fásítási tervének megvalósítása, amelyet 1958 tavaszán akarnak elkezdeni. A tavasszal elpalántált sokmillió facsemetét ősszel ültetik ki a szabadba. Telepítenek erdősávot, gyümölcsöst és szőlőt is. Az ifjúság eddigi lelkesedésére jellemző, hogy a XX. kerület kiszesei minden felhívás nélkül már eddig hatvanezer facsemetét ültettek el. A falvakban jövőre akarják megszervezni az úgynevezett segítőbrigádokat. A brigádok tagjai — a falu kiszesei — vigyáznak az utcák tisztaságára, segítik az öregeket és özvegyeket, a katonafiúk dolgos kezét hiányoló idős házaspárokat, s télen tanulnak, hogy kiváló gazdák váljanak belőlük. Nagyszabású gátépítési terveket is rejteget tarsolyában a bizottság. Céljuk az, hogy a vízügyi és árvízvédelmi szervekkel megbeszélve a KISZ felépítsen egy olyan végleges gátat, amely elejét veszi dunai árvizeknek. A gát Váctól felfelé húzódna, a munkákat a cseh fiatalokkal együtt végeznék a Duna partján épülő nemzetközi ifjúsági táborok lakói. Szintén nagy horderejű, többéves terve a Győr megyei KISZ bizottságnak, hogy ifjúsági munkabrigádokkal lecsapolják a Hanság mocsarát. Természetesen jövőre is lesz nyári táborozás, de négy-ötezer „csere-fiatal” üdültetéséről is tárgyalnak már a külföldi — népi demokratikus és nyugati — ifjúsági szervezetekkel. Nyárra több napos találkozót terveznek, amely az ifjúsági fesztiválokon részt vett fiatalok VIT-szerű, élmény felelevenítő összejövetele lenne. Az ipari tanulók munkáiból országos kiállítást és vásárt terveznek. Ki akarják fejleszteni a diákkollégiumok hálózatát. Az üzemekben szeretnék létrehozni a fiatal műszakiak tanácsát, a középiskolákban pedig az önálló sportszövetségeket. Tervek, elképzelések, gondolatok... Hogy mi jut el a megvalósulásig és mi marad meg tervnek, azt majd a jövő dönti el. (Somos) boldog Esz^t ° Ínk CSUKÁS ISTVÁN Égre emelt, nyitott tenyér a fa. Bizony elszállt belőle a nyár. Még az ősz is, az az anyás kofa túladott az ócska batyuján. Égre emelt nyitott tenyér vagyok, hogy őrizzelek, ha elmentél? S mégis, mint a búvó vügy a lombot szelek titkon, s nem rémít a tél. KIMSZ kiállítás az emlékezés fényében... Néha még várakozni is TM jólesik. Ezt láttuk az V. kerületi KISZ bizottság Arany János utcai székházában. A meghívott vendégek már jóval hét óra előtt megtöltötték a társalgót. A dohányzó asztalok mellett régi V. kerületi munkásifik, deresedő hajjal, szovjet komszomolisták, katonatisztek a Zrínyi Akadémiáról, az V. kerületi ipari vállalatok küldöttei, néhány középiskolás diáklány, elvtársak és barátok beszélgettek. Ebben a bensőséges légkörben hamar születtek újabb ismeretségek és akik eddig nem ismerték egymást, azok a KIMSZ megalakulásának 39. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást már egymásba karolva, beszélgető csoportokban tekintették meg. A várakozás úgy látszik mégsem volt hiábavaló. A kiállításnak berendezett klubhelyiségben, arany babérágak időzött, Kilián György mellszobra tűnt fel először a belépőknek. A vörös drapériával bevont falon nagybetűs felirat: „Dicsőség a 39 éves Kommunista Ifjúsági Mozgalomnak!”. Az elvtársak nagy érdeklődéssel vették körül a KIMSZ megalakulása és tevékenysége a magyar Tanácsköztársaság idején 1918-tól 1919-ig” című tablót. Egy másik tabló, „A KIMSZ diktatúra harca a fasiszta ellen 1919-től 1945-ig”, a kommunista fiatalok hősies harcát örökítette meg. A neonfényben úszó üvegszekrényekben az akkori sajtótermékek fényképes másolatai, a Vörös Újság vezércikke a KIMSZ első kongresszusáról, ifjúmunkásnapokról szóló röpcédulák, plakátok és egykori magyar vörös katonák fényképei láthatók. Többen sokáig időztek azoknál az üvegszekrényeknél, ahol ellenforradalmárok által kivégzett „lenin fiúk’ búcsúleveleit helyezték el a kiállítás rendezői. Középen a kommunista párt röpirata, amely ország-világ elé tárja, hogy meggyilkolták Lévas Sándort. A röpirat mellett fényképek és korabeli ceruzarajz a mártírhalált halt kimszista temetéséről. Ugyancsak fényképek mutatták be a KIMSZ neveltjeit, akik 1937-ben részt vettek a spanyol szabadságharcban. Néhány sorban a Kossuth rádió 1943 február 12-i adásának szövege olvasható: „Fegyverbe ifjúság". A további képek Kilián Györgyről és a Kárpátokban harcoló partizáncsoportokról készültek. Ugyancsak itt olvasható Pataki István mártírhalált halt kommunista ifjúmunkás búcsúlevele is. A kiállítás anyagát a himszista ifjúsági életről szóló szépirodalmi és képzőművészeti alkotásokkal tették még színesebbé.É kiállítás megtekinté 99’ se után Kelli István, Dr. Vida Ferenc, Pólyák János és még néhány régi V.kerületi himszista az akkori ifjúsági tevékenységéről, mozgalom a kommunista fiatalok munkájáról emlékezett meg. A felszólalók a Dráva utca környéki illegális KIMSZ-szervezet életéről, a Batthány emlékműnél szervezett antifasiszta tüntetésről és a KIMSZ második kongresszusáról mondtak el érdekes élményeket. A beszélgetés után néhány fiatal elvtárs kérésére régi mozgalmi dalokat énekeltek idősebb elvtársak. Búcsúzáskor a kiállítás lett résztvevői aranyszegélyes Fotó: Henzser vendégkönyvbe írták a kiállításon szerzett élményeket. „A kiállítás elkészítésének szélgetés gondolata és a be megszervezés igen jó kezdeményező volt. Gondolom, hogy fiataljaink felhasználják azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a KIMSZ veterán harcosai elmondtak nekik. További sikereket és eredményes jó munkát kívánok az V. kerületi KISZ Bizottságnak A feljegyzést Körösi százados elvtárs írta a vendéfkönyvbe. Ezt a néhány sort megőrzi a papiros, és Kőrös elvtárs visszatérve a tisztiikolára a KISZ fiataloknak elmondja majd a látottakat. Mi azt szeretnénk ha alakulataink KISZ fiataljai is alaposan megismernék elődünk, a KIMSZ harcos életét. Forrai János Kelli István, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa az V. kerületi KIMSZ-szervezet múltját eleveníti föl. A KIMSZ munkásmozgalmi emlékeit a szovjet komszomolisták is szívesen megtekintették. e Mérleg Szemelvények a régi újságokból „A Budapesti Hatósági Munkaközvetítő december 24-i kimutatása szerint 175 megüresedett munkahelyre 3958 munkaerő esett. ’ Ezt adta az úri Magyarország dolgozóinak karácsonyi ajándékul 1930-ban. * Az egész tőkés világot elárasztó nagy gazdasági válság a huszas évek végén Magyarországra érkezett. Az újságcikkek megdöbbentő adatokról számolnak be: milyen körülményekközött ünnepelték a „bolldog újesztendőt” 1930-ban. s a magyar munkások és fiatalok. A Népszava 1931 januári számai mindennél ékesebben beszélnek: „Egy munkanélküli proletárcsalád „boldog újéve”. Kilakoltatás a havas esőben két cselj csemővel.” Sztranya Ferenci, 26 éves sofőr nyolctagú családjával egy kis szoboban szorongott egészen addig, amíg *i nem dobták állásából, így a család elvesztette egyetlen kenyérkeresőjét és a lelketlen háziúr az újév tiszteletére utcára tette őket. „...künn ömlött a havas eső, a csecsemők rongyokba, takarókba burkolva is fáztak, a hatóság képviselője parancsoló mozdulattal mégis az utcára mutatott ..” „Amíg az ember 4 pengőhöz jut” címmel ugyanez a lap a hómunkára várakozókról ír riportot: „...Rigó utca, kis józsefvárosi utca, most népes, különösen délelőtt sok rongyos ember lepi el. Ez azért van, mert elején a Hatósági Munkaközvetítő, a végében pedig a köztisztasági kirendeltség ... Azt mondja az egyik ember, jöttünk volna tegnap, amikor zuhogott a jeges eső és ő reggel hat órától délután kettőig ázott és mégsem vették fel. Négy pengőért.” S mégis irigylik azt a „szerencsés” hatvan embert, akinek ez a kis kenyérre való jut. 19 évesek ... Olasz Ilonika, 19 éves rákospalotai’ varrónő a vonat elé vetette magát. P. Irén 19 éves napszámosnő a Lánchídról a Dunába ugrott, így menekültek a nyomor elől... S miről számol be ugyanezekben a napokban az esti lap? A Gellért-szálló télikertjében létesült golfpálya részére műgyepet telepítettek, amihez „pálmaliget, éneklő legkülönbözőbb madarak, a színekben pompázó villanylángok, estélyiruhás hölgyek és férfiak adtak ragyogó keretet.” ( Az élelmiszerek között nem volt ritkaság az olyan sem, amelyiknek az ára 70—80 százalékkal emelkedett az első világháború óta. A ruha 1930—31-ben 150—200 százalékkal, a cukor 11 százalékkal, a tojás 40—50 százalékkal, a gyufa 275 százalékkal drágult. És így folytathatnánk tovább. a Ilyen áremelkedés mellett kisüzemekben dolgozó férfiak heti 36,12 pengőt kerestek átlagban, a nagyüzemben dolgozók 39,45 pengőt, a nők 25 pengőt. Sok 25—35 éves fiatal a tíz pengőt is alig kereste, meg egy héten. A hivatalos kimutatás szerint 33,743 munkáscsalád négyheti összjövedelme kevesebb volt 100 pengőnél, 16.916 munkáscsalád még hetvenöt pengőt sem keresett meg, 5281 családnak pedig ötven pengő sem jutott négy hétre. Íme, az 1930-as újesztendő mérlege!