Ifjúság, 1959 (3. évfolyam, 1-49. szám)
1959-01-11 / 1. szám
SZOVJET BOLYGÓ A NAPRENDSZERBEN — Különös jelentőségűnek tartom az űrrakéta felbocsátását — mondotta Kulin György —, már csak azért is, mert a szovjet tudósok többre vállalkoztak, mint eddig a világon bárki. A szovjet űrrakéta ugyanis nemcsak a Föld vonzóerejét küzdi le, de eléri a Hold körzetét, majd útját tovább folytatva, a Nap első mesterséges bolygójává válik. az — Mit várnak a tudósok űrrakétától — kérdeztük. — Földünkhöz legközelebb a Hold van. Körülbelül akkorának látszik, mint a Nap. Ez véletlen hasonlóság csupán, aminek az az alapja, hogy a Nap átmérője pontosan 400-szor nagyobb mint a Holdé, viszont a Hold a Napnál 400-szor közelebb van a Földhöz. — Mit tudunk a Holdról? Tudjuk, hogy tőlünk 384 400 kilométernyire van s ezt az utat a fénysugár egy és egynegyed másodperc alatt teszi meg. Azt is tudjuk, hogy a Hold felszíne egy tizennegyed része Földünk felszínének. A Hold térfogata a Föld negyvenkilenced része. — Nem tudjuk azonban milyen a Holdnak azon féltekéje, mely soha nem fordul Földünk felé. — Tudjuk, hogy a Hold hőmérséklete naponta 300 fokot ingadozik, a legmagasabb hőmérsékleti értéket a Naptól megvilágított oldalán mérhetjük, ott -- 150 fok van, az éjszakai oldalán pedig — 150 Celsius fokig süllyed a hőmérséklet Jól. — Azt is tudjuk a Holdhegy felszíne nem egyenletes, hanem hegyláncokkal, szakadékokkal, rianásokkal, sugaras szerkezetű fénylő vonalakkal, sötét foltokkal, gyűrű alakú sáncokkal tarkított. Az űrrakéta pontos választ ad arra a kérdésre, hogy a Hold felszínén milyen összetételű légrétegek vannak, hogy milyen erős a Hold mágneses tere, s arra is, hogy jogos-e egyesek azon következtetése, hogy a feltételezett igen mostoha körülmények mellett, tengődő, primitív élet mégis lehet-e a Holdon. A rakéta által szolgáltatott adatok persze hosszú feldolgozása időt vesz igénybe. Azt is megtudtuk, hogy a szovjet kutatók és csillagászok eddigi eredményei alapján, már elképzelhető, milyen felszerelésre, gépi berendezésre lesz szüksége annak a tudóscsoportnak, mely a nem is olyan távoli jövőben a Holdra látogathat. Az első és legfontosabb nehézség, mellyel meg kell bírkózniok, hogy a Holdnak nincsen légköre. Ha légköre lenne, akkor időnként felhők vonulnának felette végig, úgy, ahogy ez a Földnél sokkal ritkább légkörű Marson is megfigyelhető. Éppen ezért a Holdra utazók felszerelésében nagy mennyiségű oxigént és vizet kell elhelyezni. A Hold tömegvonzása lényegesen kisebb, mint a Földé, ott éppen hatszor akkorát ugorhatunk, mint itthon, tehát az utasoknak olyan védőruházatot kell magukkal vinniök, mely a bőrfelületre a Földön megszokott nyomást gyakorolja. Egyes szovjet folyóiratokban már láttunk, olyan képeket, melyek a tudósok elképzelései szerint készültek s amelyek egy ilyen holdbéli expedíció résztvevőinek felszerelését ábrázolják, egyelőre csak rajzban (5—6. kép). De visszatérünk az űrrakétához, Kulin professzor így búcsúzik: — A szovjet űrrakéta műszerei választ adnak két szovjet tudós Szütyinszkaja és Kozilev csillagászok feltételezései * Amikor olvasóink e sorokat olvassák, az emberalkotta, a Szovjetunió teremtette első bolygó már végleges napkörüli pályáján száguld. Amíg a naprendszer csillagai felragyognak az éjszakában, addig ezek között ott lesz a szovjet hétéves terv első alkotása, az új mesterséges bolygó is. Fülkéjében a sarló-kalapácsos lobogó és e felírás díszült rajta: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1959 január"- re is. Szerintük a Hold — 7. képünkön látható krátere — vulkánikus kitörés színhelye. Ez azt jelenti, hogy a Hold még nem hűlt ki, belső magja még mindig megolvadt láva. A most fellőtt űrrakétához hasonló berendezések útnak indítása a szovjet tudósok szerint is várható. Úgy tervezik, hogy a közeljövőben útnak induló rakéták már televíziós készüléket is visznek magukkal s így az eddig soha nem látott holdi tájakat is a tudósok szeme elé varázsolják. A távoli imperialista állam elnöke még gondterheltebben ráncolja homlokát. Az országot , melyet tegnap még új világnak neveztek az emberek, maga mögé szorította, évekkel megelőzte az igazi Új Világ, a Szovjetunió, melyben nincs akadály az alkotó elme diadala előtt. (Folytatás az első oldalról.) összeállították: Nett István Tamás György Bodrogi Sándor Ui Miiéi Nádass József: Földünk szava a csillagok közt Új angyal repül fent az égben, Látod,mint fénylik roppant szárnya! Merészségünk és büszkeségünk. A szabadság keze formálta. ■* Félmillió kilométerrel l* Földünktől;földünk szavát mondja. Embernek szavát, ki homlokát Felemelte a csillagokba. Hold, Nap, minden csillagrendszerek. Mesteretek — íme — az ember! A törpék, akik szembeszállnak a ragyogó, vidám sereggel. Ó, öt világrész! Moszkva szólóit. Üzent világ-betöltő hanggal, Értünk ragyog-fénylik az égbolt, Értünk repül fenn az új angyal. 1959. 1. 3. „ Eredményekkel köszöntünk 1959 Vége az évvégi szünetnek, megkezdődött a tanutás az Egyesített Tiszti Iskolán is. Felföldi István növendék — osztályelső — a mérőműszerek általános jelzéseiről beszél. A harcászati előadó ellenőrzi a feladatok megoldását. Velesz Sándor növendék magabiztos nyugalommal válaszol a kérdésekre. A tornateremben a Bélák találkoztak. Hubai Béla a korláton. Vörös Béla a nyújtón „felelt’'. S munkájukat Gerhardt Béla tiszt elvtárs bírálja el.A páncélosok — gyakorlati foglalkozáson. Fotó: Forkis f ■ [UNK] [UNK] [UNK] :»