Ifjúság, 1959 (3. évfolyam, 1-49. szám)

1959-01-11 / 1. szám

SZOVJET BOLYGÓ A NAPRENDSZERBEN — Különös jelentőségű­nek tartom az űrrakéta felbocsátását — mondotta Kulin György —, már csak azért is, mert a szovjet tu­dósok többre vállalkoztak, mint eddig a világon bár­ki. A szovjet űrrakéta ugyanis nemcsak a Föld vonzóerejét küzdi le, de el­éri a Hold körzetét, majd útját tovább folytatva, a Nap első mesterséges boly­gójává válik. az — Mit várnak a tudósok űrrakétától — kérdez­tük. — Földünkhöz legköze­lebb a Hold van. Körülbe­lül akkorának látszik, mint a Nap. Ez véletlen hason­lóság csupán, aminek az az alapja, hogy a Nap átmérő­je pontosan 400-szor na­gyobb mint a Holdé, viszont a Hold a Napnál 400-szor közelebb van a Földhöz. — Mit tudunk a Hold­ról? Tudjuk, hogy tőlünk 384 400 kilométernyire van s ezt az utat a fénysugár egy és egynegyed másod­perc alatt teszi meg. Azt­­ is tudjuk, hogy a Hold felszíne egy tizennegyed ré­sze Földünk felszínének. A Hold térfogata a Föld negyvenkilenced része. — Nem tudjuk azonban milyen­­ a Holdnak azon féltekéje, mely soha nem fordul Földünk felé. — Tudjuk, hogy a Hold hőmérséklete naponta 300 fokot ingadozik, a legma­gasabb hőmérsékleti érté­ket a Naptól megvilágított oldalán mérhetjük, ott -­- 150 fok van, az éjszakai oldalán pedig — 150 Celsius fokig süllyed a hőmérsék­let­ Jól. — Azt is tudjuk a Hold­hegy felszíne nem egyenletes, hanem hegy­láncokkal, szakadékokkal, rianásokkal, sugaras szer­kezetű fénylő vonalakkal, sötét foltokkal, gyűrű alakú sáncokkal tarkított.­­ Az űrrakéta pontos választ ad arra a kérdésre, hogy a Hold felszínén mi­lyen összetételű légrétegek vannak, hogy milyen erős a Hold mágneses tere, s arra is, hogy jogos-e egye­sek azon következtetése, hogy a feltételezett igen mostoha körülmények mel­lett, tengődő, primitív élet mégis lehet-e a Holdon. A rakéta által szolgálta­tott adatok persze hosszú feldolgozása időt vesz igénybe. Azt is megtudtuk, hogy a szovjet kutatók és csilla­gászok eddigi eredményei alapján, már elképzelhető, milyen felszerelésre, gépi berendezésre­ lesz szüksége annak a tudós­csoportnak, mely a nem is olyan távoli jövőben a Holdra látogat­hat. Az első és legfontosabb nehézség, mellyel meg kell bírkózniok, hogy a Hold­nak nincsen légköre. Ha légköre lenne, akkor időn­ként felhők vonulnának felette végig, úgy, ahogy ez a Földnél sokkal ritkább légkörű Marson is megfi­gyelhető. Éppen ezért a Holdra utazók felszerelésé­­ben nagy mennyiségű oxi­gént és vizet kell elhelyez­ni. A Hold tömegvonzása lényegesen kisebb, mint a Földé, ott éppen hatszor akkorát ugorhatunk, mint itthon, tehát az utasoknak olyan védőruházatot kell magukkal vinniök, mely a bőrfelületre a Földön meg­szokott nyomást gyakorol­ja. Egyes szovjet folyóira­tokban már láttunk, olyan képeket, melyek a tudósok elképzelései szerint készül­tek s amelyek egy ilyen holdbéli expedíció résztve­vőinek felszerelését ábrá­zolják, egyelőre csak rajz­ban (5—6. kép). De visszatérünk az űrra­kétához, Kulin professzor így búcsúzik: — A szovjet űrrakéta műszerei választ adnak két szovjet tudós Szütyinszkaja és Kozilev csillagászok fel­tételezései­­ * Amikor olvasóink e so­rokat olvassák, az ember­alkotta, a Szovjetunió te­remtette első bolygó már végleges napkörüli pályáján száguld. Amíg a naprend­szer csillagai felragyog­nak az éjszakában, addig ezek között ott lesz a szov­jet hétéves terv első alko­tása, az új mesterséges bolygó is. Fülkéjében a sarló-kalapácsos lobogó és e felírás díszült rajta: „A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége 1959 január"- re is. Szerintük a Hold — 7. képünkön látható krá­tere — vulkánikus kitörés színhelye. Ez azt jelenti, hogy a Hold még nem hűlt ki, belső magja még min­dig megolvadt láva. A most fellőtt űrrakétához hason­ló berendezések útnak in­dítása­­ a szovjet tudósok szerint is várható. Úgy ter­vezik, hogy a közeljövő­ben útnak induló rakéták már televíziós készüléket is visznek magukkal s így az eddig soha nem látott holdi tájakat is a tudósok szeme elé varázsolják. A távoli imperialista ál­lam elnöke még gondter­­heltebben ráncolja homlo­kát. Az országot , melyet tegnap még új világnak neveztek az emberek, ma­ga mögé szorította, évek­kel megelőzte az igazi Új Világ, a Szovjetunió, mely­ben nincs akadály az alko­tó elme diadala előtt. (Folytatás az első oldalról.) összeállították: Nett István Tamás György Bodrogi Sándor Ui Miiéi Nádass József: Földünk szava a csillagok közt Új angyal repül fent az égben, Látod,­­mint fénylik roppant szárnya! Merészségünk és büszkeségünk. A szabadság keze formálta. ■* Félmillió kilométerrel l­* Földünktől;­földünk szavát mondja. Embernek szavát, ki homlokát Felemelte a csillagokba. Hold, Nap, minden csillagrendszerek. Mesteretek — íme — az ember! A törpék, akik szembeszállnak a ragyogó, vidám sereggel. Ó, öt világrész! Moszkva szólóit. Üzent­ világ-betöltő hanggal, Értünk ragyog-fénylik az égbolt, Értünk repül fenn az új angyal. 1959. 1. 3. „­ Eredményekkel köszöntünk 1959 Vége az évvégi szünet­nek, megkezdődött a tanu­­­­tás az Egyesített Tiszti Is­­kolán is. Felföldi István nö­vendék — osztályelső — a mérőműszerek általá­nos jelzéseiről beszél. A harcászati előadó ellenőrzi a feladatok megoldását. Velesz Sándor növendék magabiztos nyu­galommal válaszol a kérdé­­sekre. A tornateremben a Bélák találkoztak. Hubai Béla a korláton. Vörös Béla a nyújtón „fe­lelt’'. S munkájukat­­ Ger­­hardt Béla tiszt elv­társ bírálja el.­­A páncélosok — gya­korlati foglalkozáson. Fotó: Fork­is f ■ [UNK] [UNK] [UNK] :»

Next