Ifjúság, 1948 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1948-01-03 / 1. szám
4977 mg ~mi Tj számunkban megkezdjük a 100 év előtti nagy napoknak, forradalom és szabadságharc történetének folytatásos közlését a magyar demokrácia hivatott vezetői az utóbbi időkben többször elismerően nyilatkoztak a magyar ifjúság egy-egy komoly teljesítményéről, eredményes megmozdulásáról. Ugyanakkor azonban az ifjúsági kérdéssel kapcsolatos sajtónyilatkozatokban és beszédekben szinte minden esetben kifejezésre juttatták azt is, hogy a magyar ifjúság még nem teljesítette a reá váró feladatot. Egyre nagyobb már azoknak a felelős vezetőknek a száma is, akik nem szorítkoznak csupán a jogos elégedetlenség kinyilvánítására, hanem rámutatnak az okokra is, amelyek előidézték a magyar ifjúság tömegeinek lemaradását a magyar demokrácia fejlődése mögött. Napirendre kerültek olyan kérdések, mint például ez iskolák demokratizálásának ügye, melyek fölvetésénél és gyakorlati megvalósításánál egyre világosabban rajzolódnak ki a frontok is. Az ifjúság ellenségei, az egyházi reakciótól a magyar sporton élősködő bürokratákig, ma már nemcsak egyes élenjáró ifjúsági szervezetekkel, hanem a magyar demokráciai hatalmas nagy táborával találják magukat szemben. Az erőviszonyok ilyen alakulása már eleve biztosítja a demokrácia és benne az ifjúság ügyének diadalát. Vannak azonban tisztázandó kérdések a demokrácia táborán belül is. A demokratikus ifjúsági erők egyetlen szervezetbe való tömörítése meghiúsult. 1945—46-ban a magyar reakció túl erős volt ahhoz, hogy az ifjúsági egység haladó célkitűzése valósággá válhatott volna. Ma már megváltoztak az erőviszonyok. A reakció döntő vereséget szenvedett. Ennek ellenére a demokrácia táborán belül is még mindig vannak olyanok, akik ma sem látják vitágosan, hogy az ifjúsági egység megbontása elsősorban a reakciónak használt. Hogy a demokratikus ifjúsági tábor felparcellázásának szükségszerű következménye volt e tábor legyöngülése és ez tette lehetővé azt, hogy a reakció ifjúsági vonalon újjászervezkedhetett és napról-napra kiszélesíthette befolyását az ifjúságra. Sokan vannak a demokrácia táborán belül is olyanok, akik az ifjúsági egység elvetésének vonalán a reakció uszályába kerültek és elmennek odáig, hogy elleneznek mindenfajta együttműködést a demokratikus ifjúsági szervezetek között. Azok a magyar fiatalok, akik saját érdekeiket felismerve, pártkeretektől független szervezeteket, hoztak létre és ezekben dolgonak, még ma is szembetalálják magukat azokkal, akik pártpolitikai elvakultságból csak a pártkereteket tartják alkalmasnak az ifjúság megszervezésére. Pedig az utóbbi időben bebizonyosodo-e, hogy ezek a szervezetek jobban megfelelnek az ifjúság érdekeinek, nagyobb tömegekre gyakorolnak vonzóerőt és több eredményt is mutattak fel a pártifjúsági szervezeteknél. Az ifjúsági egység gondolata sokaknál még ma is mumusként jelentkezik és az egységtől való félelem hatása alatt a demokratikus pártok egyes tagjai és vezetői még ma is komoly akadályokat gördítenek a magyar ifjúság nem egy egészséges kezdeményezésének megvalósulása elé, a reakció rem kis örömére, hogy az ifjúsági egységnek 11 mumusként, vagy ha úgy tetszik, pártpolitikai manőverként való felfogása mennyire nem helytálló, azt legjobb a Jugoszlávia és újabban Bulgária példája mutatja. Jugoszláviában ez ifjúsági egység a népfelszabadító háború idejében valósult meg. A Jugoszláv Ifjúság Antifasiszta Szövetségébe tömörültek, pártállásra való tekintet nélkül, a hazájukért harcoló jugoszláv fiatalok. Egység nélkül nincs győzelem — ez volt a jugoszláv ifjúság jelszava. A győzelem után a jugoszláv Antifasiszta Ifjúsági Szövetség még jobban kiszélesedett. Ezzel a széles, egységes tömbbel szemben tehetetlennek bizonyult a reakció. Az egység ellenségeiről kiderült, hogy ellenségei a népi demokráciának is és ennek megfelelően elvesztették maidén befolyásukat a jugoszláv ifjúságra. Az egységbe kovácsolt jugoszláv ifjúság a béke napjaiban új dicsőséges lapokat írt be Jugoszlávia történelnébe. A két ifjúsági vasútvonalnál több mint háromszázezer fiatal dolgozott ingyen. Jugoszlávia ötéves tervének egyik legnagyobb alkotását, a Zseleznyiki gépgyárat a jugoszláv fiatalok építik fel, ugyancsak ingyenes rohammunkával. A jövő eszttendőben a jugoszláv ifjúság újra hatalmas munkába kezd. Központi székházat épít minden, községben. Ezekben a falusi székházakban lesz kultúrterem, szövetkezeti helyiség mozi, könyvtár, olvasóterem, gyermekotthon,stb. A falusi székházak felépítésével a jugoszláv ifjúság döntően hozzájárul majd a jugoszláv falvak lakosságának gazdasági, kulturális és politikai felemeléséhez. A jugoszláv egységes ifjúsági szervezet a Jugoszláv Antifasiszta Népfront egyik legszilárdabb támasza. A jugoszláv ifjúság 75.SCK’o-a dolgozik ebben az új típusú hatalmas szervezetben. Jelenlegi taglétszáma meghaladja ez 1,100,000-et. E szervezet alkotómunkájával vetekedik az a munka, melyet az új közösségért élő ember kiművelésében végez. Akik az utóbbi időben meglátogatták Jugoszláviát, elragadtatással írnak a jugoszláv fiatalokról. A magyar látogatók is, pártállásra való tekintet nélkül, a legőszintébb elismerés hangján emlékeznek meg az új Jugoszlávia ifjúságáról. A jugoszláv ifjúság példája a gyakorlatban bizonyította be, hogy az egységbe tömörült ifjúság mire képes,de az ifjúsági egység nemcsak az új népi Jugoszlávia sajátos vívmánya. Megvalósult Albániában, Csehszlovákiában, és legutóbb Bulgáriában is. Bulgáriában december 21 és 22-én, az összes demokratikus ifjúsági szervezetek küldöttei egyhangú elkesedéssel határozták el az egységes szervezet, a Bulgár Népi Ifjúsági Szövetség megalakítását. Eddig Bulgáriában is különböző szervezetekbe tömörültek a fiatalok. Volt külön szervezete a Munkás (Kommunista) Pártnak, a Szociáldemokrata Pártnak, a Parasztpártnak, a Radikális Pártnak, az egyetemistáknak, középiskolásoknak, Vöröskeresztnek, stb. A különböző szervezetekbe tömörült bolgár fiatalok meggyőződtek arról, hogy hazájukért és a bolgár ifjúságért sokkal eredményesebben dolozhatnak, ha egy szervezetbe tömörülnek. Már egy évvel ezelőtt a különböző ifjúsági szervezetek országos és helyi viszonylatban megalakították közös bizottságaikat. Ezek a bizottságok szervezték meg a bolgár ifjúsági rohambrigádmozgalmat. A rohambrigádok utakat, városokat, kultúrházakat építenek és már eddig is többmillió munkaórát teljesítettek a bolgár újjáépítés szolgálatában. A rohambrigádoknak több mint 80.000 tagja van. Az ország különböző községeiben 1114 rohammunka-csoportot szerveztek utak, gyárak, középületek felépítésére. A falvakban 1.125 termelési csopportot alakítottak a mezőgazdasági termelés növelésére. A bolgár ifjúság közös bizottságai alakították meg Bulgária városaiban és falvaiban a több mint 2.000 kultúrcsoportot- Ezek az eredmények nem maradtak hatás nélkül a Hazafias Arcvonalba tömörült demokratikus pártokra sem. A Hazafias Arcvonal pártjai lelkesedéssel üdvöözölték a bolgár fiatalok azon elhatározását, hogy eddigi eredményeik fokozására a különböző ifjúsági szervezetek egybeolvadnak. magyar demokrácia az utóbbi hónapokban komoly lépéseket tett előre és ezzel közelebb került a környező népi demokráciákhoz. A ránk következő esztendőben, a szabadságharc századik évfordulójának esztendejében nekünk, magyar fiataloknak is vállalni kell azt a feladatot, amit a magyar demokrácia egyik élharcosa, RévaiJózsef demokráciánk gazdasági és politikai fejlődése és népünk öntudatának fejlődése közötti aránytalanság megszüntetésében jelölt meg. Ez a legtágabb értelemben vett nevelési feladat döntő jelentőséggel bír a magyar ifjúság számára. Ezt a nevelési feladatot a demokratikus ifjúsági szervezetek csak együttes erővel, a demokratikus államhatalom és az egész demokratikus társadalom támogatásával végezhetik el. A jugoszláv, a bolgár és albán ifjúság ezen a terén messze előttünk jár. Oda kell hatnunk, hogy a magyar ifjúság széles tömegeinek öntudata elérje azt a fejlődési fokot, amit a magyar demokrácia gazdasági és politikai vonalon elért. Ez a közvetlen feladatunk. De nem maradhatunk huzamosabb ideig is a jugoszláv, bolgár és albán ifjúság mögött sem. A magyar ifjúság szégyene volna, ha a demokratikus fejlődésben mind a magyar demokrácia, mind a környező országokifjúsága mögött kullogna. Elérkezett annak az ideje, hogy a közös akciókon túlmenően elvi, politikai, nevelési és szervezési kérdésekben is világosan lássunk ,és eltakarítsuk az útból azokat az előítéleteket, amelyek még ma isakadályozzák a magyar ifjúság egyöntetű, széles demokratikus táborainak kialakulását. ■ RAJTUNK, magyar fiatalokon a sor írta: NON GYÖRGY Ezernyolcszáznegyvennyire, Te a népek hajnalcsillaga!... Megvirradt, fölébredt a föld, fut A hajnaltól a nagy éjszaka. Piros arccal Jött e hajnal. Piros arca vad sugara Komor fényt vet a világra. E pirulás: vér, harag és szégyen A fölébredt nemzetek szemében. Szégyeneljük szolgaságunk élét, Zsarnokok, rátok száll haragunk. S a reggeli imádság fejében Istenünknek vérrel áldozunk. Álmainkban Alattómban Megcsapolták szíveinket, Hogy kioltsák életünket, De maradt még a népeknek vére Annyi, a mi fölkiált az égre. írta: Petőfi Sándor Nagy idők. Beteljesült az, írás Jóslatra: egy nyáj, egy akol. Egy vallás van a földön: szabadság! A ki mást vall, rettentően lakot. Régi szentek Mind elestek. Földúlt szobraik kávébül Új dicső szentegyház épül, A kék eget vesszük boltozatnak. S oltárlámpa lészen benne a nap. Áll a tenger nagy elbámultában. Áll a tenger és a föld mozog. Emelkednek a száraz hullámok. Emelkednek rémes torlaszok. Reng a gálya... Vitorlája iszaposan összetépve. A kormányos szíve képe, A ki eszét vesztve áll magéban. Beburkolva rongyos bíborában. Csatatér a nagyvilág. Ahány kéz, Annyi fegyver, annyi katona. Mik ezek lábaim alatt?... hah, Eltépett lánc s eltört korona. Tűzbe vése No de meg se. Régi égek közé zárjuk. De neveket írjuk rájuk, Különben majd a későn születtek Nem tudnák, hogy ezek mik lehettek. . te csillag, ARA: 50 FHJUSIK, 1818 JANUAR *. IT. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM.