Ifjúsági Magazin, 1970 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1970-03-01 / 3. szám
Szeressétek Odor Emíliát! A nyíltszívű és talpraesett Odor Emília voltaképpen nem ütközik semmilyen komoly ellenállásba az előkelő lánynevelő intézetben. A szigorú igazgatónő is szemet huny csínyjei fölött, talán abból az elgondolásból, hadd tombolja ki magát ez a nyugtalan teremtés, majd csak lehiggad, és jól nevelt úrihölgy lesz belőle. Az intézet igazgatónője kihirdeti: nyolc kiválasztott leány az intézet képviseletében a fővárosba utazhat az 1896. évi millenniumi ünnepségekre. Kezdődik valamiféle alaktalan versengés a kitüntetésért Emília csoportjában is. Mindenki meglepetésére rá esik az igazgatónő választása, nyilván úgy vélekedik: kedvezésével lekenyerezi a lányt, így talán magához és életeszményeihez tudja édesgetni. Odor Emília azonban másként határoz: miközben társnői ünnepük, leveti magát a kastély tornyából. Hiába, mélyen átgondolt konfliktusok nélkül semmi sem bontakozhat ki egy filmdrámában, sem a szereplők egyéni arculata, sem a helyzetek feszültsége, sem a fordulatok lélektani hitelessége, de a mondandóból eredő, természetes költői igazságszolgáltatás sem. Sajnos, indokoltan jutnak eszünkbe ezek az igények Sándor Pál új filmje láttán. A hiányosságokat csak kevéssé feledteti némely mozzanat szellemessége vagy hatásos képi megoldása, amely Zsombolyai János kitűnő operatőri munkáját is dicséri. Az Odor Emíliát alakító Szabó Gabriella hamvas, bájos jelenség, de művészi képességéről még nem nyújt meggyőző bizonyítékot. Elérhetetlen föld. Ebben a versantológiában kilenc fiatal költő ad képet tehetségéről: Győri László, Mezey Katalin, Molnár Imre, Kiss Benedek, Oláh János, Konc József, Kovács István, Rózsa Endre és Utassy József. Nem véletlenül vagy valamilyen felszínes indítékból verődtek egy költői csoportba. A húsz-huszonöt évesek nemzedékéből valók, kétkezi dolgozók gyermekei, valamennyien egyetemet végeztek, és ami — költőkről lévén szó — a legerősebb összekötő kapocs közöttük: rokon az élményviláguk, az életszemléletük. Ezek után azt kérdezheted: vajon a közös vonások nem mossák-e egybe a költői egyéniségüket? Nem, egyáltalában nem. Még akkor sem, ha némely versükben leginkább tetten érhető az ihlető élmény hasonlósága. De a mondandó megközelítésének különbözősége és hőfoka, a verselés sokrétűsége megnyugtatóan biztosítja költészetük tartalmi és formai szuverenitását. Szinte valamennyinél viszsza-visszatérő versmotívum: a hűség, a felelősség, a helytállás. Bizonytalanságaik, botladozásaik is különböznek egymástól. Szálkásság, gondolati zavarosság, túlzó pesszimizmus stb. ennél, annál, amannál felfedezhető, de nem mint a csoportra érvényes sajátosság. A kilences költői csoportra a hibákat messzi felülmúló erények jellemzők. Újszerű mondandó újszerű megformálására törekvő költészetük már sokkal több, mint biztató kezdet. Megannyi első határkő a költői fennsíkok meghódításának útján. Az antológia meleg és serkentő hangú előszavát Nagy László írta. (Az Írószövetség KISZ-szervezetének kiadása.) Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Bajcsy-Zsilinszky Endre alakja ma már a történelemé. De példamutató és fájdalmas emléke még elevenen él az idősebb emberek szívében. Viszontagságos, sőt viharos utat tett meg a két világháború közötti magyar politikában, amíg az antifasiszta harc élére került, és vértanúhalált halt hazánk szabadságáért és függetlenségéért. A kötet a kortársi emlékezések, vallomások színes és gazdag gyűjteménye. Vigh Károly tudományos igényű és alaposságú tanulmánya ad átfogó képet a nagy hazafi egész politikai pályafutásáról. Ennek jelentősebb állomásairól, országos méretű feszültségeiről, nehezen kivívott sikereiről és átmeneti megtorpanásairól a kötet tanulmányai és cikkei számolnak be. Valamennyi értékes és tanulságos, de vannak kiemelkedően sikerültek. Ilyenek Talpassy Tibor Bajcsy-Zsilinszky Baranyában, Bajcsy-Zsilinszky és a Kisgazdapárt, Bajcsy-Zsilinszky küzdelme az újvidéki pogrom megakadályozásáért és a bűnösök felelősségre vonása érdekében című tanulmányai. Mind a három a társadalmi és egyéni összefüggések mély megragadásával és elemzésével — Bajcsy-Zsilinszky személyén túlmenően — sok fontos dolgot mond el hazánk hajdani közállapotáról és a politikai kulisszák mögött zajló drámai eseményekről. Markos György hitelt érdemlő és meleg hangon emlékezik vissza Bajcsy-Zsilinszkynek a kommunistákhoz fűződő viszonyáról, szövetségi készségéről. Almásy Pál sodró erejű írása rendkívül meggyőzően állítja elénk Bajcsy-Zsilinszkyt, mint a katonai ellenállási mozgalom eszmei vezetőjét. Bajcsy-Zsilinszkyt, az embert, elsősorban özvegyének, Vas Vilmosnak és Illyés Gyulának az írásából ismerheted meg. Ezekben rajzolódik ki a legélesebben Bajcsy-Zsilinszky férfias egyszerűsége, feddhetetlensége, jellemszilárdsága és személyes bátorsága. Simándy Pál, a régi harcostárs és barát a portréjában találóan jellemzi Bajcsy-Zsilinszky Endre társadalmi-emberi alakját, küldetését: ,,. . . Politikai koncepcióján, társadalmi szemléletén átléphetett az idő, de nemes emberségének, hősi helytálásának ragyogó példája századokig világít.” (Magvető Könyvkiadó) Justh Zsigmond: A pénz legendája. Justh Zsigmond a magyar századvég egyik legérdekesebb és legműveltebb írója volt. Egy olyan tekintélyes nagybirtokos családból származott, amelyet szoros rokoni és baráti szálak fűztek az arisztokrata körökhöz. Justh ennek a kiváltságos tenyészetnek a légkörében nőtt fel, ennek