Ifjúsági Magazin, 1971 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
ÉN ADTAM KÖLCSÖN ANYUNAK Jutka (300): Csak azt tudnám, hogy a Laci „mellékese” mit jelent?! Laci (10): Egyszerű, házi teljesítménybérezés, apám találmánya. Nálunk otthon szabott árak vannak: mosogatás öt forint, vásárlás három, takarítás öt és így tovább. Ha kicsit ráhajtok, összejön egy ötvenes egy héten. Ráadásul nem is ingyen kaptam. Jutka (300): Jó vicc, azt hiszed, egy lánynak is tízeseket dobálnak, ha hajlandó kitakarítani? Szerintem ez még egy fiúnál is túlzás. Nem elég, hogy a szüleid dolgoznak, még azért is fizetniük kell, hogy valamit segíts nekik!? Csaba (0): Miért, a te három százasodat ki keresi meg? Igazság szerint mindenféle zsebpénzt meg kellene szüntetni. Én még akkor sem fogadnám el, ha a szüleimnek volna miből adniuk. Ha nagyon kell a pénz, elvállalok valami munkát, az újságárusítást például egész jól fizetik ... István (?): Csak éppen kinek van arra ideje, hogy tanév közben teljes délutánokat az utcán kiabáljon végig? Azért nem kell átesni a ló túlsó oldalára! Gabriella (100): Könnyű neked, nálatok már kommunizmus van. Zsebpénz a gyerek igényei szerint — nem is rossz! István (?): Ha tudnátok, mennyivel jobban járnak az én szüleim, mint a tieitek! Csak akkor kérek, ha nagyonkell valami, és az is előfordult már, hogy egy egész hónapot megúsztak anyuék egy húszassal. Múlt héten pedig még kölcsön is adtam nekik, mert volt egy hármas találatom a lottón. Gabriella (100): Lottó! Nekem ugyan ilyesmire nem telik, de azért meg vagyok elégedve a százasommal. Nem mondom, többet el tudnék költeni, de így legalább hozzászokik az ember, hogy beossza a pénzét. EBÉD HELYETT MAGMÓZÁS Jutka (300): Ne is beszéljetek beosztásról, otthon úgyis ezt hallom mindennap. „Fiam, itt az ideje, hogy megtanulj egyedül gazdálkodni. Írd fel magadnak, hogy mire van szükséged, és csak arra költs! Hogy akarsz majd megélni a fizetésedből?” A legszomorúbb az, hogy igazuk van. Gabi (100): Az semmi, neked legalább nem kell füzetet vezetni a kiadásaidról! Van egy naptáram, abba mindennap beírom, mennyit költöttem, és a hónap végén megmutatom anyunak. Azóta csináljuk ezt, mióta egyszer friss zsebpénzzel bementem a Hobby-boltba, és mire kijöttem, annyi maradt belőle, hogy azt már nem volt érdemes hazavinni. Elfagyiztam. Laci (10): Nálunk nincs füzet, nincs elszámolás, igaz, nem is nagyon volna miről elszámolni. Csaba (0): Szerintem semmi értelme így elaprózni a pénzt. Néha eszembe jut, hogy jó lenne egy gitár vagy egy zsebrádió, és akkor inkább hetekig zsíros kenyeret eszem ebédre, hogy minél gyorsabban összegyűljön az ára. Ha minden jól megy, tavaszra meg is lesz a magnó. Jutka (300): Azért ennyire nem szeretem a zsíros kenyeret! SZIGORÚAN KI-KI ALAPON? Csaba (0): Miért, te mit csinálsz a pénzeddel? Jutka (300) ( Költőm. Csak nem mindig arra, amire szeretném, 170 már eleve lemegy, ennyit kell befizetnem ebédre. A többiből megveszem azt, ami az iskolában kell, néha még egy-egy könyvet meg mozijegyet Más szórakozásra nemigen telik. István (?): Még te panaszkodsz! Ha én lány lennék, fele annyi gondom sem lenne az anyagiakkal, mint most. Tudjátok, mibe kerül egy fiúnak, ha jár valakivel? Csokoládé, mozijegy, még a kapupénzt is én fizetem helyette, ha későn megyünk haza... Laci (10): És én még azt hittem: a bátyám az utolsó srác, akinek ilyen múlt századbeli elképzelései vannak! Mindenesetre nem járnék olyan lány-