Ifjúsági Magazin, 1974 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1974-05-01 / 5. szám
Békés megyében akadtak próbálkozó kedvűek, s hozzá végrehajtók is. A sorozat elkészült, első darabja — amely könnyűszerrel besüllyeszthető egy közepes pénztárca rekeszébe — a Viharsarok múlt században jelentős fazekasmesterségének ékes emlékeit másolta a finom, diósgyőri bordás papírra, a zöldmázas, jókedvre buzdító borosbutéliákat. Ugyanitt, a gimnázium tannyomdájában készülnek a későbbi kötetek is — a tizenkettőre tervezett sorozatból még idén megjelenik a Békési szőttesek, s később a Békési bútorok című könyv. Dr. Papp Jánostól, a terv „atyjától”, a gimnázium magyartanárától hallom, hogy részletesen, gonddal szeretnék földolgozni a megye néprajzi örökségét. A tenyérbe búvó csöppnyi könyvekben párnákkal felrakott mennyezetes ágyak, ragyogó mázú köcsögök, botfejek, juhászkampók, kanásztülkök láthatók. A középiskola több korosztályának nyílik lehetősége arra, hogy a ritka vállalkozásban részt vegyen. — Minden évfolyamban van egy osztály, amelyik szakközépiskolai képzést kap. A mi nyomdászaink, akik könyveket bocsátanak ki, a mindenkori negyedikesek. Gyóri Dutka Munkácsy De nem ők az elsők, akiknek a neve bekerült egy valódi, nyomtatott könyv lapjaira. Néhány esztendeje, ugyancsak Papp János indítványára, elhatározták, hogy mindazt az energiát, amelyet a szakma elsajátítására fordítanak, látható és hasznos formára váltják át. Megindult a Bibliotheca Bekesiensis című sorozat. A kis példányszám, a számozott kötetek, a szemet gyönyörködtető kivitel gyorsan felébresztette a könyvbarátok figyelmét. S nem utolsósorban a témaválasztás. Annak idején, néhány esztendeje, egy Gyóni Géza kötet kiadásával kezdték — a költő az iskola tanulója volt —, majd a Dutka Ákos versek következtek. A folytatás azonban talán még izgalmasabb volt. — Elhatároztuk — mondja Papp János —, hogy kiadványainkat mindig valamilyen évfordulóhoz kötjük. A békési vagy a Békéshez kapcsolódó téma előfeltételként szerepelt, így jelent meg első könyvünk — a régi magyar irodalom egyik gyöngyszeme 1967-ben — az „Emlékezzünk Vég Gyula váráról”. (A vár elestéről írt verset ez a békési parasztember; a kéziratát is kinyomtattuk !) Nagy festőművésze — Munkácsy Mihály — mellett van Békéscsabának egy méltatlanul elfeledett nagy tudósa is. Haán Lajos akadémikus, aki megírta és saját illusztrációival ékesítette Békéscsaba történetét, s aki a levéltár mélyén szunnyadó naplójában változatos, izgalmas képet festett a nyugati egyetemekre induló vándordiákok életéről. Véletlenül bukkantam rá a Széchényi Könyvtárban, más anyagot keresvén, mint ahogy a jószerencse adta kezembe Perczel Mór ismeretlen naplóját. Ezzel is jelentkezünk hamarosan. Feldolgozták Mezőberény és Petőfi kapcsolatát, Justh Zsigmond nevezetes pusztaszentetornyai (mai nevén Szentetornya) parasztszínházának történetét, válogatást adtak Tessedik Sámuel írásaiból. Sajtó alatt van az 1848—49-es füzesgyarmati napló, és készülőteiben a Munkácsy-levelezés. KNAP VENDEL: NYOMDAMÉRNÖK LESZEK A JÖVŐ GÉPMESTEREI SZŐTTESEKET ÁBRÁZOLÓ MINIKÖNYV LEVONATAI