Ifjúsági Magazin, 1975 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
SCI-FI KLUB A TIT Természettudományi Stúdiójának épületében Tudományos Fantasztikus Klub is működik. (Címe: Bp., XI., Bocskai út 37.) — 1971-ben alakultunk, és azóta mintegy 100—150 aktív tagunk van — mondja Trethon Judit, a klub titkára. — Foglalkozásainkat a keddi napokon este hat órától tartjuk. Havonta négy programmal szerepelünk. Ismert személyiségeket hívunk meg, akik irodalmi, technikai, biológiai témájú előadásokat tartanak. Olyan filmeket igyekszünk bemutatni, amelyek archív, vagy premier előtti alkotások. Lehetővé tesszük a klubtagoknak, hogy saját érdeklődésüknek megfelelő témakörben vitával egybekötött előadást tartsanak. Szeptember óta saját könyvtárral büszkélkedhetünk. Szabad klubnapon könyveket, folyóiratokat cserélünk. Tavaly például sci-fi jelmezbált is rendeztünk. A január 28-i szabad klubnapunkon vendégül látjuk a vidéki és a fővárosi SF klubok képviselőit. Témáinkat mindig a tagok érdeklődésének figyelembevételével állítjuk össze: előadás a II. Európai Tudományos Fantasztikus Kongresszusról, beszámoló a Kozmosz Fantasztikus Sorozat 1976. évi terveiről — hogy csak néhányat említsek. REJTVÉNYBARÁTOK, FIGYELEM! Laptársunk, a Füles idén is megjelentette népszerű kiadványát, az 1975. évre szóló Füles évkönyve-t Aki még nem vásárolta volna meg, igyekezzék pótolni. IM 1751 Nemzetközi műsor Február 10-én jubileumi műsort mutat be a Fővárosi Művelődési Ház „A béke és a szocializmus dicsérete” címmel Budapest felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Részt vesznek a műsor készítésében Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió magyarországi kulturális központjainak képviselői. Az előkészületekről Csaplár Katalinnal, a Fővárosi Művelődési Ház munkatársával beszélgettünk. — Három részből álló műsorunkat a „harmincévesek”: Huszti Péter és Kozák András vezetik. Fotódokumentumokkal mutatjuk be a háború utolsó és a béke első perceit. Ezt követően játékfilmet vetítünk a fentebb említett intézmények életéről, a közös politikai kapcsolatokról, a KGST gazdasági együttműködésről, a szocialista országok életéről. Az az elképzelésünk, hogy ezeket a felszabadulás utáni időszakot tükröző játékfilmeket hat héten keresztül vetítjük, minden héten egy-egy szocialista ország bemutatására kerül sor. PÉCHY BLANKA BESZÉLNI NEHÉZ — „Beszélni nehéz!” című legújabb könyvemet nem a hivatásos beszélőknek szánom, hanem mindenkinek, aki nyilvánosan megszólal. Beszéljen bár szónoki emelvényen, színpadon, pódiumon, iskolában vagy mikrofon előtt — mondotta Péchy Blanka, majd így folytatta: — A megszólaló — akár a maga szavait mondja, akár másvalakiét olvassa fel, vagy tanulja be — mindenesetre közölni óhajt valamit. Érdeke ennél fogva, hogy megértsék. Megérteni azonban csakis a tisztán ejtett szavakat, a helyesen hangsúlyozott és értelmileg világosan tagolt mondatokat lehet. Kihámozni a szöveg értelmét nem a hallgatóság dolga, hanem a beszélőé. — Hogy milyen nehéz feladat mindez, a magam bőrén tanultam meg színészi és versmondói működésem hosszú évtizedei során. Mert még a Színiakadémián sem tanítottak meg a szép és helyes beszédre. Méltán írja Kodály Zoltán: „Végigjárhatjuk a tizenhat iskolát anélkül, hogy valaha figyelmeztetnének a hamis kiejtésre, és megmutatnák a jót.” Találomra beszélünk, holott a beszédnek megvannak a maga törvényei. Hivatásom — és határtalan szeretetem gyönyörű anyanyelvünk iránt — késztetett a beszéd titkainak tanulmányozására. Talán nem hivalkodás, ha azt merem állítani, hogy egyet s mást kifürkésztem titkaiból. Tapasztalataimat e kis kötetben összegeztem azzal a céllal és reménnyel, hogy csökkenteni fogja a fiatalok nehézségeit. HAHÓTI FIATALOK Elkészült, és január 21-én már sugározza is a televízió a „Hahóti fiatalok” című dokumentumfilmet. Szerkesztője Pomezanski György, őt kérdeztük a részletekről. — Dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának egyik beszédében hallottam a „hahóti példáról”, a jó falusi KISZ- munka példájáról. Munkatársaimmal, Pauló Lajos rendezővel és Rozsnyai Aladár operatőrrel felkerekedtünk hát, hogy közelebbről megnézzük, mi is történt Hahót községben. Rátaláltunk ott Dömötörfy Sándor KISZ-titkárra, akinek valóban sikerült különlegesen jó közösségi életet szervezni a faluban. Egy kis klubot alakított először, a legaktívabb fiatalok számára. Hamarosan mindenki csatlakozni akart, de ők komoly feltételekhez kötötték a belépést. Végül nagy létszámú, kitűnő klub szerveződött, és kitaláltak egy faluvetélkedőt. A három utca csapata mérkőzött éneklésben, táncban, honismeretben. Ott volt egész Hahót, még az öregek is indultak a versenyben csodás, régi balladáikkal. Ezenkívül persze sok egyéb történt még. De végeredményben sohasem különleges, utánozhatatlan dolgok. Olyasmik, amiket az adás után más falvak fiataljai is kipróbálhatnak. Aligha van még egy mai magyar költő, akinek műveit annyi versbarát ismerné, mint az övét, Weöres Sándorét. Pályája kezdetén, gimnazista korában — már akkor is teljes vértezetben — költészetével kizárólag a felnőttekhez szólt. Kivételes formakészség párosult nagy megjelenítő erővel. A költészet és a nyelv mélyrétegeinek szüntelen kutatása vezette el a gyermekversek világába, amelynek avatott értője és művelője. Eddig is énekelték a gyerekek ritmus- és dallamgazdag verseit. Úgy tűnik, ezután a tizenévesek is a maguk költőjének nevezhetik, miután Sebőék hegedűvel, furulyával, nyenyerével pódiumra vitték „gyermekverseit”. A Weöres—Sebő kislemez már kapható.