Új Ifjúsági Szemle, 2010 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 2. szám
rendelkezés mértékét), hogy hány ismerőssel bírnak az online közösségi oldalakon. Azt találtuk, hogy a legtöbb ismerőst felvonultató online közösségi oldalakon átlagosan több mint 50 ismerőssel többel rendelkeznek azok, akik felívelőnek érzik a szakmai pályafutásukat. A mobilitási hajlandóság és az ismerősök száma között is szignifikáns kapcsolat van. A legtöbb ismerőse az országon belüli mobilitásra hajlandó csoportnak van, vélhetőleg a mobilitási hajlandóságát is az motiválja, hogy relatív sok ismerőse van az országban, így az esetleges költözés nem járna drámai következménnyel a társas kapcsolataira. Átlag fölötti ismerőssel rendelkezik még a hipermobil csoport, átlag alattival az országon kívüli mobilitásra hajlandó csoport és átlagosan legkevesebb ismerőse nem meglepően az immobil csoportnak van. 12. táblázat. Az ismerősök számának a közösségi oldalakon és a mobilitási hajlandóság összefüggései (NØ 1302) Arra nem kérdeztünk rá külön, hogy a fiatalok ismerősei, családtagjai közül hányan vannak, akik földrajzilag mobilak, részük volt/van külföldi vagy belföldi vándorlásban. A közvetett migrációs tapasztalat a migráns hálózatok szerves részét képezi és nagy mértékben befolyásolja a vándorlási hajlandóságot. A különböző okokból kialakult migráns hálózatok hozzájárulnak a migráció fenntartásához. Minden egyes migráns egyre inkább kiterjeszti a hálózatot, és a költözés kockázatát csökkenti mindazok számára, akikkel kapcsolatban áll, növelve ezáltal a további migráció valószínűségét. (Massey et al, 1993) Láthatjuk, hogy az országon kívülre mobiloknak az átlagosnál kevesebb ismerősük van, ám ha ezek a kapcsolatok külföldre mutatnak, a megkérdezett fiatal nagyobb valószínűséggel dönt a külföldre vándorlás mellett, mint egy több, de hazai kapcsolatokkal rendelkező egyén. A migráns hálózatok társadalmi tőke gyanánt segíthetik a (külföldi) munkahely megtalálását. Egyes kutatók szerint a származási- és a célhely közötti kapcsolatok nem kizárólag gazdaságiak, hanem társadalmiak is, függetlenek a fennálló hálózatok további működésétől. A távolságokon átívelő kapcsolatok, a családi láncok, az új információk és az általuk kiváltott érdeklődés legalább annyira fontossá váltak a visszatérő migrációs mintában, mint a gazdasági nyereség fenntartása. (Portes-Böröcz, 1989) Az újabb kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a migráns hálózatok migrációt ösztönző szerepe genderfüggő, a nemek eltérő migrációs tapasztalatai következtében. Egyes vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a nők migrációs készsége inkább a külföldön élő családi kapcsolathálótól függ, kevésbé a származási közösség kultúrájától. (Gödri, 2005) Csodavárás A legfrissebb adatok szerint a munkanélküliség réme az egyik legfontosabb probléma, amivel a mai fiataloknak meg kell birkózniuk. Az Ifjúság2008 kutatás gyorsjelentésének szerzői szerint a fiatalok rendkívül érzékenyen (és reálisan) ítélik meg korosztályuk problémáit. Az első nagymintás ifjúságkutatás (Ifjúság2000) eredményei azt mutatták, hogy a fiatalok legnagyobb problémája a munkanélküliség és a létbizonytalanság volt, aztán négy évvel később (Ifjúság2004), amikor a külső körülmények kedvezőbben alakultak, a fiatalok korosztályuk belső problémáit, a drogfogyasztás terjedését a céltalanságot emelték ki, majd 2008-ban (Ifjúság 2008) az általános gazdasági helyzet romlását érzékelve ismét a létfenntartás nehézségeire helyezték a hangsúlyt. (Bauer-Szabó, 2009) Más kutatások szerint a magyar fiatalok sokkal kevésbé foglalkoznak a napi megélhetés, az anyagi létbiztonság vagy a Mobilitási hajlandóság Ismerősök száma (fő) Hipermobil 350 Országon belül mobil 369 Immobil 313 Országon kívül mobil 329 Átlagosan 340