Ifjusági Testnevelés, 1923 (7. évfolyam, 1-42. szám)

1923-02-05 / 5. szám

a. oldal IFJÚSÁGI TESTNEVELÉS tu­flktt, valamint a gyakorlataik szakszerű leírását legkésőbb 1923.,.április hó 1-ig a BEAC szakosztály vezetőségének címére (I. ker. főgimnázium) beküldeni. Később érkező bejelentések fi^elembe nem vétetnek. Minden résztvevő 1—3 gyakorlatot mutathat be. Nevezési zárnap 1923. március 24. este 6 óra. Nevezések a BEAC tornaszakosztálya vezetője címére (Kmetykó Lajos Budapest, I. ker. Attila-utca 1—3. Verbőczy főgimnázium) küldendők. A nevezésnek tartalmazniok kell: a) a nevező intézet nevét és székhelyét, b) a versenyző nevét, életkorát és osztályát, c) a nevezett csapat tagjainak nevét, életkorát és osztályát (4 póttag is jelölhető), d) az egyéni ver­senyzők szabadon választott gyakorlatai anyagának leírását. Tét: A mintacsapat versenynél 100 korona, az egyéni összetett versenynél 20 korona, a nyújtó akadémián résztvevők tétet nem fizetnek. A tétek a nevezéssel együtt a tornaszakosztály vezető­jéhez küldendők. Díjazás­­­ A mintacsapatok versenyében a győztes csapat „Magyar­­ország ifjúsági bajnok csapata a korláton 1922—23. évre” címet, a győztes csapat intézete pedig a BKAC oklevelét és a csapat minden tagja kis szalagon a BKAC aranyozott nagy érmét kapja. A második helyre érkezett csapat a BKAC nagyezüstözöt, a har­madik helyre érkezett csapat tagjai a BKAC kis­ ezüstözöt, a ne­gyedik helyre érkezett csapat tagja a BKAC nagy bronz érmét kapják szalag nélkül. Az egyéni összetett versenyben a győztes „Magyarország 1922—23. évi ifjúsági bajnokcsapata érmet“ (tölgyfa-koszorút) és bajnoki szalagon a BEAC aranyozott nagy érmét kapja. A má­sodik nagy ezüstözött, a harmadik kis ezüstözött, a negyedik nagy bronz, az ötödik kis bronz érmet kap kis szalagon. Egyebekben a Motesz általános versenyszabályai 24. § mérvadók. Budapest, 1923. január 29-én. lekcsei Sulyok János s. k., Kmetykó Lajos s. k., szakfelügyelő, főtitkár, szakosztályvezető. Usetty Ferenc s. k., elnök. Látta és jóváhagyta : Krompaszky Miksa miniszteri megbízott. A budapesti kegyesrendi főgimnázium sportkörének munkaprogram­mja. Az úszószakosztály február folyamán a Rudasban pólóval egybekötött versenyt rende.­. A vivószakosztály márciusi házi versenyén kívül meghívásos iskolaközi vívóversenyt is rendez. A tornászok is készülnek a maguk versenyére. A téli­­sportok vezetője természetesen az idő miatt nem tud dátumot mondani, hanem a sí verseny után gyorskorcsolya versenyt is akar rendezni. A futball szakosztály renden az iskolai bajnok­ságért folyó osztályküzdelmeket. Továbbá egy meghívásos 7-es futball torna is lesz. Az atléták sem m­aradnak el, hanem a veze­tőjükkel egyetértve a szokott háziversenyen kívül még jubiláris atlétikai versenyt is rendeznek. A bajnoki kosárlabda mérkőzé­seket kétszeri kieséssel fogják lejátszani. Szorgalmas tornászás folyik a fasori ev. gim­n. spor­t köré­ben. Nemcsak a tornászok, a­kik a jubiláris verseny győztesei akarnak lenni, hanem az atléták, sőt az úszók is szorgalmasan látogatják a tréningeket, melyeket Galli Lajos tornatanár tart. Jobb tornászok: Zechmeister Vili., Resch VII­., Tóth Vili., Orbán Vil., gr. Bethlen J. Vili., Zsebők V­., Farkas B. Vili. oszt. tanulók. A kereskedelmi iskolák. A kosárlabda bajnokságokat a Vas-u. felsőkereskedelmi iskola tornatermében fogják lebo­­nyolitani. Vívás. A budapesti felsőkereskedelmi iskolák 1923 évi kard­­vívó bajnokságait a II. Ponty-u. felsőkereskedelmi rendezi a­­ következő feltételekkel: 1. A verseny időpontja : 1923 ápr. 14, 15. 2. A verseny helye: Vas-a felsőkereskedelmi iskola tornaterme, 3. Verseny­számok: a) egyéni verseny, b) csapatverseny (ötös csapatok részére). 4. Szabályok : A versenyen a M. V. Sz. sza­bályai mérvadók. Vitás esetekben és az esetleges óvások fölött a benevezett sportkörök vezető tanáraiból alakult bizottság dönt. 5. Résztvehetnek: A budapesti felsőkereskedelmi iskolák azon rendes tanulói (illetve ezekből alakult 5-ös csapat, 2 tartalékkal), kik, intézetük sportkörének tagjai, ott tagdijhátralékban nincsenek 1923 — ». száza­ d, akiket sportkörük benevez. 6. Nevezési zárlat: 1923 márc. 1. A nevezések Krúdy Péter tanár címére: 11. ker. Ponty­ u. felső­kereskedelmi isk. küldendők. 7. Nevezési dijak: Egyénenkint 20, csapatonkint 100 K. Tartalékok után nevezési dij nincs. Elkésve vagy lét nélkül érkező nevezések figyelembe nem vétetnek. 8. Dijazás: Az egyéni versenyben elsőnek „A budapesti felső­kereskedelmi iskolák kardvivó bajnoka az 1823 évre* címmel nagy bronz érem szalagon és a székesfőváros oklevele, a máso­dik, harmadik és negyediknek bronz érem 5, 6, 7 8, 9, IC­-iknek oklevél). A csapatversenyben a győztes csapat tagjai :A buda­­pes­i felsőkereskeskedelmi iskolák kardvivó bajnokcsapata 1923. évre“ címmel bronzéremet, sportköre bekeretezett oklevelet, a második és harmadik csapat sportköre részére oklevelet és a csapat tagjai szintén oklevelet nyernek. 9. A versenyzők teljes felszerelést és tartalék kardot magukkal hozni tartoznak. A Vill. ker. Zrínyi fg. nagysikerű házi vívóversenyének eredményei: 1. csoport: 1. Szabó Jenő Vll.b 5 győzelem, 2. Gau­­zer Sándor Vill/a 4 gy., 3. Schönfeld Ferenc Vill/b 4 gy. (7 in­­duló). II csoport: 1 Frühauf István Vll/a 6 gy. 2 Hirsch Zoltán Vll/b 5 gy, 3. Varga László Vll/b 5 gy. Tőr: I. csoport: 1 Dob­­ler Antal VI/a 6 gy, 2. Leszkay Vl/a 4 gy, 3. Kernács Pál IV/a 4 gy. (7 induló). 11 csoport: (1 asszó még hátra van) 1. Riegler Tibor V/a 4 gy, 2. Plauer István IV/a 4 gy., 3 Hecht Imre V/a 3 gy. (6 induló) A rendezés nehéz munkájáért Nyisztor János vezető tanárt illeti teljes elismerés. A szánkózás technikája. (Befejező közlemény.) 1. Ülés. A lábakat előre és rézsut terpesztve a szánkó hátsó részén foglaljunk helyet és felső testünkkel egy kissé dőljünk hátra. Sem a felső testet, sem pedig a test többi részét ne tartsuk feszesen, mert ez amellett, hogy hamar kifárasztja az izmokat, még hátráltatja, a könnyű, rugalmas mozgást és összerázza a belső rész­e­­ket is. Viszont a másik végletbe se menjünk át, tehát ne üljünk túl lazán, mert a kritikus helyzetekben, amikor fékezni vagy oldalt dőlni kell, avagy a szánkó a talaj egyenetlensége miatt megugrik, készületlenek leszünk és esetleg nem kerülhetjük el a lefordulást vagy a bal­esetet. A kezek az ülőke hátsó részére támaszkodjanak. Kezdő szán­kozó, amikor egy szelid lejtőjű pályán hozzáfog a szánkózás elsajátításához, elöl is foghatja a szánkót. Ennek az az előnye, hogy a karok is segí­tenek a kormányzásban. De mihelyt kissé biztosan ülünk, fogjuk a szánkót hátul és dűljünk hátra. A leobeni és főnix szánkókat, tekintettel arra, hogy az elejük föl- és hátrafelé vannak hajlítva, elől is fog­hatjuk. A lábakat, amint már említve volt, rézsűt előre terpesztve, az alsó szárt egy kissé előre irányítva, térdben mérsékelten hajlítva, a sarkokat pedig a pá­lyatest felé irányítva és kissé emelve tartjuk. Tekin­tet előre. A többüléses szánkóban a vezető a térde mel­lett, vagy egy kevéssé előtte, fogja meg az ülőtámfát, a hátsó hátrafelé dől és a hátsó támfát fogja meg. A közbelevők úgy ülnek, mint az egyesülésesnél, csak a támfát oldalt fogják. A szánkó közelébe, mint valami gyeplőbe kapasz­kodni nem szabad, mert ez felette bizonytalan s veszé­lyes ülés. Menetközben az ülés az ut irányának és lejtő­jének a változása szerint többször változást szenved. 2. Indulás: Kezdő szánkozó előbb helyezkedjék jól el a szánon, ha ez megtörtént, a két sarkát vágja egyszer­ IZSUFFA ISTVÁn és TÁRSAI ANGOL GYAPJÚSZÖVETEK KERESKEDÉSE n»gy r«l­ tár «reden aggol gportszövetek­ben - előny a» olcsó árakon. Budapest« IV­, Víkel­ Utca SS. SZdm«

Next