Ifjusági Testnevelés, 1924-1925 (9. évfolyam, 1-47. szám)

1924-09-16 / 1. szám

Ára 1500 korona« Az összes vasárnapi eredmények« T estnemesi A TANULÓ IFJUSÁG TESTNEVELÉSÉVEL ÉS SPORTJÁVAL FOGLALKOZÓ KÉPES HETILAP A Ragym. Vallás és Közoktatásügyi Miniszter ur az összes állami, községi, felekezeti, társulati, magár középiskolák» polgári fiú- és leányiskolák könyv­­tárai és sportkörei részére rendeletileg ajánlotta. Budapest Székesfőváros Tanácsa valamennyi közép-, polgári fiú- és leányiskola számára elfogadta. A Középfokú Iskolák Sportkörei Orsz. Szövetségének, Magyar Leánycserkész Szövetségnek, a Székesfővárosi Község Cserkészcsapatok hivatalos lapja. Negyed évre 15000,— Egy hóra­b 5000.— ....................: üllői­'­­Kiadóhivatal ut 2 ). B5VSS«äHiBalaliSBBBaSSBB5MB«BnlaaaBHi'■ ■ a ■ ■ ■ ■ íaaaMBBaWBBBBBVííaaBBaaBlViaaSlBB Felelős szerkesztő: HÄMOS PíANDOR Megjelenik minden kedden. IX. évfolyam. 1924 szeptember 16. 1. szám. Szerkesztőség : BUDAPEST IX., KINIZSY­ UTCA 5. SZ. Csekkszámla: 43047. Tel: József 129­64 Előfizetési ára: Múlt és jövő. (s.—r.) Mikor lapunkat megindítottuk (1911 okt. 1"én) az a cél lebegett szemünk előtt, hogy a helyes sporteszméket, a tiszta amatőrség szel­lemét, a testi kultúra fontosságának tudatát bele­vigyük az iskolába, mert szent volt a meggyőző­désünk, hogy nemzeti fontosságú munkát vég­zünk s hazánk jövő sportját alapozzuk meg. Már akkor s azóta sokszor hangoztattuk, hogy egy középfokú iskolai sportszövetségre szükség van, hová a tanulóifjúság sportját kell elhelyezni s onnan irányítani. Hosszú közdelmes munka után végre eljutottunk oda, hogy a KISOSz ami nagy örömünkre megalakul. Vétenénk önmagunk, a hazai testnevelés el­len is, ha ez alkalomból rövid visszapillantást nem vetnénk a múltra. A középfokú iskolások iskolán kívüli sportjára nagy szükség volt mindig, de különösen ma, mikor erősebb, munkabíróbb ifjúságra van szükségünk, mert a tantervi heti két tornaóra sohasem volt kielégítő. Ezt bizonyítja gróf Zichy János volt kultuszminiszter felhívása, ki már 1912-ben a sportkörök alakítására felhívta az iskolákat. Sajnos a felhívásnak nem volt meg a kellő eredménye. A világháború, az azt követő forradalmak még jobban visszavetették az iskolai testnevelést, míg végre a szabadtéri sportok igaz barátja, gróf Klebelsberg Kunó miniszterünk 1921-ben kiadott rendeletével megalakította a Budapesti Közép­iskolai Atlétikai Klubot, megalapozva vele a diá­kok iskolán kívüli sportját. Tegnap kiadott rende­lete, (a KISOSZ megalakítása) az alapvető mun­kának a betetőzése. Mint ismeretes, a BEAC élén Krompaszky Miksa tankerületi főigazgató, miniszteri biztos, rö­vid két éven át ügyszeretetével, agilitásával, né­hány lelkes testnevelő tanárral, oly eredményeket ért el, hogy a BEAC az egész ország sportjában számottevő tényező lett. Bár sok nehézséggel (pályahiány, szűk anyagi eszközök) küzdött a klub, kitűzött célját, hazafias misszióját jól be­töltötte. Sok neves sportembert nevelt a magyar sportnak, hogy csak néhányat említsünk: a két Hlavacsek, Jung, Bicskey, Bárány (úszók), Vad­­nay, Gál, Domsitz, Farkas, Tary, Füstös, Rocken­bauer (atléták), Pelle, Morvay (tornász) stb. A klub működésének nemzeti fontosságát abban láttuk főleg, hogy az egész országban munkára ösztönözte a fiatalságot, az iskolán kí­vüli sportot felrázta a tespedésből s sok új tehet­séget fedezett fel úgy a fővárosban, mint a vi­déken. A klub mint ilyen megszűnt, de hasznos munkáját a KISOSz-ban fokozottabban végezheti, mert ennek működése az egész országra és az összes középfokú iskolákra kiterjed. Mi örömmel üdvözöljük a KISOSzt-t, mű­ködése elé a legnagyobb bizalommal nézünk. Ismerve a miniszteri biztos és lelkes a testnevelő Sportfelszerelés ISTVÁN SPORTÜZLETÉBEN BUDAPEIST IV. VÁCI»U. Q.

Next