Ifjusági Testnevelés, 1924-1925 (9. évfolyam, 1-47. szám)
1924-09-16 / 1. szám
2. oldal. Ifjúsági Testnevelés tanár gárdát, reméljük, hogy nemsokára a vidéki kerületek legjobbjait fogjuk összehasonlítani a budapesti fiúk legjobbjaival. Ez lesz az igazi versenyzés, amikor az egész ország ifjai tömegesen megjelennek Miskolc, Szeged, Sopron, Debrecen, Győr stb. városok sporttelepein, hogy egymással vetélkedve, összemérjék tudásukat, erejüket. Amikor az ifjúság végleg búcsúzik a felnőttek sportegyesületeitől, készséggel elismerjük, hogy az ifjúság testi nevelése körül egyesületeink elismerésre méltó buzgalommal fáradoztak, fájdalmukat, melyet az ifjúság távozásával bizonyára éreznek, enyhítse az a tudat, hogy még számtalan iskolán kivüli sportolót nevelhetnek a hazának és a középfokú iskolák bevégzése után megerősödve visszatérnek. Addig pedig istápolják őket, pályáik átengedésével a délutáni órákra, amikor úgyis üresek. Mert be kell látniuk azt, hogy a diáknak az iskolában a helye. Azért mondta a BEAC megalakulásakor a budapesti tankerület főigazgatója : „Mi nem külső egyesületekbe szaladó ifjúságot akarunk, hanem olyan spártai jellemű új nemzedéket, amelyik odaadással ragaszkodik iskolája tradíciójához.“ 1924—1. számi. Hogy ápoljuk szemünket írta: Csapody István dr. egyetemi magántanár. A helyes testgyakorlás egyúttal szemgyakorlás is , az észrevevés gyorsaságát, a felismerés élességét fokozva, de meg is edzi a szemet külső ártalmak ellen. Elkényeztetett emberek, kik ritkán jutnak szabadba s idejüket nagyobbrészt szobában töltik, szemükkel is megsinylik a hirtelenebb időváltozást, kényezősek lesznek, kivörösödik a szemük, azt mondhatnánk megnáthásodik, azután meg napsütésen könnyen megkápráznak, sőt erős fénytől, pld. ha havas tájakon hosszasan járnak, még erős gyulladást is kaphatnak. A városban élő, főként a füstös levegőben sokat tartózkodó egyének szeme, két szemhéja, főként a szélén, nagyon sokszor kivörösödött, korpádzó, a szemteke is itt-ott vérágas lehet. Ez a szemhéjszélgyulladás elhúzódó, hosszantartó kóros állapot s nemcsak, hogy feltűnő, de sok kellemetlenséget is okozhat. Lassanként a pillák elgörbülnek, egyrészük összecsapott, másik részük kihullik s újra nem is nő. Pedig a pillákra nagy szükség van. Hibás vagy fogyatékos pillájú szembe por, piszok könnyebben bejut. Tudjuk milyen könnyen jut némely ember szemébe porszem. Az ilyen emberek, ha csak a szél kissé felkavarja az ucca porát, már csapják a kezüket a szemükhöz, dörzsölik, hogy megszabaduljanak a bejutott idegen anyag okozta szúró fájdalomtól. Más ember, kinek egészséges a szeme héja sokkal ritkábban jut ilyen helyzetbe. Mert a pillák két sora rosta módjára megszűri a levegőt, míg ép. Ha hirtelen szél támad, mindenki hunyorgat, a szem úgy védekezik, hogy héjjait összébb zárja. De a pillák mindig hamarabb találkoznak s nagyon jól felfogják a finom porszemeket. Mikor valami szemünkbe jutott, legrosszabb, ha dörzsölni kezdjük. Pedig ez a szokás. A dörzsöléssel csak azt érjük el, hogy mélyebbre ékelődik, ami a szemünkbe jutott. Nem kell azt gondolni, hogy evvel talán nagyobb bajt csinálunk, nem, csak legtöbbször megakasztjuk és megnehezítjük a szem természetes tisztító berendezését. A bejutott porszem fájdalmat okoz, ettől a szemhéjak görcsösen záródnak s bőven fakadnak könnyek. A zárt szemhéjak alatt hirtelen meggyűlő sok könny való arra, hogy kiáztassa, ami nem odavaló. Ami piszok útján, szélben szemünkbe röpül, legtöbbször magától is eltávozik, ha nem akadályozzuk ebben a szem dörzsölésével. Ha tehát valami szemünkbe jutott,ne tegyünk mást, mint hogy segítsük a szem nyugodt hanyva maradását azzal, hogy kezünket vagy zsebkendőnket egy helyütt szemünkre fektetjük s úgy tartjuk mozdulatlanul. Ez a fájdalmat is csökkenti, mert a szemhéj mozgásai közben több karcolódást éreznénk. Fél- vagy egy perc múlva próbáljuk kinyitni a szemünket, a kicsorduló sok könny ilyenkor sokszor már magával sodorja a porszemet. Ha még szúrást érzünk, ismételjük a szemünk befogását, így mindig többre megyünk, mint a szokásos dörzsöléssel. Ez ép olyan, mint amilyen fölösleges a szúnyogcsípés helyet folyton vakarni. A viszketést a bejutott hangyasav okozza. Ez a dörzsöléstől ki nem jön, csak még mélyebbre kerül, tehát még nagyobb területen okoz fájdalmat. Ha a leírt módon nem szabadulunk a szemünkbe jutott porszemtől vagy más idegen anyagtól, még hátra van a szemhéj kifordítása. Pohárba nézetéssel, víz alatt kinyitogatással ne kísérletezzünk. Hanem a felső szemhéj kifordítását ügyes diák könnyen megtanulja és sokat segíthet, ahol nincs orvos. Nem fájdalmas dolog. Csak meg kell fognunk két ujjunkkal jó szélesen a felső szemhéj pillasorát, lefelé nézetnünk az illetőt és így lefelé kissé megfeszíteni, kiteríteni a szemhéjat. Most aztán valami vékony, tompavégű tárgyat, például tollszárat támasztunk a szemhéj bőrének közepére és szépen ráborítjuk, ráfordítjuk a pillasoránál fogva két ujjunkkal tartott szemhéjat. Akkor aztán meglátjuk a szemhéj béléséna kötőhártyán, feketétleni a bejutott porszemecskét. Zsebkendő csücskével töröljük le. Persze kezünk tiszta legyen. Ha a szemtehén magán, az átlátszó és fényes szaruhártyán van valami, az már kényesebb dolog és szemorvos elé tartozik. KERTÉSZ TÓDOR BUDAPESI, Lawniennis Qnnkr'é IV.. Kristóf-fér. Football-A11etika.