Ifjusági Testnevelés, 1926-1927 (11. évfolyam, 1-40. szám)

1926-09-15 / 1. szám

1. szám. IPJTTSÄGI TESTlTEVi:i.ÉS 3. oldal. hiszik­, nem szóltak szemük hibájáról, szemüveg nélkül, csak arasznyira látva állták a harcot. Erre a mojtani háború megadta a lehetőséget. Általában a testgyakorlásnak korlátokat jelent a szem valamely hibája, de ma, a modern üve­gek korában, nincs joguk a szemorvosoknak arra, hogy mesterséges mértékeket állítsanak fel s hogy eltiltsák a sporttól, aki ezt a mértéket meg nem üti. Minden eset egyéni elbírálás alá való. Mégis érdemesnek látszik foglalkozni vele, hogy: 1. Vannak-e olyan sportféleségek, melyek egészséges szemnek árthatnak? Hogyan kell véde­keznünk ? 2. Vannak-e olyan szemhibák, melyek bizonyos testgyakorlást tiltanak? Szabad-e s lehet e szemüveggel sportolni? Mikor a szemorvos felelni igyekszik ezekre a kérdésekre, nem feledkezik meg arról, hogy nem­csak a szem, hanem az egész ember egészsége érdekli. Abból indul ki, hogy valamilyen test­­gyakorlásra mindenkinek szüksége van, hogy an­nak, akinek szemhibája miatt nagyobb fáradsággal jár az írás-olvasás, aki görnyedten küzködik rajzolás, kézimunkázás közben, talán még inkább kötelessége, hogy tüdejét kiszellőztesse, mint az ép szeműnek. Havon, jégen, verőfényben síelők, turisták szemének fő veszedelme az ibolyántúli sugárzás, melyben főként a magas helyek levegőben kevésbbé megszűrt napfénye gazdag- Heves, fájdalmas szem­­gyulladást okoz. Biztosan lehet ellene sárgászöld védőüveggel védekezni, mely a színével ellentétes, kék sugarakat elnyeli. A régebben használt kék védőüvegek erre a célra a legrosszabbak. Úszók veszedelme a fürdő-szemgyuladás. Ezt a mi gazdag források táplálta, gyakran megújított fürdőinkben sokkal ritkábban látjuk, mint más nagy­városok úszómedencéinek közönségén. Nem annyira súlyos, mint igen kellemetlen baj, sokszor csak félszemen támad. Helyes dolog nyitott szem­mel nem úszkálni víz alatt és zsúfolt fürdőben le sem bukni. Kórokozóját chlór-gáz bevezetésé­vel lehet ártalmatlanná tenni, de legjobb, ha gyakran megun­tható a medence vize. Kerékpárosok veszedelme a szemükbe röpülő bogarak vagy porszemek. Különösen azokat bántja ez, akiknek szemhéjuk s pilláik nem egészen egészségesek, mert ezek a szem természetes védő­készüléke. A már bejutott idegen testet sokszor még ki tudják mosni a meggyülö­könyek, ha nem dörzsöljük szemünket, legföljebb nyugodtan be­fogjuk. Ma már egyre több a motoros kerékpár, ehhez pedig, éppúgy mint az automobilhoz, hozzá­tartozik a por ellen védő pápaszem. Vivók veszedelme a szem súlyos sérülése. A tőr gombos vége a szemgolyó mellett befuthat a szemgödörbe s a látóideget is megsértheti. Egyéb sérülést a bandázs jól távol tart. Szemnek röpült tennisz­labda aránylag ritkán okoz súlyos bajt, mert a szemgolyó csontos üregének széle minden olyan labdát el tud hárítani, ami nem pontos középre pattan. Másként van, ha a játszó szem­üveget hord, erről később szólunk. Még megemlítjük, hogy aki szertornázás köz­ben, vagy poros kézzel nem nyúl a szeméhez, nyugodt lehet, hogy nem kapja meg fertőző szem­baját, trachomáját, kötőhártya gyuladását annak, aki esetleg vele együtt tornázik. Mikor kell eltiltani valamely sportot? A szabad­ban való testgyakorlás általában tilos s nem is esik jól, ha súlyosabb szemgyuladása van valaki­nek. De alkalmas védőüveggel ekkor is sokat megengedünk s ekkor is szabad lehet a könnyebb csukló­gyakorlat. De eljutottunk már a szemüveg­ viselés fontos kérdéséhez. Néha nem kell testgyakorlás közben jól látni szemüveget félre tehetjük, mint Borg Arne­s a a versenyt úszáskor. Ez a legjobb megoldás. A nagyobb fokban közel látók még jól is járnak, mert a vízben ha éppen kinyitják szemüket, csökken nagyon is erős fénytörésük. A szemüveg­ viselés két szempontból kíván meg­fontolást. Esetleges sérülést a szemüveg súlyosan komplikálhat és bizonyos szemüvegre szorulónak szembaját súlyosbíthatja a sportolás. Tenniszezni veszedelmes közellátónak, ha oly fokban közellátó, hogy üveg nélkül nem játszhat. A közellátók kicsinyítő üvege szilánkosan törik és súlyos át­hatoló sérülést okozhat, mikor a lapda csak tom­pán ütődött volna. Messzelátók nagyító üvege nem szokott eltörni, legföljebb avval árt, hogy a szem­nek nyomódik. Nagy fokban közellátónak nem szabad olyan sportot űznie, amely nagy testi meg­erőltetésekkel, vértolulásokkal, rázkódásokkal jár. Ilyen a birkózás, úszás, magas- és távolugrás, diszkosz, lándzsa­vetés, ilyen a lovagolni tanulás. Ha már tud valaki lovagolni, más kérdés, az nem rázkódik annyit. A szemorvos senkinek sem tilt el minden test­gyakorlást. Nem akar képzelődőket nevelni, csak okosságra int ezzel a pár szóval. Cserkészek Kirándulók szervezetük erejét, izomzatuk rugalmassá­­­­gát, testük ellenállóképességét, idegeik ki­­egy­ensúlyozottságát biztosítják maguknak, ha elszopogatnak naponta négy táb­lácska MRNEM nemes vitamintápszert Kirándulásoknál ebéd a mellényzsebben! Kapható minden gyógytárban és drogériában is! A magántanfolyam előkészít középiskolai magánvizsgákra, BUDAPEST, Vll. Dohány­ u. 84. — érettségire. . .­. Telefon: József 124—47. I .Ji' ' V

Next