Ifjusági Testnevelés, 1933-1934 (18. évfolyam, 1-39. szám)
1934-02-19 / 22. szám
22. számi fespoet^is: 8. oldal kapuvédő hivatását is tudományos alapon kell felfognunk, ha sikert akarunk elérni. Gyors és helyes megítélést csak éles megfigyelés alapján eszközölhetünk. A kapusnak nemcsak a saját csapata gyengéit kell megfigyelnie, hanem az ellenfél erősségét kell kikutatnia, hogy alkalmazott védekezést állítson vele szemben Sok emberből jó kapus lett volna, ha nem hiányzott volna nála a bátorság Kétségtelen, hogy éles lövések nem tartoznak a kapus élet gyönyörűségéhez, aki azonban dicsőségre akar szert tenni, annak vállalnia is kell a kockázatot. A kapuvédő tevékenysége sok veszedelemmel jár. Akinek az esze folyton ezeken jár az minden bizonnyal több kellemetlenséget fog megérni, mint amennyire számított, a akkor tudniillik mindig ideges, ami csak játékának a rovására megy. Minden kishitűség nélkül kell belemenni a játékba. Igaz ugyan, hogy néha betörik a fejét olyannak is, aki ártatlanul keveredett bele a verekedésbe: az első pillanatban teljes tanácstalanul áll az ember, de csak az első ütést kell megkapnia és máris eltűnik az elfogódottság, így van ez a kapussal is.A játék elején mindjárt egy tisztességes tumultus a kapu előtt, ez a legjobb felbuzdítás a jó munkára. Ez feléleszti a harci kedvet és minél nagyobb a tülekedés annál részegítőbb a harci mámor. Bátorságot nem nehéz szerezni. Hiszen mindenkiben van sportszellem és bátorság, csak mert esetleg, nincs mindig alkalom ezeknek a tulajdonságoknak a kifejtésére, megtörténik, hogy az illető egyáltalán nem tudja, mennyire vannak meg benne ezek a tulajdonságok. Ha tehát valakiben egyébként megvannak a jó kapus tulajdonságai, bátorság iránt nem kell aggódnia. Mihelyt szükség lesz rá, jelentkezni fog. kosárlabda Budapest kerület 1934. évi kosárlabda bajnoka: a IX Szt. István fk, iskola A múlt évi bajnokcsapat megvédte bajnoki címét. A további döntő mérkőzések során biztosan győzte le ellenfeleit és így az összes résztvevő iskolák közül a legjobbnak bizonyult. Jó összjáték, nagy labdatechnika, villámgyors akciók, a helyzetek okos felismerése jellemzik a bajnokcsapatot. A játékosok teljesítményei magán viselik tanárjuk, Molnár Zoltán törhetetlen akaraterejét, a végső győzelemhez való szívós ragaszkodást, mely a csapatot úgyszólván fanatizálta a mérkőzésről-mérkőzésre. Ebből az iskolából került ki az idei gólrekorder is, Velkey személyében, kit már az elmúlt tanévben megismertünk. Idén még nagyobb tudással járult hozzá csapata sikeres szerepléséhez, ebben nagyban segítette őt az a körülmény, hogy a tavalyi bajnoki év végén részt vehetett a M.Sz. szenior bajnokság bajnoki mérkőzésein, ahol nagy állóképességre tehetett szert. Az utolsó helyen végzett Kossuth fk. igen nagyon megérezte az eltiltott Poser hiányát. Ennek a játékosnak a kiesése a gólerőtől fosztotta meg a csapatot. A csapat szereplése mindenesetre intő példa lesz a jövőben minden iskolai sportkörnek, mely elfelejtkezne a Központ intézkedéseiről. -Az utolsó bajnoki döntőről más helyen számolunk be, itt a szombatig lejátszott mérkőzéseket ismertetjük. Szt. István fk.—Rákóczi fk. 32 : 22 Erős iramú, érdekes mérkőzés a jobb csapat megérdemelt győzelmével. Zrínyi rg.—Kossuth fk. 30 : 20 Biztos győzelmével a döntő utolsó helyére utasította a rg. szépen feljavult csapata a fk. széteső játékot mutató együtesét. Szt. István fk.—Zrínyi rg, 43 : 14 A bajnokcsapat ellen is igen jól állotta meg helyét a rg. lelkesen küzdő csapata, pala. A döntő legszebb mérkőzését láthatták az érdeklődök. Villámgyors akciók, nagy iram, melyből a gólbiztosabb fk. került ki győztesként. Az újpesti Könyves Kálmán rg. sportköre a napokban fejezte be nagy érdeklődés mellett házi kosárlabda bajnokságát az alábbi eredménnyel: Felsőosztályosok bajnokságában: 1. Vili. o. A) csapata 90—43 gólaránnyal. 2. Vil. o. A) csapata 72- 62 gólaránnyal 3. Vl. o. B) csapata 38—41 gólaránnyal. Alsóosztályosok bajnokságában: 1. IV. o. A) csapata 84- 15 gólaránnyal, 2. IV. b. o. B) csapata 29 -28 gólaránnyal, 3. a V.a B) csapata 23—51 gólaránnyal. Vigaszverseny győztese: Vll. B) csapata 5" 39 gólaránnyal, 2. a V. o. A) csapata 56- 42 gólaránnyal. tapasztalatainkat a délutáni, u. n. «Obungsfahrt<-okon hasznosítottuk. A napok eközben boszorkányosi gyorsasággal rohantak. Az új eszltendő már a küszöbön volt és mi a régitől egy nagyon kedélyes Szilveszter est keretében búcsúztunk. Mi, magyarok népdalainkkal, népies szokásokkal és láncokkal ismertettük meg osztrák barátainkat, ők ezt az övéikkel viszonozták. Olyan lendületes, szívből jövő csárdást, miit ott a hótól körülvett, közel ezer imiéter magasságban levő alpesi menedékházban, magyar ruha hiányában síöltüzekben, Salgó Gibor barátommal, sem azelőtt, sem azóta nem táncoltam. Az utolsó négy napot nagy túrákkal töltöttük el. Ezek közül a legveszélyesebb, de a legszebb is a »Studmb-nek a megmászása volt. Ezen az 1800 m. magas hegyen t. i. állandó lavinaveszedelem' fenyeget. Mi közel 6 órás ut után, bár a 8 fokos hidegben is verejtékező homlokkal, de minden különösebb baj nélkül értünk fel a hegy csúcsára. A látviány amely itt elénk tánik, valóban »isteni« volt. Az látláthatatlan ködrétegen, keresztül a nap sugarai aranyhidet építettek, és a szemközt fekvő Gemeindealpe csúcsát sápadt dicsfénnyel övezték. i Iefelé, a sürü fenyőerdők között egy magányos fehér vonal kanyargott. Az ut, mely elöttünk állott és amelyen minden izmunkat és idegünket meg kellett feszítenünk, hogy léceinken uralkodni tudjunk. Egy félrenézés elegendő lett volna ahhoz, hogy a fagyott hórétegen száguldva az utat szegélyező fák valamelyikének fussunk. Semmi baj nem történt, szerencsésen leértünk. Az utolsó napon slajom és sima versenyt inteztek a tanfolyam részvevői. Aindenben a magyar fiúk győztek. Ez az itt eltöltött tíz nap feledhetetlenül kellemes volt. Ez az alpesi vidék döbbenetesen pompás. Talán éppen ezért ébredt fel bennünk valami kurucos nyakasság, amikor kora hajnalban Máriazellből elindulva, a hegyivasút kerekeinek monoton kattogására énekelni kezdtük: »Szép vagy', gyönyörű vagy Magyarország. .. « SIEGER OTT I rodalom Megjelent a Testnevelési Tanárok Közlönyének 193|. évi februári száma. Bevezetőben a lapiismerteti a TTOE. közgyűlésének elhalasztását. Düppong Mihály és Szőke Elemér igen értékes és érdekes cikkeket irt, a múlt havi »Előmenetel és sport« címmel megindított eszmecseréhez. A jeles tollforgatók szakvéleménye mindenesetre különös figyelmet érdemel. — Meg kell említeni Dückstein Zoltán kiváló gonddal és élvezetes stílussal megírt, »Barrenstreit« c. cikkét, amelynek nyomán a tornasport múltjának egyik legérdekesebb korszakával ismerkedik meg az olvasó. Kovács Ferenc, Szűcs Árpád, dr. Kesselyákné, és Somorjay László gazdagítják még cikkeikkel a februári közlönyt. Téli tréningutasítások címmel jelent meg a MASz. kiadványai sorozatában Kerezsy Endre munkája tetszetős kiállításban, 46 oldalon. A ran előszavát Misángyi Ottó főiskolai tanár írta. Kerezsy Endre szakavatott tollával megírta a téli tréningek jól ismert célját, beosztását, közli a futók, ugrók és dobók tréningmódszereit. Kitér a mezei futásra és a segítő sportokra is. Végül az utolsó három oldalon szemléltető ábrákat közöl. A munka az eddigi tapasztalatokat öleli fel, tekintettel a legújabb szempontokra. Az atlétika hívei mindenesetre hálásak lehetnek a Szövetségnek, hogy lehetővé tette e kis füzet megjelenését,