Ifjusági Testnevelés, 1934-1935 (19. évfolyam, 1-39. szám)
1934-09-10 / 1. szám
2. oldal. Irt, Ezért nem vált a diáksport öncéllá, hanem csak azt a célt szolgálta, amelyre Istentől is hivatott: a harmonikus embernevelést, a magyarabb magyar honpolgár testi és lelki kiépítését. Pintér Jenő szellemi kincsekkel ajándékozta meg nőn szeretett hazájának ifjúságát. kiegiluitatta a munka igazi értékét. Megtanította a magyar ifjúságot dolgozni és saját élete példájával igazolta, hogy a munka önmagában hordja igazi jutalmát. Ideálokra, nagy célkitűzésekre hívta fel mindnyájunk figyelmét, hogy elvonva lelkünket az anyagi célok ,szolgai követésétől, minden szellemi erőnkkel a magyar had szolgálatára siessünk! Szinte szállóigévé vált az a gondolata: „Nem mi rendelkezünk kívánságainkkal, hanem munkánk rendelkezik velünk. Nem tehetjük azt, amit akarunk. Azt kell tennünk, amit a munkánk java követel tőlünk!” l’intér Jr né főigazgató úr nemes alakja példaképen lobog a magyar ifjúság előtt,v komoly tudós férfiút szeretik diákjai, kicsinyek és nagyok egyaránt! Értékelik szívük egész melegével nagy önmegtagadást jelentő munkásságát, amelynek igazi értékét nemcsak az utókor, hanem a kortársak is egyhangú elismeréssel állapítják meg. örömmel hajtjuk meg mi is szeretetünk zászlóját Pintér Jenő előtt és arra kérjük, maradjon a magyar sportoló ifjúságnak továbbra is atyai jóbarátja! „ JELVÉNYEK ÉS SPORTÉRMEK í sssaul. Morzsányinál Jelvény-, érem- és diszműkészitő BUDAPEST, IV., ESKÜ-UT 5. SZ. Alapitva : 1870. Telefon: 82-217. A diákok jótevője, a kultuszminiszter úr a nagyméltósága, tavaly hívta életre ezt a kiváló intézményt. Két évi tapasztalat alapján bátran elmondhatjuk, hogy erre a jóléti intézményre — mely sportlehetőséget is nyújt — igen nagy szükség volt. A kultuszminisztérium áldozatkészsége az arra érdemes középfokú iskolásokat három heti gondtalan üdüléshez juttatja. Amit jelent ez a mai nehéz időkben a küszködő szülőknek, arról legjobban beszélhetnek azok a diákok akik az üdülőtelepen töltötték idejüket és az ott látogatést tett közéleti nagyságok. Ezek közül elsősorban kell megemlítenüink őfensége József főherceget, ki mintegy tíz ízben volt kegyes meglátogatni az ö kedvps diákjait, kiknek ez mindig örömnapot jelentett. Megnézték a nagy diákcsaládot Czermann Antal dr., Ac ijdinger Gyula dr., Kőrösy László dr. miniszteri tanácsosok. Császár Elemér, Zelovics Kornél, dr. Dékány István egyetemi tanárok, Neidenbach Emil, a KISOK igazgatója, Liber Béla dr. miniszteri biztos, Ecsch Aurél dr., Kocsis Lénárd dr., Barthos Andor kir. főigazgatók, Mészáros Károly érseki helynök, Stagel Arthur, Kovács Arisztid, Sebes Gyula,Tormay Imre, Dr. Aíg Sándor, Darnay László dr. igazgatók stb. örömmel szögezzük le, hogy a sportjpedagógusok eszméje diadalt aratott. Liber Béla dr. miniszteri biztos büszke lehet alkotására. Munkatársai nemes intencióját megértették. Az eszmétől áthatottak, tudják, hogy irányitójuknak az volt a célja, hogy a nehéz gazdasági viszonyok között sínylődő középosztálynak fiait tiszta levegőhöz fürdéshez, rendszeres testmozgáshoz kellemes szellemi szórakozáshoz juttassa. E cél érdekében az oda beosztott tanárok tapintatos, módszeres vezetése megteremtette mondhatni a családias kört, melynek minden diák hűséges tagja volt. Azok az örömtől sugárzó arcok, a szolgálatkészség, melyeket a diákcsaládban találtunk, bennünket is felvidítottak és önként részeseivé lettünk azoknak az örömöknek, melyeknek közvetlen élvezői az odasereglett diákok voltak. A napi rendszeres piunka figyelmeztette őket ,_a munka szeretetére és a testi munka megbecsülésére. Az ott űzött sportok a harmonikus emberképzést célozták. Ha még hozzávesszük az idegen nyelvi órákat, melyek különösen a nyelvi készséget mozdították elő, az illemtani órákat, melyek szintén szükségesek a művelt ifjú kifejlődéséhez, akkor megértjük azt is, hogy a diákok szívesen mentek az istentiszteletekre s hogy az egymás megbecsülése is sokban hozzájárult ahhoz, az igazi testvéri szeretet kifejlődéséhez, melyet ott láttunk és élveztünk az ország összes iskoláiból összesereglett diákok között. Három csoportban nyaraltak az ország különböző középfokú iskoláiból ös összesereglelt diákok. Az ott működő tanárok a következők voltak: Arvay Ferenc, Buday Gyula, Kucharik József, Sípos Lajos dr., Orbők Aladár. A nyaraltatási akciónak orvosai dr. Bujda Zoltán, és dr. JCruppay A KISOK diákjainak nyaraltatása 300 diák a tihanyi üdülőtelepen Egy kis testnevelés Toporcon száz évvel ezelőtt Szétszakgatott hazában, nehéz viszonyok közt élő, — mégis Izold oítij nemzedék, magyar ifjusági Kedves Olvasóinki Ti egy jobbsorsraméltó szomorú nemzet élet-halálküzdelmei küzd'őt megértiHek a mixlern világ szá!i;OS korszakalkotó iíjszerűségét a technika hatalmas vívmányait a motor, a gépek, a repülés nagyszerű fejlettségének korát, a testi(■ lelki nevelés, a tudomány és pedagógia soha nem képzelt lendületét, a modern testnevelés és sport virágkorát. Nem éltek vidám gondtalanságban, de kárpótol benneteket egy uj korszak sok csodája, melyről őseitek álmodni sem merészeltek. Testnevelés! Mosoda uj fogalom ez! Ebben a formájában még egy fél emberöltővel ezelőtt is ismeretlen doloig, egy évszázaddal ezelőtt még inkább. Tornatermek, sportpályák, mrodák, még praehistorilms álmodások egy érdekes jövő perspektívájában. A magyar testnevelés hajnala 1650 körül dereng, amikor Lorántffy Zsuzsánnul meghivására Comenius Amos megjelenik Sárospatakon s az általa dimportált testtnevelési rendszerről a hires Orbis Pictusban ma ezeket olvashatjuk: »A gyermekek játszani sz.pikt.inak, vagy földből osiin,itt golyólisíikkabi avagy hajtván a telkiét a tsikök közé, avagy a két kötskét a htollal hajtván a karikán állal, avagy p.irgetl yiU a korháccsal forgatátt, vagy ínvalló csévével és kézijjal lövöldözvén- avagy' fa-lábakon járkálván, avagy a lógatón magukat lógatván, és rengetvénc. A XVI. század i derekán ez volt az egész magyarhoni testnevelési rendszer. Ugye milyen primitív." És egy évszázad elmúltával egyetlen lépéssel sem jut előbbre az iskolai le?tírdelés ügye, sőt abban az időben, amikor a maagyar szabadságbárd nagy alakjai Kossuth, Jókai, Petőfi, Görgey; diákoskodtak talán néhány népszerű labdajátékost kivéve még a Statio Educatiemis koránál is hátrább állott ez a nagy nemzeti ügy. Szinte bámulatkeltő, hogy az iskolai testi nevelés igen nagyfokú elhanyagolása dacára ez a generáció egészséges, erős, híístettekre alkalmas emlereket tudott felmutatni. Ennek magyarázatát abban találjuk, hogy az akkori időkben a nemesi rend gyermekedaszülői háziak lovagoltak, vadásztak, a folyókban úsztak, s alvasutak hiánya miatt a szegénysorsu da ikok valóságos tívgyalogló turflkat végeztek, amikor nyolc-tíz, sőt még több kilométernyire jártak iskolába. Az egészséges testi neveelés melesgígyaj maga a szülői hit volt. A régi szülök nagy gondot rondítottak gyermekeik edzésére. Már amit embike korukban rászoktatták őket arra, hogy az idő viszontagságaival szemben tudjanak ellartállni. Igy volt ez az akkori nemesi kúriákon, így nevelték a Szepességen a nagynevű görgői és toporci Görgey nemzetség fiait, akik valamennyien szerepet játszottak az elmúlt évszázad nagy nemzeti küzdelmeiben. Egy kedves történet maradt fenn Görgey Artúr testvéröccsének Istvánnak gyermekkorából. ö maga írja meg memoárjaiban. A Görgey-fiuk anyja szigorú, rendszerető családanya volt. Katonás nevelésben részes!-