Igaz Szó, 1946. június-december (2. évfolyam, 11-35. szám)

1946-06-19 / 13. szám

O vagyok! Munka után megyek haza a feleségemhez és a gyerekekhez! Hát persze, hogy szívesen dolgozom. Hívtak sofőrnek egyvállalathoz, heti egy dollár fizetést ajánlottak és ellátást. De most a hídépítés a fontosabb. . Hát itt dolgozom. Internáltak a hídnál A pesti oldalon egy szállítómunkáscsoportra két rendőr ügyel fel. Internáltak dolgoznak itt. Harminc internált, akiket a gazdasági rendőrség adott át a »Tolonc«-nak Panaszkodnak. Nem a munkára, azt egészen jól végzik, de azért, hogy ide kerültek. Szerintük semmi bűnük nem volt. Ebédidő van, a munkások csajkával a kézben mennek a konyha felé. Egy kisebb csoportot elfogunk, megkérdezzük, mit szólnak ahhoz, hogy az internáltak itt dolgoznak? — Nagyon helyes! — hangzik a válasz. — Nem büntetés ez, hiszen mi egész életünkben ezt csináljuk. Csak jó az, ha ide hozzák őket, mellettünk dolgoznak ugyanazon a koszton, amit mi kapunk. Legalább megtanulják, mi az élet. Nincs is itt semmi baj velük... Valóban, megszívlelendő lehetne az, amit a munkások mondanak. Nem is ártana, ha nem büntetésképpen, csak azért, hogy megismerjék az élet nehéz oldalát is,felhoznák ide dolgozni a kávéházak és espressók, a korzók és lóversenyek könnyen élő lovagjait. Egy-két téglát ők is hozhatnának a demokrácia épületéhez és amellett megtanulnák becsülni azt, aki az izzó napon a, hőtől szikrázó vasak között élete és testi épsége állandó veszélyeztetésével építi, erősíti, gyarapítja demokráciánkat, a szebb magyar Holnapot . (A rajsok Schwott Lajostól.) Mikor a korongos, esős koranyári napon ráléptünk a Bidasoa nemzetközi hídjára, mely Spanyolországot Franciaországtól elválasztja, tudtuk, hogy hosszú időre magunk mögött hagyjuk azt a földet, amelynek szabadságáért 1936 és 1939 között annyi magyar önkéntes is vérét adta. Ahogy átértünk a folyón — már Franciaországban voltunk —, teli tüdővel szívtuk magunkba a demokrácia vérpezsdítően szabad levegőjét. Jelképes módon még a nap is kisütött, mintha csak a természet ezzel is azt akarná kihangsúlyozni, hogy itt a napsütésbe, a demokráciába léptünk, mögöttünk pedig távolodik a fasizmus elnyomásának homályba fulladó, nyomasztó hangulatú esős borongása. Hét éve már, hogy ismét el lehet mondani a Spanyolországra vonatkozó idézetet, amellyel valaha annak kulturális elmaradottságára céloztak: Európa a Pireneusoknál kezdődik, hhol megáll az idő. Mert Spanyolország felett megállt az idő. A fasizmus utolsó végváraként, a külföldi nagytőke kámforinjekcióinak élesztő hatása alatt, a mai Spanyolország még az egyetlen európai állam, ahol a Hitler és Mussolini által diktátori trónra ültetett fasizmus tartja elnyomás alatt a népet. Az uralmon lévők szemérmetlen fosztogatása a legnagyobb nyomorba süllyesztette a lassú éhhalálra ítélt lakosságot. Hét éve már annak, hogy a királypártiakkal szövetkezett falangistáknak, németi és olasz segítséggel sikerült igába hajtaniok a spanyol népet. Hét éve annak, hogy Spanyolországban »béke« van. Hét év idejük lett volna, hogy míg a többi népek a második világháborúban , gazdaságilag kishíján teljesen elvéreztek, talpraállíthassák ezt a sokat szenvedett államot De nem így történt. Mamis jólét Az országba érkező idegeneket — akik az elszegényedett nyomorba süllyedt Európa képéhez szoktak — paradicsomi jólét mindent elárasztó bőség képe fogadja- De ez csak felszín. Meg sem kell kaparni a felső mázat, a kirakatok minden jóval teli zsúfoltságát és máris számot adhatunk magunknak arról, hogy mennyire hamis, menynyire talmi ez a »paradicsomi állapot«. A mindenütt látható áruk csak olyan horribilis árakon vásárolhatók meg, amelyet a dolgozók képtelenek megfizetni. Hiába lehet, vajat, csokoládét, cukrászsüteményt a kirakatokban látni, hiába van gyümölcs, hús, tej és olaj, azt a lakosságnak csak egy egészen kis töredéke tudja megvásárolni. És Spanyolország mai berendezkedése éppen ezt a kisszámú réteget szolgálja a véres verejtékkel éhbérért dolgozó nép hatalmas tömegével szemben. A feketepiac és a szabadkereskedelem határai összemosódnak. A legfontosabb közszükségleti cikkek (olaj, cukor, szárazfőzelékek, dohány) még ma is— 7 év után! — csak jegyre kaphatók, de e sorok írójának pl. (azt hitték, hogy valami nagypénzű külföldivel állnak szemben) hivatalos Helyről ajánlottak fel 4 tonna cukrot, a törvényes ár tízszereséért. Amerikai cigarettát szabadon lehet vásárolni, de egy csomag ára, egy munkás napi fizetésével egyenlő. A nagyon kis mennyiségben jegyre adott dohányt pedig minden utcasarkon meg lehet venni — feketén — szintén az eredeti ár sokszorosáért. És mikor ezt halljuk, sohasem szabad, elfelejtenünk, hogy Spanyolországban 7 éve már, hogy vége a háborúnak és például a Kanári-szigetek dohánytermése nemcsak, hogy Spanyolország dohányszükségletét fedezné, bőven, de még kivitelre, is maradna elegendő. Ezen a módon fosztják ki az uralmon lévők a legszemérmetlenebbül az ország dolgozó lakosságát. Újtötm — népautitás Természetesen a »gazdasági szabadságnak« nevezett szabadrablás védelmére az egész államgépezetet mozgósították. Rendőrség, csendőrség és katonaság »tartja fenn a rendet«, hogy senkinek még csak eszébe se juthasson szavát az uralmon lévők ellen felemelni. Három olyan fegyver van a kezükben, amely megfelelő módon szolgálja a jelenleg hatalmon lévőket A börtönök és a templomok túltengő bősége és a közoktatás majdnem teljes hiánya. A börtönök zsúfolásig tele vannak. E sorok írója a madridi börtönben egy 25 lépés hosszú, 10 lépés széles teremben háromszázad magával volt bezárva 1942-ben. Ha ehhez hozzávesszük azt hogy a börtönben legalább 15 ilyen terem volt és hogy csak magában Madridban legalább 10—12 börtön szolgálta ilymódon a fennálló rendet, akkor fogalmat alkothatunk magunknak a spanyolországi fasiszta terrorról. A templomok szószékéről is az uralmon lévő államrendet védelmezik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a papság a legvilágibb módon, mind társadalmilag, mind politikailag, mind pedig gazdaságilag (!!) belefolyik a spanyol államgépezet működésébe, ezen egyáltalában nem is csodálkozhatunk. A közoktatás majdnem teljes hiányával pedig igyekeznek a népet teljes tudatlanságban tartani. Itt kivételt talán csak Katalunya és a Baszkföld képez, ahol a felvilágosodottabb ipari munkásság még a jelenlegi körülmények között is lehetőségéhez mérten harcol az oktatásügyek bizonyos színvonalon való tartásáért. Ez a szomorú kép szembeszökő módon mutatja milyen eszközökkel harcol a fasizmus és az azt támogató tőke az elnyomás utolsó nagy menedéke, a Franco-rezsim védelmében. CL partizdnoá Viszont a spanyol népi erők, a belső ellenállás, a partizánok félelmet, fáradtságot, és életáldozatot semmibevevő, önfeláldozó harca az elnyomás alatt egy pillanatra sem csökkent, sőt, különösen a második világháború befejezése óta egyre erősbödött. Franco rendőrei és katonái egyre tehetetlenebbek a belső és külső ellenállás nehéz körülmények között folytatott, súlyos áldozatokkal járó, de eredményes harcával szemben. Jellemző a partizánoktól való félelemre az a legenda, amelyet Barcelonában mesélnek. E szerint az egyik legnagyobb falangista étterem tulajdonosa levelet kapott a partizánoktól, amelyben felszólítják arra, hogy három nap leforgása alatt fizessen a belső ellenállás pénztára számára ötszázezer pezetát. Ellenkező esetben maguk fognak a pénzért eljönni harmadnap este 10-kor. Az étterem tulajdonosa rohant a rendőrségre és a három nap elteltével az étterem elegáns helyiségének minden második asztalánál civilbe öltözött, vacsorázó detektívek várták a partizánokat. Az idegesen fel-alá járkáló tulajdonos tizenegy óra felé már kezdett megnyugodni, hogy semmi nem fog történni. Kitörő örömmel fogadta azt a négy magasrangú rendőrtisztet, akik kijöttek ellenőrizni a terepet. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az irodát is felülvizsgálják, vájjon ott nem történt-e valami betörés. Az irodában azután revolverek kerültek elő a »rendőrtisztek« zsebéből és a tulajdonosnak mosolygó arccal kellett kikísérnie az előcsarnokban lézengő detektívek között a magasrangú »rendőrtiszt urakat«, akiknek a zsebében már ott húzódott meg az ötszázezer pezeta. Természetesen sohasem akadtak többé nyomukra. Egy alkalomkírnál a leoni gyorsvonatot állították meg nyílt pályán a partizánok. Végig kutatták az egész vonatot falangista tisztek után. Az első vagonokból elvitték a falangistákat, majd a teherautóval, úgy ahogy jöttek el is tűntek. A második és a harmadik osztályú fülkékhez hozzá sem nyúltak A pillanatok alatt mozgósított a rendőrség a környék minden kis zugát tűvé tette utánuk, de sehol semmi gyanúsat, felfedezni nem tudtak. . . A spanyol nép hősi küzdelme az elnyomás ellen, immár 10 éve, hogy szünet nélkül folytatódik. Jól tudják, hogy a szabad, demokratikus Spanyol Köztársaság ügye nemcsak az övéké, hanem az egész demokratikusan érző és gondolkodó világ próbaköve is. Nem lehet egy demokratikusnak készülő világrendben fasiszta gócpontokat megtűrni, mert amíg Spanyolországban Franco van uralmon, addig ezen a földön tartós békére számítani nem lehet.A spanyol nép szabadságharca az egész demokratikus világ harca is, és éppen ezért biztosak lehetünk abban, hogy ez a tíz éve folyó küzdelem végre is a demokratikus Sanyol Köztársaság győzelmével fog végződni. _■ András Lászlo SIMMorfírszági (lépeőlap Érdekes ipari és mezőgazdasági kiállítás. A JOINT Munka- és Üzemszervező csoportja július I6-ától a Fürst Sándor-n. 211b alatt kiállítás keretében mutatja be a felszabadulás óta a zsidóság produktivizálása terén végzett munkáját. A kiállításon számos kollektíva, ipari és mezőgazdasági munkaközösség vesz részt. Kamillát, anyarozsot, mirtűenlélő ' *f6gBil8v£B9( BiriAii'i'aSSffi) Gyógynövény Nagykereskedés Budapest, IX., Erke 3~u. 17* Ballon. Esőkabát SÉMNÉ 1 9M sasaScd 23. T€lelÖSl§2 dm: I2®-22§. jgaz julius 19 d szmjetünnepe Minden évben, a nyár egyik vasárnapján »sportok napját« tartanak a Szovjetunióban. Ez az ünnep az idén július 21-én lesz, amikor is a 120 ezres nézőterű, gyönyörű Dinamostadionban mutatják be a szovjet sportolók egyévi munkájuk gyümölcseit. (A multévi ünnepségre, amely a moszkvai Vörös-téren zajlott le — úgy hisszük, mindenki emlékszik még a »Szépség ünnepe»» című filmcsodából.) A szovjet dolgozók milliós tömegsportjára támaszkodó szovjet minőségi sport az utolsó évben szédületes eredményeket ért el. — Csak futtában említjük meg a moszkvai Dinamó angliai diadalútját (és ez a Dinamo most csak harmadik a bajnokságban ...), a 4X100-as úszóstaféta pár nappal ezelőtt elért hihetetlenül nagyszerű világrekordját, a súlyemelők világrekord-sorozatát, a korcsolyázók győzelmeit a legjobb északiak ellen, Szevrjukova, Anokina, Dumbadze, Vasziljeva atlétanők világrekordjait, a birkózók sorozatos nemzetközi győzelmeit, vagy akár a szovjet sakkozók világraszóló eredményeit... A szovjet sportünnepen csak irigykedve nézhetünk a csatamezőn, a tudományos életben, az újjáépítésben és a sportpályákon egyaránt kiváló eredményeket elérő szovjet ifjúságra, arra a szovjet rendszerre, amely a sportban majdnem a legelmaradottabb ország ifjúságából a mait nevelte és bámulattal tekintünk azokra a férfiakra, akik bölcseségének mindez köszönhető. A magyar sport példaképének tekintheti a Szovjetunó ünneplő sportját! L. B. 152 ipari és 27 mezőgazdasági kollektív üzem nagysikerű kiállítása Múlt számunkban hírt adtunk arról, hogy a Joint munka- és üzemszervező csoport kollektív üzemei — amelyek 8 hónap óta a legkülönbözőbb ipari és mezőgazdasági kollektívákban foglalkoztatják azt a zsidó ifjúságot, amelyet a termelő munkára akarnak átnevelni — július 18-án kiállításon mutatják be a nagyközönségnek eddigi munkájuk eredményét. A kiállítás nemcsak az ipari és mezőgazdasági üzemek tökéletesen megszervezett és nagyszerű eredményeket felmutató munkájának termékeit zárta a közönség elé, de arra is példát mutatott, hogy a csoport céljául kitűzött átrétegeződés milyen nagy sikerrel folyik. Több mint 6500 — javarészt értelmiségi foglalkozású — embert állítottak itt ezekben a kollektívákban kétkezi munkára és a kiállított termékek bizonyítéka szerint elsőrendű minőségű munkássá is képezték át őket. A kiállítás megnyitásán, amelyen részt vett Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, Balogh István miniszterelnökségi államtitkár, Kossa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára és még sokan mások. Grossmann Sándor, a csoport elnöke rámutatott arra, hogy a Joint, amikor 8 hónappal ezelőtt megalakította ezeket kollektívában dolgozó üzemét, azzal a céllal tette meg részt, hogy a produktív magára nevelje át a megmarai zsidóság munkaképes része másrészt pedig, hogy a segyezést így a legjobb formában oldja meg. Mindkét sikerült, sőt ezen túlmenőé olyan eredmények is vannak hogy például a mezőgazdasági üzemekben dolgozó zsii fiatalság a legjobb és legmegértőbb viszonyban van mezőgazdasági üzem környkén lakó földműves néppé Közöttük nyoma sincs ellentéteknek és semmiféle faj vagy felekezeti kérdés fe nem vetődik. A közönség ezután végignézte a kiállított ipari cikk két, valamint a mezőgazdasági termékek beszámoló táblázatokat és grafikonok, amelyek egytől-egyig a remi Idil megszervezett és kitűnő, véghezvitt munka bizonyítkai. Egyébként a kiállításon kimutatott , nagyszerű eredményeket jó lenne, ha figyelemrbe vennék azok, akik a CB-listázások során kenyörtelenn váló közalkalmazottak jöv sorsának megkönnyítésért kell, hogy gondoskodjata. Hasonló átképzések és szervezetek rendkívül sokat tud fiának ebben a kérdésben segíteni.