Igaz Szó, 1946 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1946-10-22 / 43. szám
N 941. október 22 A magyar reakció nemzetközi tükörben A magyar dolgozók ádáz harcot vívnak az ország gazdasági helyreállításáért, konszolidálódásáért, külpolitikai helyzetének megjavításáért. De e gigászi feladat megvalósításában csak egy kezüket használhatják, mert a másikkal a reakció pergőtűzként megújuló orvtámadásait kell viszszaverni. E támadások késleltetik az országépítő Munkát és veszélyeztetik annak eredményeit. Nincs e nagy küzdelemnek oly ága, vagy részlete, melyet a reakció ki nte kezdene, ne gáncsolna. Mint más országokban is, a reakció tényleges mozgató erői a háttérben maradnak, másokat tárnak maguk elé az események színpadára. Magyarországon a reakció a parasztság legnagyobb pártját, a Kisgazdapártot állította szolgálatába. E párt ma már hol pajzsa, hol dárdája a tőkéseknek. Ami ma a kisgazdák érdeke, az ellentétbe kerül a kisgazdapárt gyáros-bankár diktálta érdekeivel. A kisgazdának a szipolyozó malmos ellensége. A Kisgazdapárt barátjává fogadta. A kisgazdák tömegei a munkássággal együtt be akarják zárni az agrárollót. A Kisgazdapárt ennek az egységnek ahol csak tud árt, mint például a munkaközvetítés kérdésében elfoglalt álláspontjával. A jó forint, az értékálló pénz a parasztságnak éppenúgy érdeke, mint a munkásságnak, de a szanálás nem a Kisgazdapárt jobbszárnya, a „Szabadság“ Párt és az árnyékukban meghúzódó tőke segítségével, hanem ellenére ment végbe. Vérvád-gyártás, pogromrendezés, a parlament munkájának botrányba fullasztása, kísérlet külpolitikai ellentétek szítására; — mindez a magyar reakció műve. De nemcsak a magyar reakcióé. Számos más ország reakciója úgy hasonlít a magyarhoz, mint egyik tojás a másikhoz, Maniu és Bratianu Romániában akar „átnyergelni“, Mikolájcsik Lengyelországban, Petkov és Lubcsev Bulgáriában. A finn reakció épúgy spekulált a nemzetközi ellentétekre, mint magyar édestestvére. * * * A magyar reakció is nemzeti köntösben jelenik meg, de arzenálja nemzetközi, hazafisága cégér, parasztfogás, korteskedés. De ténykedése hazafiatlan, mert Magyarország szekerét idegen járomba akarja fogni. A „jó béke“ a népnél igaz óhajtás. Náluk: ürügy a felbujtásra, ellentét-szitásra, melynek végső célja a fiataldemok ráciát kiebrudalni és más színfestésben visszaállítani azt, ami volt a felszabadulás előtt. Ők mindenütt „demokráciát akarnak“, csak „nem olyat, amilyen ma van országukban“. Ők a népi demokráciát nem akarják, mely senkinek sem a diktatúrája, melyben az állam vezető szerepét a nép túlnyomó többsége, a munkásság, parasztság, értelmiség, kisiparosok stb. együttesen gyakorolják. A „másfajta, demokrácia“, amit ők akarnak, az elenyésző kisebbség, kartellek, bankok, tőkések diktatúrája, melynek keretein belül a „demokrácia“ politikai szemfedőjét teszik a dolgozókra. Ami a magyar Maniuknak és Bratiánaknak, valamint a román és más nemzetiségű Sulyokoknak és Drózdiaknak elevenükre tapintott, az éppen a demokrácia ténylegesen népies jellege. A román reakciónak fáj, hogy 28.000 földbirtokos egymillió holdnyi földjén ma már félmillió ujigazda szorgoskodik; fáj, hogy az állami és közigazgatási apparátusból kiűzik a fasiszta elemeket; megtisztítják a hadsereget; erősödnek a munkásság és parasztság pártjai és munkás-paraszt egység; kihúzzák a gyékényt a volt uralkodó osztályok alól. Romániában valamennyi népellenes, reakciós csoport Maniu és Bratianu pártjában gyűlt egybe, épúgy, mint Magyarországon a jobb sorsra érdemes Kisgazdapártban. Amint Balogh páter a békekonferencia menete alatt ellentéteket szító cikkekkel igyekezett ártani a magyar demokrácia ügyének. Ugyanúgy járt el Maniu is. Legutóbb pedig a „New York Times“ képviselője előtt tett nyilatkozatában rágalmakat terjeszt a közelgő romániai választásokról és külföldi imperialista körök beavatkozását kéri a választások „ellenőrzésére“. Bulgáriában Petkovék és Lubcsevék blokkot szerveztek a népköztársaság ellen, de a túlságosan kompromittált koburgi „Demokratikus Párttal“ csak titokban működnek együtt. De ugyanakkor velük egyöntetűen követelnek amnesztiát a politikai foglyok, vagyis a fasiszták részére. Mily remekül hasonlít ez az egész a magyar reakció idilljére. Lengyelországban a reakció földalatti és legális részei egyaránt Mikolai Csikék pártjába, vagy aköré csoportosulnak. Ha eltekintünk a helyi adottságok okozta különbségektől, úgy rájövünk, hogy a lengyel, magyar, román és több más ország reakciósai ugyanazt. Ugyanúgy és ugyanazért teszik. #Joszy a reakció Számos országban oly egy töntetűert nyilatkozik meg, annak egyik magyarázata abban rejlik, hogy a német Igaz Szó Tolbuhin marsall Tildy Zoltánnál Budapesti távirat hírül adja, hogy Tolbuhin marsall és Zamercev vezérőrnagy, Budapest katonai parancsnoka, látogatást tettek Tildy Zoltán köztársasági elnöknél, kitől ünnepélyes keretek között átvették a magyar „Szabadság“ érdemrendet, mellyel a köztársaság jutalmazta a felszabadító harc hőseit. A Szovjetunió jóakaratának újabb tanúbizonysága A Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet részlege, a csehszlovák és a jugoszláv delegáció, a magyar kormány iránti előzékenységből a stabilizáció érdekében igényeit erősen csökkentette s lemondott arról, hogy szükségleteinek fedezésére természetben élelmiszereket és egyéb szolgáltatásokat kapjon a magyar kormánytól. Lukács György előadása Genfben Lukács György nagysikerű előadást tartott a genfi egyetem aulájában az európai szellemről. Az előadást követő napokon vitákat rendeztek Lukács György és a többi meghívott előadó között. Lukács Györgynek nagy sikere volt. A francia kiadók és folyóiratok szerkesztői minden könyvét lekötötték. Magyar-Szovjet Művelődési Társaság alakult Cegléden Cegléden megalakult a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság. Elnökévé Szelepcsényi Imre polgármestert, főtitkárává pedig Tepper István dr. városi főjegyzőt választották meg. Új földműves szövetkezetek A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint az újbirtokosok és telepesek Tolna megye tizenkét községében földmívesszövetkezetet létesítettek, és olasz fasizmus veresége és egy eg jelentősebb országok viszonylagos legyengülése után, ma már csak egyfelé lehet reakciósan „átnyergelni“, orientálódni. A reakciós csoportok kívülről való támogatása is csak egy dupla, de lényegében egynek számítható forrásból ered. Ezért a korcsikrek hasonlatossága. A reakcióval szemben elfoglalt álláspont — minden országban megtalálható némi eltérések dacára is — kell hogy egy közös jellegzetességgel bírjon: a reakció elleni harcot annak megsemmisítéséig kell folytatni. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság debreceni ünnepsége A napokban rendezte a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság debreceni csoportja hajdúmegyei kongresszusát, amelynek során vasárnap délelőtt a Csokonay Színházban nagygyűlést tartottak. A gyűlésen megjelent és beszédet mondott Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter is. A miniszter beszéde elején hangoztatta, hogy a magyar demokráciát végre igazi arculatában kell megmutatni a világnak és ebben a munkában az egyik legnagyobb feladat éppen a Magyar- Szovjet Művelődési Társaságra hárul. A magyarságnak sok tanulnivalója van Keleten, már azért is, mert a magyar történelem előkorszakának századai az orosz síkságon játszódtak le. — Meg kell ismernünk a világtörténelem egyik legnagyobb államalapító vállalkozásának, a szociális állam megvalósításának nagy eredményeit — mondotta a továbbiakban a miniszter. — Kötelességünk azonban az is, hogy magunkat a Szovjetunió előtt igazi mivoltunkban megismertessük. A miniszter nagy tetszéssel fogadott szavai után Jegorov szovjet alezredes, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság debreceni képviselője mondott beszédet. — A magyar népnek most megnyílt minden lehetősége, hogy a Társaságon keresztül megismerje a szovjet népet és elért eredményeit. — A Szovjetunió hozta a legnagyobb áldozatot Európa minden nemzetének felszabadításáért. Népünk 1950-ig nemcsak a háború pusztításait fogja eltüntetni, hanem a háború előtti állapotokat is, mindenben túl fogja haladni és képes lesz arra, hogy őrködjön a világ szabadsága és békéje fölött. Jegorov alezredes beszéde után a közönség percekig ünnepelte a Szovjetuniót és a Vörös Hadsereget, majd Darvas József, a Társaság országos elnöke és Juhász Géza, az MSzMT debreceni csoportjának ügyvezető elnöke mutattak rá a Társaság feladataira. A nagygyűlés után a Déry-múzeumban ünnepélyesen megnyitották a szovjet mezőgazdasági kiállítást. Magyarországi hírek = Budapesten ,a legutolsó népszámlálás szerint 1.034.695 ember él. · Közmunkaváltlság címén húszmillió forint gyűlt össze szeptemberben Budapesten. — A Közgazdasági Egyetemen megnyitották az esti munkástanfolyamot. · Békebeli marha- és lóvásár volt Debrecenben. A felhajtás csaknem a békebeli arányokat érte el. · Négyszázezer forintot kérnek az államtól a debreceni nagytemplom újjáépítésére. — Szegeden megnyílt a dolgozók jogi tanfolyama. Az előadásokra 137 hallgató jelentkezett. · Megalakult a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság népjóléti minisztériumi csoportja. · A Magyar Bor ünnepén, október 13- án kiállítás és vásár volt Tokajban. = Szentesen a Nemzeti Bizottság felálltja a munka szobrát. = Ezer munkanélkülit foglalkoztatnak a szegedi közmunkáknál. = Pécsenis megkezdték a közmunkákat. Egyelőre 500 munkást foglalkoztatnak. • = Kiemelik a győri dunai híd roncsait. = Hálókocsi-járat indul meg a Budapest-Nyíregyháza vasútvonalon. · Megkezdték a rizs aratását Karcag határában. = Jermolenkó szovjet alezredes lett Sopron város parancsnoka. Segítenek a kisgazdáknak A kőszegi kommunista kovácsok a kongresszusi verseny során kínt jártak a járásban. Perenyén, Veteméri, Pésen és más községekben megpatkolták azoknak a gazdáknak a lovait, akik nem tudták megfizetni a helyi kovácsok magasra szabott árait. A „konkurrencia" arra késztettea kőszegi járás kovácsmestereit, hogy a parkolás árát 6 forintról 3,50 forintra szállítsák le. 3 A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusának kiáltványa a magyar néphez! Hatszázötvenezer kommunista képviseletében ült össze a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa,hogy megtárgyalja az ország dolgait és megtalálja a kivezető utat a magyar demokrácia válságos helyzetéből. Kongresszusunk tanácskozásait ugyanaz a mély felelősségérzet hatotta át, amelyet népünk sorsáért éreztünk akkor, amikor pártunk, áldozatot és legjobbjaink életét nem kímélve küzdött az országvesztők nemzetellenes háborúja ellen, a haza megmentéséért, nemzeti függetlenségünkért, a magyar újjászületésért. Pártunk tett a legtöbbet a súlyos béke elhárításáért. Ezzel a felelősségérzettel álltunk az első sorokba, amikor minden becsületes,, építőszándékú magyar összefogásán kellett munkálkodni, amikor az ország testén ütött sebek gyógyításához kellett fogni: élenjártunk a termelő munka megindításánál, a bányákban és a gyárakban, városaink megmentésében az éhhaláltól, a széthulló ország már-már elhaló vérkeringésének felélesztésénél, közlekedésünk, hidaink újjáteremtésénél. Pártunk vette ki legtevékenyebben a részét a földreform nagy történelmi művéből, amelynek köszönheti a paraszt, hogy megkapta ezeréves jussát, a földesúri földet,az ország pedig, hogy kenyere van. Pártunk küzdött legerélyesebben a pénzromlás ellen, amely korbács volt a népnek, aranyeső az üzérkedőknek. Mi kezdeményeztük és küzdöttük végig a harcot a jó forintért. Ha okosan fogunk élni szabadságunkkal, ha bátran szembeszállunk a nehézségekkel, ha a köz érdekében gazdaságosan használjuk amink van, ha szorgalommal dolgozunk és fogunkhoz verjük az ország garasát, akkor rövid néhány év alatt talpraállunk. De a magyar nép tudni akarja és joga van tudni, kinek vesződik és verejtékezik, kinek építi az országot? A magyar nép magának akar országot építeni, népi demokráciát akar! A népi demokrácia, a nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése, a profithajhászó nagytőke önző érdekeivel szemben! A népi demokrácia: a közösséget kiuzsorázó mammutvállalatok államosítása, a bankok és a külkereskedelem állami ellenőrzése! A népi demokrácia: a dolgozó parasztság megsegítése, szövetkezeteinek állami támogatása! A népi demokrácia: a dolgozók mai alacsony életszínvonalának fokozatos emelése! A népi demokrácia: a művelődés kapuinak megnyitása a nép előtt! A népi demokrácia: a munkásság, a parasztság és haladó értelmiség megbonthatatlan szövetsége és döntő szava az államéletben! Továbbküzdve a termelés növeléséért, értékálló forint biztosításáért, a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében követeli: az iparcikkek és közszolgáltatások árainak leszállítását, a munkásság legrosszabbul díjazott rétege és az alsó fizetési osztályokba tartozó köztisztviselők fizetésének felemelését, a munkások számára a családi pótlék bevezetését, a termelést fölöslegesen drágító igazgatók és egyéb vezető tisztviselők fizetésének csökkentését, létszámuk apasztását, erélyes és tervszerű állami rendszabályokat a munkanélküliség leküzdésére. Munkát minden dolgozónak! A parasztság megsegítésére követeljük. A földreform befejezését, a telekkönyvezés végrehajtását 1947 júniusáig, termelési hitelt a mezőgazdaság számára, a malomuzsora megszüntetését, a malmok községesítését, a földreform során ki nem elégített igényjogosultak a lakosságcsere kapcsán hazatérő magyar földművesek elhelyezésére a telepítés folytatását és tervszerű megszervezését. Nemzetgazdaságunk fejlesztésére, iparunk, közlekedésünk és mezőgazdaságunk újjáépítésére követeljük hároméves állami gazdasági terv kidolgozását és végrehajtását! Az államszervezet további demokratizálása érdekében követeljük feudális szerkezetű közigazgatásunk demokratikus reformját, erőteljes helyi önkormányzatok kiépítését és a központi kormányhatalom tekintélyének további erősítését, a közigazgatás tisztviselői karának felfrissítését a parasztság és a munkásság soraiból. Közoktatásunk demokratizálása érdekében követeljük: az általános iskola kiépítésének meggyorsítását, egységes állami tankönyvek kötelező használatát az összes iskolákban, az értelmiség megújítását a parasztság és munkásság soraiból, egész kultúránk és művelődésünk átformálását demokratikus, népi szellemben. A népi demokrácia hazánk felvirágzásának, nemzetünk boldogulásának útja. Biztosítja a belső békét, rendet és nyugalmat. Biztosítja Magyarország helyét a világban, nemzeti jogaink, igazságos törekvéseink érvényesítését. Hazánk felemelkedésének áll útjában, aki a népi demokrácia útjában áll. A népi demokrácia ellenségei azt szeretnék, ha az ország újra a nagytőke szabad vadászterülete lenne, ha a bankuzsora megint a paraszt nyakát fojtogatná, ha a munkás a munkáltatónak lenne kiszolgáltatva kényre-kedvre, ha a karhatalom az urak eszköze lenne a nép fékentartására. A Kisgazdapárt reakciós jobboldala a népi demokrácia ellenségeinek szolgálatába szegődött, bomlasztja a kormányzat egységét, bénítja a törvényhozás munkáját, megmérgezi a közéletet. A parasztságot el akarja szakítani leghűbb szövetségesétől, a munkásosztálytól, éket akar verni a két munkáspárt közé; a szabad szakszervezetek kivívott jogait akarja csorbítani a nagytőke érdekében! A parasztságot a munkásság ellen akarja kijátszani, hogy kisemmizze mindkettőt. A dolgozók sorainak megbontásával akarja aláaknázni a demokráciát, nyeregbe ültetni a nép ellenségeit. A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa harcba szólítja a magyar népet, munkásokat, parasztokat, haladó értelmiséget, a reakció sötét tervei ellen. Le a belső béke megbontóival! Pusztuljanak a nemzeti egység árulói! Ki a nép ellenségeivel a koalícióból! A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa hitet tesz a megbonthatatlan harcos munkásegység mellett. A sziklaszilárd munkásegységen megtörik a demokrácia ellenségeinek minden fondorlata! A reakciónak azt üzenjük: El a kezekkel a szakszervezetektől! A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa hitet tesz a munkásság és parasztság testvéri szövetsége mellett. Üzenjük a Kisgazdapárt demokratikus parasztjainak: ne hallgassanak azokra, akik el akarják hitetni velük, hogy a munkások ellenségeik! Ne adják oda magukat eszközül a munkáspártok ellen! Emlékezzenek Nagyatádi elrettentő példájára! Fogjanak össze a munkásság szervezeteivel, a Baloldali Blokkal! A Magyar Kommunista Párt azt akarja, hogy a parasztság jelentőségének és számarányának megfelelően érvényesüljön a köz- és államélet minden területén. A népi demokráciában erős parasztdemokráciát! A magyar dolgozók eddig sem kíméltek erőt és fáradságot, hogy előbbre vigyék az ország ügyét. Ezután is készek munkára és áldozatra. De a nép nem a nagytőkének, magának akarja építeni az országot! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Álljatok készen hivó szavunkra! Sorakozzatok fel a Magyar Kommunista Párt mögé a demokrácia vívmányainak védelmére, a reakció letörésére, a népi demokrácia győzelmének kivívására! Budapest, 1946 október 1. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT III. KONGRESSZUSA A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusát megnyitó tömeggyűlés a Hősök terén. 250 ezer ember vett részt a gyűlésen Rákosi Mátyás, a Párt főtitkára beszédet intéz a néphez Marcell Cachin, a Francia Kommunista Párt küldötte üdvözli Szakasits Árpádot, a Szociáldemokrata Párt képviselőjét