Igen, 1995 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1995-01-20 / 1. szám
■* * '• JANUÁR 12... Van- e kiút? A nyolcvanas évek végén, amikor összeomlott a monopolista hivatal-állam, értelemszerűen kellett jöjjön a konzervatív fordulat, amely a nemzet, a család, a közösség, az Isten-, ember- és természetszeretet erőit is bevonja az ország újjáépítésébe. Ám a négy év rettenetes erőfeszítései egeret szültek. Gyakran az is balul sült el, amit jól csináltunk. Az említett erők nem országépítők lettek, hanem lózungok. A megváltó eszmények lobogtak, és ennyi. Szépen bemasíroztunk a kor kínálta zsákutcába, a részvénytársasági államba, ami épp most készül megbukni az egész világon. A valóságos változásra sokan tettük föl az életünket, erkölcsi tőkénket, akinek volt, a pénzét is, és keserűen látjuk, hogy a dolog el lett szúrva. Ráadásul — tisztelet a kivételnek — zsebrákok, macskajancsi nacsemberek kapaszkodtak föl a hátunkon, akik a mi zászlónk alatt vonogatják a vállukat, ha tetteik következményeit le kéne vonniuk. Lejárattak bennünket, az ügyet. Gőzük sincs a nemzet mai helyzetéről, egyáltalán arról, hogy miként lehetne az országot nem vállalati, hanem emberi alapon megszervezni. Nem is törik a fejüket, lubickolnak a langy parlamentarizmusban. Csoda, hogy az igényesebb értelmiség még nem szivárgott el mind máshová. Pedig hessegetik őket a szellem iránt érzéketlen pártokratáink, akik tetteikben ikertestvéreik a túloldaliaknak. No és a gyűlölet: már alig akad két, annak előtte konzervatív eszmetárs, aki szóbaállna egymással... A közvélemény csalódott az értékkonzervatív megoldásban. A liberálszocialista koalíciót választotta, amely nyíltan hirdette azt, amit a konzervatívok kendőztek: a gazdasági kérdések elsődlegességét és kizárólagosságát. Persze, ahogy az előző disznóság, a hivatali-állammonopolista állam nem jött be, úgy a mostani, a részvénytársasági sem fog. Még a gazdasági nehézségeken sem lesz úrrá, viszont a környezeti- és közegészségügyi helyzet, a halandóság, nemzetközi megítélésünk romlani fog, a bűnözés fejlődni, s családok széthullása folytatódik, a nemzeti kohézió egyre gyengül. A gyerekek fogynak, a szegények szaporodnak, az országos kedély feketedik. Világos, hogy az úgymond gyűlölet elleni mozgalmi porhintések épp az acsarkodás szítására valók. Az antiszemitizmus ellenes ürüggyel folyó kígyóskodás eredményeként ma már olyanok is zsidózgatnak, akik pár éve a kérdésről sem hallottak, és soha eszükbe nem jutott ilyesmi miatt megkülönböztetni embertársaikat. De minek keseregjünk nyomorúságunk katalógusán, amikor az élet gyönyörű? A hó végre esik: ugyan vajon rászolgáltunk az orgonabokor elszáradt virágainak hófehér süvegeire? Úgy vélem, hogy a konzervatív, vagy mostanában polgárinak mondott ellenzéki pártok öszszefogása amilyen jó, olyan kevés. A megtartó értékekhez való teljes és hiteles visszatérés nélkül por a saját szemünkbe. Ha nem tudunk radikális szellemi áttörést elérni, ha önmagunkat és a magyarságot nem tudjuk mélyebb érdekeire döbbenteni, vagyis a szeretet alapállásába visszavezetni, elsüllyedünk a pártokráciában. Tudjuk, a szeretet nem érzelem, még kevésébé érzelgősség, még csak nem is szenteskedés vagy vallásoskodás. Fundamentum, ami nélkül nincs élet, s ha mégis, annak semmi értelme, mert harc és őrület. Nélküle a polgári összefogás sem talál valódi kiutat, a nemzettel sem tudja fölvenni újra a kapcsolatot és a szövetség is széttörik az első konfliktusban. A politikai vagy egyéb érdek jegyében képtelen lesz maga mellé állítani az ország java szellemi erőit, pedig az ő tudásuk és érzékenységük és tekintélyük nélkül semmire sem jutunk. Legkevésbé a néphez, végtére is érte volna ez az egész hacacáré.... (Elhangzik/hangzott a Vasárnapi Újság január 15-i adásában) * Csecsenföldre az oroszok akkor is el fogják vinni a szabadságot, a békét, a haladást és amit még kell, ha az összes csecsen beledöglik is. A művelt világ részvénytársasági államainak ügyvezetői bizottságot küldtek ki a kérdés megvizsgálására. Tudjuk, mi a bizottság: eszmék és ügyek elvetemetését intéző testület. * Idehaza Horn Gyula szeretné átalakítani kormányát, de az SZDSZ nem engedi. Bennfentesek szerint a miniszterelnök Fodor Gábor működését elégelé meg, viszont a szabaddemokraták túl sokat feccoltak a kultuszminiszter fölépítésébe, nem beszélve arról, hogy a tárcát semmiképp sem akarják kiengedni a kezükből. Ezért nem óhajtják a belügy vegyesítését sem. A parlament máskülönben szünetel. * A sporttörténetben először magyar világbajnokot avattak vitorlázásban. A Majthényi Szabolcs és Domonkos András vezette repülő hollandi hajó az ausztráliai Adalaide-ben győzött. Gratulálunk! Nekik és minden kedves Olvasónknak boldog új esztendőt kíván az IGEN! Czakó Gábor