Igen, 1996 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
■» I* »i* DECEMBER 14... Nyomdánk szabadságolja magát a két ünnep között, így előbbre került a januári lapzárta, így a médiatörvény vitája, a költségvetési, az amerikai rendfenntartók boszniai fogadtatása stb. a szemleíró számára a jövőben van. Jósolni pedig veszélyes: egyszer a Népszava első oldalas szenzációként közölte két szovjet űrhajó összekapcsolódását — a lapzárta után megkezdett művelet nem sikerült. A szovjetek biztosra szoktak menni: GAGARIN repülését élő, izgalmas eseményként jelentették. Akkor, amikor a néhai Jurij már leszállt. Tőlük tanultak a magyar szerkesztők is. Sok egyéb mellett azt is a nagy példaképtől vették át, hogy a színes lapok FARKAS BERTALAN repülésekor elkészültek — hosszú átfutási idő! — MAGYARI BÉLA kiképzett űrhajóssal is. Mintha ő repült volna. Cikkek, fotók, szépen kinyomva. Hogy melyik lap került a piacra, kettejükből ki lett a hős, azt az utolsó orvosi vizsgálatok határozták meg. Ahogy tréfásan megjegyezte egy magyar űrhajózási szakértő, az utolsó pisi döntött, így megy ez. * Adomáinkkal nem léptünk ki egy pillanatra sem korunkból, amely ilyen. Mondjuk, JULIÁNUSZ még kiválasztotta magát hősnek. Tanult, kutatott, gyalogolt, ő személyesen tette föl sorsát Magna Hungária fölkutatására. Ma már a média csinálja a hőst — a minisztert, az énekest, a sztárt —, vagyis a sajtó, az erősítők, a reklám, a keverőpultok, egyszóval a közvetítők. A politikacsináló, a sztárcsináló, az üzletember agya egy rugóra jár Gazdaságkor leváltott valóságában: milyen gondolatok, hogyan adhatók el. Számukra az „államférfi" is csak egy médium. Azok számára is, akik támogató szavazatukkal vevőnek bizonyulnak. * Nehéz rokonszenvezni ma bármelyik politikai erővel. A kormánypártokkal azért nehéz, mert úgy kormányoznak, ahogy. És azért kormányoznak úgy, mert úgy is gondolkodnak. Azt tartják, és ezt tőlük tudjuk, ha nem is vallják be ennyire nyíltan — becsületesen? —, hogy az ország vállalat. Régebben szocialista tröszt volt, most részvénytársaság vagy káefté. Maközi Ma(gyar) köz(társaság) kft. Vagyis a politikai filozófiában nem történt változás, hiába ment MARX, ENGELS és LENIN és jött helyükbe FRIEDMANN, VOn Hayek és Fukuyama. A cégér, no a cégér, így is kormányoznak: nem kifizetődő az oktatás, az egészségügy, a család? Nosza, nyessük. És nyesik. Hogy egy nemzet számára csakis ezek az értelmes beruházások, — nota bene még piaci értelemben is — az nekik idegen. Elképesztő az ország mentális helyzete: a népesség drasztikus fogyása, a várható átlagéletkor rohamos csökkenése, a népbetegségek sokasodása, a narkózis járvány, a morális szétesés és vele a bűnözés megugrása. És a kormánynak minderről, vagyis a nemzetről, arról, hogy ez a nemzet, amely a parlamentbe küldte őket, immár belátható időn belül össze fog roppanni, nos, minderről egy szava sincs. Állítólag ideológiamentességből. Az ellenzéki pártok egyrészt azért nem vonzóak, mert néhány szólamuk ellenére úgyszintén a Maköz káeftében gondolkodnak. Másrészt azért nem, mert elenyészők. Ha csupán kicsinyek volnának mint Dávid, reménykedhetnénk bennük, de ők enyésznek elfele. A jelek szerint azért, mert nincsen központjuk. A patriarchálisan monarchista magyarok a király- vagy apakomplexusukat így szokták körülírni: nincs az ellenzéki oldalon karizmatikus vezető. Pedig van. Bárki olvashatta a kisgazdák vezérével készült interjút, melyben a vezér fehéren feketén kimondja, hogy őneki olyan agya van, amely semmit nem felejt, mindent rögzít, bármilyen szakterületen percre kész és tökéletes műveltséggel rendelkezik, ismereteit az ő agya a pillanat töredéke alatt képes fölhozni emlékezetéből és nyomban kész a helyes döntés. Ezért idegenkedik a szakértőktől, azok csak megnyújtanák a döntési folyamatot. Nohát, ennél tökéletesebb apát keresve sem találhatna a magyari szavazóközönség. Tódul is a sok apakereső árva. A másik három párt vezére szemlátomást nem alkalmas népapának. Tudjuk, hogy szervezet nem működhet központ nélkül. Ez az SZDSZ sikerének is a titka, a precízen működő stratégoszok. A kisgazdapártnak éppen a vezére személyében van központja is, ahol állandóan elemeztetnek a társadalmi-, politikai-, szellemi folyamatok, a nemzetköziek is persze és a stratégia folyton készül, alakul taktikává, okítják a frontembereket, táplálják a sajtót. A KDNP-nek és az MDF-nek bizottságai vannak, munkacsoportjai és pártokratái — örökös ősz, de a dió nem érik meg soha... Az előbbi párt évek óta kóstolgatja a lába ujjával a vizet a medencében: nem túl hideg? A másik pedig porlik. Nemhogy központja, integratív személyiségei sincsenek, fönnforgó vezetői ahelyett, hogy vonzanák, taszítják az embereket. KUNG FU CE: a bölcs fejedelem maga köré gyűjti a tudósokat és művészeket, mert tudja, hogy ők birodalmának igazi kincsei. * Az ország élni akar. Mindenütt várják azt a tiszta erőt, amely okos és megvalósítható nemzetstratégiával fog föllépni. Házi jósdánk szerint keresztény lesz, szociális, zöld és fiatal. czakó 2