Ikarus, 1971 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-08-05 / 16. szám

ÉPÜL A SZÉKGYÁRTÓ A negyedik ötéves terv során székgyártó üzemegy­ség épül Pusztavámon — kö­zöltük a közelmúltban az igazgatói tanács döntését. A munka már megkezdő­dött. Az építkezés az előírt tr­ávdokumentációk szerint folyik. Az 5 ezer négyzetmé­ter alapterületű csarnok betonszerkezeti elemei he­lyükre kerültek, a szakem­berek megkezdték a tető­­burkolást, tetőszigetelést is. Sok gondot okoz viszont a csarnok belső szerelési mun­káinak kivitelezése. A Fejér megyei Építőipari Vállalat, mint generál kivitelező nem vállalta a munkát. Most a törzsgyár gyárfejlesztési és beruházási főosztálya, mint a pusztavámi létesítmény el­vi irányítója keres kivitele­zőt. Tárgyalások folynak a Pest megyei Építőipari Vál­lalattal. Van más gond is. A szék­­gyártás-technológia belső berendezéseinek tervdoku­mentációja még most készül. A berendezések sorrendje (mi mikorra készüljön el) még nem dőlt el. Ezügyben külön kérjük a gyárfejlesz­tési és beruházási főosztály segítségét. Túl a fölsorolt gondokon mégis bízhatunk abban, hogy a munka az előírt ütem sze­rint be is fejeződik és 1972. első negyedében megkezdőd­het a székgyártás Pusztavá­mon. Igaz, kezdetben csak a kísérleti gyártás. tóth 15465 autóbusz öt év alatt Székesfehérváron 15 465 autóbusz gyártását tervezik a székesfehérvári gyárban 1971—1975. évekre. A termékösszetétel hat tí­pust tartalmaz, fele-fele arányban hagyományos és új típust. Mennyiségben azon­ban az új típus az uralkodó. (Például: 1974-től csak új típusú autóbuszok gyártása szerepel a tervben.) Ahhoz, hogy a fehérvári gyár új ötéves tervét telje­síteni tudja, további fejlesz­tésre van szükség. Az első­ként rögzített műszaki fej­lesztési terv több szempont­ból határozza meg a felada­tokat. Tervezik az összeállító készülékek alkalmazását az azonos méretű kocsitestek gyártásánál, a tompahegesz­tés bevezetését, stb. Fontos feladat a megfelelő nagy­ságrendű alkatrészgyártás megszervezése is. A gyártási folyamatnak megfelelően átalakítják a termelőhelye­ket. A fejlesztés másik fontos területe az újabb beruházás. Erre a célra a vállalati ke­retből a fehérvári gyárnak 463 millió forintot biztosítanak. Ezzel 1975-re a gyári álló­eszköz vagyon megkétszere­ződik. A beruházási lista 42 új tételt tartalmaz. Ezen belül is fő helyen szerepel a nagy­csarnok bővítése, az új szer­viz épület, a központi rak­tár, a kompresszorház és egy sor átalakítás, bővítés. Több szociális beruházásra kerül sor, így orvosi rendelő, új étterem épül a negyedik öt­éves terv során. De jelentős összeget fordítanak új gé­pek beszerzésére, a techno­lógia fejlesztésre is. A­ beru­házás együttesen teremti meg a feltételeket a terve­zett termelési felfutáshoz, ahhoz, hogy a gyár a terv­időszak végére évi 5000 autó­busz gyártáskapacitással rendelkezzen. A jelenlegi napi 8,2 autó­busz átlag kibocsátásával szemben 1975-ben napi 15,4 autóbusz hagyja el már a gyáregységet — olvashat­juk a tervezetből. A létszámtervet olvasva, a következő tények tűnnek szembe: 18—20 százalékos emelkedés a jelenlegi lét­számhoz. 1975-re 4200 főre növelik a gyár dolgozóinak számát (ebből 3160 fő a mun­káslétszám). (Ehhez kapcso­lódik a bérszínvonal és bér­­fejlesztés terve, melyet 6 változatban is kidolgoztak. A gazdálkodásra javasolt, hosszabb távon is kedvező megoldás szerint a tervezett bérfejlesztés az évek sor­rendjében: 4,65, 7,0­5,45, 7,0 és 1975-ben ismét 7,0 száza­lék. Ez jóval magasabb a 3 százalékos népgazdasági át­lagnál). A fehérvári gyár a negye­dik ötéves tervidőszakra összesen 1250 millió forint nyereséget tervezett. Az eb­ből képezhető nettó fejlesz­tési alap 322 millió , míg a nettó részesedési alap 71 millió forint. Szép summa ez, közvetlenül érinti a dolgo­zók személyi jövedelmét. Más szóval: érdemes lesz a 15 és félezer autóbuszt éves szinten megtermelni, az érte juttatott jövedelem is ará­nyos lesz a „fölfutással”. — Keresznyei — A LENGYEL ÉS AZ ANGOL SAJTÓBÓL: Ikarus felemelkedése Számolni kell vele A világ országútjain A külföldi lapok egyre többet foglalkoznak gyá­runkkal és termékeinkkel. Szívesen adunk helyt a külföldön megjelent írá­soknak, mert úgy véljük, hogy ezek sokakat érde­kelnek. Az első írás a len­gyel Kurier Szczecinski­­ben jelent meg „Az Ika­rus felemelkedése” cí­­­met viselte. Ebből idéz­zük a következőket: „Majdnem 10 évvel ezelőtt látogattam meg az Ikarus autóbuszgyárat. Az Ikarus hírneve ekkor nem volt ép­pen a legjobb hazánkban. Mert annak idején Warsza­­wában és más lengyel váro­sokban közlekedtek fenti cég autóbuszai, amelyeknek a ki­pufogó csöve a tetőn ért ki a szabadba. A magyar kon­struktőrök ugyan leszögezték, hogy ez így egészségesebb, de a tréfás varsói közönség ezeket az autóbuszokat „a gu­rulókéményeknek” keresztel­te el. Erre azért emlékeztetem Önöket, mert jelenleg War­­sawában a Zwyciesto téren ugyanezen Ikarus cég bemu­tat a lengyel megrendelők­nek 8 különböző típusú autó­buszt, amelyek nem is hason­lítanak az évekkel ezelőtt lá­tottakra. Emlékeztetve a gyár nevére, elmondhatjuk, hogy ez az Ikarus nagyon magasra emelkedett fel az elmúlt évek alatt. Mert ilyen gépjármű, mint például az Ikarus 180-as városi autó­busz, amely mintegy 200 fé­rőhelyes, kényelmes és for­dulóképessége is olyan jó, hogy még a szűk utcákban is közlekedtethető, nagyon is megfelel a korszerű közleke­dési követelményeknek. A magyar konstruktőrök olyan gondot fordítanak a kényelmi felszerelések fej­lesztésére, hogy ezzel szinte már megközelítik a követke­ző, vagyis a XXI. századbeli­gényeket” A Nowe Czasy, varsói lap 1971. július 5-i számában így ír: „Ikarus a világ országál­lam. A világ több országának városaiban és autósztrádáin találkozhatunk manapság ezekkel a rendkívül karakte­risztikus, vágott formájú, nikkeltől, üvegtől csillogó és lakktól villogó autóbuszok­kal. Ezeket a járműveket Ausztriába, Svédországba, Kuvaitba, az EAK-ba, Szí­riába és Kubába szállítják. Mellékesen megjegyzem, hogy Magyarország az egyet­len a csekélyszámú csuklós autóbuszgyártó országok kö­zül, amelynek autóbuszai a „fedélzetükre” egy­ alkalom­mal 180 utast képesek fel­venni. A hosszú autóbuszutak kedvelői nincsenek túl sokan. A repülőgép gyorsabb és ke­vésbé fárasztó. De beszéltem egy emberrel, aki 500 km-es utazást tett egy legújabb 250- es turista Ikarus busszal és elragadtatással mondta: — Ez valóban osztályon felüli! Az országúton lehagy­ja a kis befogadóképességű gépkocsikat. Belül klimatizálás, bár, toalett, hűtőszekrény — min­den kényelem. Talán csak a fürdőkád és a telefon hiány­zik. A gyár sikereihez nagy­mértékben hozzájárul Ma­gyarország és a KGST orszá­gok közötti együttműködés. Az első autóbuszok szovjet, csehszlovák, bolgár exportra mentek, az 50-es évek elején. Gyorsan népszerűek lettek, annál inkább, mert a magyar mérnökök behatóan tanul­mányozták vevőik igényeit és a nemzetközi tapasztalatokat, amellyel minden soron kö­vetkező modellt korszerűsí­tettek”. Motor Transport (angol szaklap) 1971. július 2. „A magyar Ikarus kon­szern már egyike a világ leg­nagyobb buszgyártóinak” cikkfelirat alatt teljes oldalt elfoglaló beszámolót közöl. „Az 1970—75 közötti idő­szakban Magyarország busz­gyártói, évi tízezer autóbusz kibocsátást terveznek. (Je­lenleg ennyi Nagy-Britannia össz­termelése a 15-nél több üléses buszokból). Ez azt je­lenti, hogy a magyarok na­gyon rövid idő alatt olyan erőt képviselnek, amellyel számolni kell­­ a külföldi piacokon is. Nem kevesebb, mint 80 százalékát a terme­lésnek exportálják. (Az anyagot fordította és rendelkezésünkre bocsátotta az MTI) • Még egyszer Monacóról 99ELISMERÉSEM..." : Levél a kohó- és gépipari minisztertől Július 12-i dátummal levél érkezett vállalatunkhoz. Címzett Toldi József vezérigazgató, feladó a kohó- és gépipari miniszter. A levél szövegét örömmel tesszük közzé lapunkban: „Kedves Toldi Elvtárs! Örömmel értesültem arról a szép sikerről, amelyet az Ikarus járművei arattak az 1971. évi monacói autóbusz-bemutatón. Nagyon kelleme­sen érintenek a külföldi sajtóban — így az „Omnibus Revue” c. lapban — megjelent dicsérő cikkek és értékelések. Az elért eredményekért elismerésemet és kö­­szönetemet fejezem ki a vállalat kollektívájának, a járművek tervezőinek és kivitelezőinek, vala­mint személy szerint Önnek, vezérigazgató elv­társ. Egyben kívánok sok erőt és jó egészséget a gyár előtt álló nagy és nehéz feladatok telje­sítéséhez. Kérem, Toldi elvtárs, elismerésemet szíves­kedjék a gyár valamennyi dolgozójának tolmá­csolni. Dr. HORGOS GYULA kohó- és gépipari miniszter” -*HW” Nigéria—Svédor­szág—Ausztria— Marokkó—BAK Megrendelést kaptunk Nigériából 20 darab 556-os városi, valamint 5 darab 250-es légkondicionált lu­xus kivitelű autóbuszra (ebből egy tárgyaló kivitel­ben fog elkészülni). Meg­rendelést kaptunk továb­bá négy 556-os autóbuszra is, utóbbiak Steyr alvázra épülnek és az 556-os „egye­di kivitelben” készülne hoz­zájuk a karosszéria. 70 autóbuszt gyártunk Svédországnak. A közel­múltban Svédországban tárgyalt a kereskedelmi igazgatónk szerződés­kötés céljából. Ennek értelmé­ben 1972. folyamán 20 autó­buszt szállítunk a Sudeman cégnek. Tárgyalások kez­dődtek 50 SL típusú fél­luxus kivitelű autóbuszról. Utóbbit is 1972-ben szállí­tanánk. Megrendelést kaptunk a Steyr művektől 16 külön­böző (7—11 és 12 méteres) egyedi autóbuszok szállítá­sára. A 16 autóbuszt 1972- ben szállítjuk. Ajánlatot tettünk Ma­rokkó részére. Az ajánlat szerint 1972-ben 10 darab 250-es légkondicionált autó­buszt szállítanánk a közel­­keleti országba. Szerződést kötöttünk 1972-re az Egyesült Arab Köztársasággal. A szerző­dés értelmében 150 darab 180-as csuklós autóbuszt adunk el, (ebből előre lát­hatólag 50-et még ez év utolsó negyedében). Az IT 2. fél­évi témái Tizenegy ülésen 16 témáról tárgyal a második félévben az igazgatói tanács. Július 31-én,az első napirendi pont­ban Karászy György vezér­­igazgatóhelyettes ismertette a jelenlevőkkel a július 2-i miniszteri értekezlet ha­tározatainak végrehajtásához szükséges intézkedéseket és­­ a negyedik ötéves fejlesztési­­ terv zsűrizését. Ezt követően dr. Puglits János műszaki fejlesztési főmérnök tájékoz­tatta a tanács tagjait az 1971- es müfe-terv első félévi vég­rehajtásáról. A továbbiakban — augusz­tus 14-én a minőség javítá­sáról, szeptemberben az anyagellátási főosztály mun­kájáról, a székesfehérvári gyár helyzetéről, november­ben az új autóbuszok tesz­telési tapasztalatairól, a tech­nológiai fejlesztésről, az ifjú­ságpolitikai bizottság munká­járól, decemberben a tervtel­jesítés várható alakulásáról tárgyalnak. Ezek a témák csak kiraga­dott példák arra, milyen fon­tos, az egész vállalat szem­pontjából létfontossságú gon­dokról, elképzelésekről tár­gyal és dönt az igazgatói ta­nács. SZEMÉLYI HÍREK Toldi József vezérigazgató július 31-én felmentette Bécsy Lászlót, a fehérvári gyár igazgatóját eddigi mun­kaköréből és egyben augusz­tus 1-i hatállyal kinevezte a törzsgyár igazgatási főosz­tályvezetőjévé. Ugyanakkor Tóth Istvánt, a szerszám­gyáregység eddigi vezetőjét kinevezte a fehérvári gyár igazgatójává. Az igazgatási főosztály ed­digi vezetője dr. Molnár György nyugdíjba vonult augusztus 1-vel. A pusztavámi gyáregység adminisztratív vezetője augusztus 1-től kezdve Vond­­rasek Ferenc. Új szervezet kialakításán dolgoznak A kohó és gépipari minisz­terhelyettes jóváhagyása alapján augusztus 1-től ter­melési igazgatói szervezet lét­rehozását rendelte el a 19/1971. sz. vezérigazgatói utasítás. A termelés vállalati szintű irányításának szerve­zeti javaslatát augusztus 31-ig kell kidolgoznia a szervezési és ellenőrzési főosztálynak. Ezt a munkát a július 16-án kinevezett termelési igazgató­val, Csamba Gusztávval egyetértésben végzi a főosz­tály. HOGY ÁLL A 255-öS? Az Ikarus 255-ös autóbusz C-sorozatának gyártáselőké­­szítése Székesfehérvárott megkezdődött. Az alkatrész­­gyártást augusztus közepén indítják, míg a vonalgyártást október 1-én. Az új típusból idén 35-öt gyártanak. Szocialista együttműködés­sel folyik a 150 darab len­gyel 556-os autóbusz átadá­sa. A busz II. átadóinak Kof­fer József gyáregységvezető és Pintér László üzemvezető irányításával segítenek a busz I. dolgozói is.

Next