Ikarus, 1976 (24. évfolyam, 1-27. szám)
1976-03-12 / 6. szám
A munkaverseny hírei Busz I Az alkatrészüzem MHS-brigádjai a Hermina úti óvoda részére vállalt kerítéskaput társadalmi munkában elkészítette, a helyszínre elszállította. Busz II A Beloiannisz 11 éve együtt dolgozó szocialista brigádnak igen sok gondot okoz a kooperációból beérkező gumiprofilok nem megfelelő minősége. Emiatt az ablakok beszerelése sokkal nehezebb fizikai munkát igényel. A brigád ennek ellenére élenjár a feladatok teljesítésében. A brigád kérdése: Mikor lesz megfelelő ablak profilgumi, honnan várható eredményes intézkedés? 3-as gyáregység A Petőfi fényező szocialista brigád az elmúlt hónap folyamán mintegy 170 társadalmi munkaóra ráfordítással egy katonai alakulat ebédlőjében, orvosi rendelőjében berendezési és falfestési munkát végzett. Üzemfenntartás A Dinamó Szocialista Brigád, mely 80 százalékban nődolgozó, különösen a munkahelyi rend és munkakörülmények kialakításában ért el figyelemre méltó eredményeket. Javaslatukra és közreműködésükkel jobban szervezett tekercselő munkahelyeket alakítottak ki. Eredmény, hogy olyan munkákat, amelyeket korábban férfiak végeztek, ma már nők látnak el. Jobban használják ki a munkaidőt is. Gazdasági igazgató A számviteli osztály Ascota ésgusztus 20. brigádjai, valamint .Az összes dolgozók olyan kiváló munkát végeztek, hogy az 1975 évi mérlegzárást határidő előtt két nappal befejezték. Szerszám A forgácsolóüzemben működő Univerzál Szocialista Brigád a nagyértékű szerszámgépeken elért magasfokú teljesítménnyel a munkaverseny értékelés során a negyedik negyedévben a II. helyezést érte el. Jó gazdasági munkájuk mellett fokozott figyelmet érdemel a jó közösségi szellem, valamint a politikai és társadalmi rendezvényeken való tevékeny résztvétel. Sajtoló Teleki Blanka szocialista címért küzdő alkalmazotti brigád a 60-as raktár alkatrészeinek új rendszerű tárolásánál 140 óra társadalmi munkát végzett. A Szputnyik Szocialista Brigád az 1975-ös gazdasági évben újításból 62 ezer forintot takarított meg. Lakásra 15,7 millió (folytatás az 1. oldalról) A pusztavámi gyáregységben is törekedtek arra, hogy segítsenek a gyáregység dolgozóinak. 1973-ban négyen kaptak vállalati kölcsönt, 1974-ben hatan jutottak Móron OTP társasházhoz és ehhez igénybe vették a vállalati támogatást, tizennégyen pedig családiház illetve szövetkezeti lakásépítéshez kértek kölcsönt. 1975-ben huszonkilencen részesültek előtakarékossági, családiház-építési kölcsönben. A végrehajtó bizottság Pósa György személyzeti és szociális igazgató beszámolója alapján megvitatta a továbbiakban az ötödik ötéves tervre vonatkozó elképzeléseket. Jelenleg még csak tervek vannak és ezek sem teljesen kialakultak. Úgy tervezik, hogy Kistarcsán 100 ikarusi dolgozót juttatnak lakáshoz. Itt ugyanis egy lakótelepet kívánnak létrehozni, lakásépítő szövetkezet útján. A XVI. kerületi tanáccsal megegyezett vállalatunk, amelynek értelmében a Centenáriumi lakótelepen a második ütemben 150 lakást biztosítanak számunkra. Az Ond vezér úti lakásépítések befejezése áthúzódik az ötödik ötéves tervre, és itt még a második ütemben 24 ikarusi dolgozó kaphat lakást. Az ötödik ötéves terv időszakában segíteni kívánják a családiház-építést is, hiszen a vidéki dolgozóknak kevésbé van lehetőségük lakásvásárlásra. Székesfehérváron a gyár a városi tanáccsal szocialista együttműködés keretében kíván dolgozóinak segíteni. A tanács a Balatoni úti lakótelepen 300 lakás vevőkijelölési jogot és az építkezéshez szükséges közművesített területet biztosítja. (Előreláthatóan az 1976-77-ben száz, majd a következő években kétszáz lakást jelent.) Ezekhez a lakásokhoz a vállalat összesen 3 millió forintot fizet, továbbá 1 millió forintot ad tereprendezés, parkosítás és egyéb lakótelepi költségekre. Mindezeken kívül Fehérváron is segítik a családiház-építést. Pusztavámon a gyáregység a móri tanács az OTP-vel közösen folytatják a megkezdett lakótelep építését. A következő években újabb vevőkijelölési jog várható. Támogatják itt is a családiházak építését továbbá számítani lehet arra, hogy az előző tévidőszakhoz hasonlóan anyagi támogatást kapnak az igénylők szövetkezeti illetve bérlakások megszerzéséhez. (Az óvodai és a bölcsődei ellátással a következő számunkban foglalkozunk). Mit keres a műbőr Fehérváron ? Pusztavámi gyáregységünkben készítik az autóbuszok üléseit. Az üléseket műbőrrel vonják be. A műbőrt a törzsgyártól kapják. A székesfehérvári gyárnak készülő ülésekhez a műbőrt Fehérvárról küldik Budapestre. A mátyásföldi és a fehérvári gyárnak a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár szállítja a terméket. Ezek után fölteszem a kérdéseket: Miért hozzák a műbőrt Fehérvárra? Miért nem viszik csak Budapestre? Miért nem szállítják Pusztavámra? Hogyan kooperálunk a székgyártásban? A székesfehérvári gyárban gyűjtöttem a válaszokat. Flaskár Sándor, az alkatrész-gazdálkodási és kooperációs osztály műszaki ügyintézője: — Éves megrendelést küldünk Pusztavámra az ülésekre. Ezenkívül havonként közöljük igényünket. Üléseink gyártásához mi adjuk a műbőrt a törzsgyáron keresztül. Az anyagot ugyanis a budapesti gyárban szabják. Pusztavámról komplett üléseket kapunk. Szabó Gyuláné anyaggazdálkodó és beszerző: — A műbőrt közúton szállítja a győri gyár telephelyünkre. Mi szintén tehergépkocsin szállítjuk Mátyásföldre. A szállítás, rakodás, raktározás, szóval az egész anyagmozgatás, ügyintézés sok munkával, meg sok költséggel is jár. — Gyárunk megrendelése alapján Pusztavám kéri a törzsgyártól az anyagot üléseinkhez. Erre a törzsgyár telexen tőlünk kéri a szükséges műbőrt. Fölszállítjuk az anyagot, majd szabás után viszik Pusztavámra... Igen, lehetne másképpen is csinálni. Tóth József anyagellátási osztályvezető: — Amikor Pusztavámon létrehozták a székgyártást, arról volt szó, hogy a törzsgyár gondoskodik az anyagról. Miért jön ide mégis a műbőr? Az egyik magyarázat: a budapesti ülésekhez egységes, barna műbőrt alkalmaznak, a fehérvári ülésekhez pedig eltérő műbőr kell; pl. a luxusüléseinkhez zöld, az iraki ülésekhez piros műbőrt használunk. Ezért a törzsgyár nem is vállalta részünkre a műbőrellátást. Ennek ellenére elértük, hogy Győrből oda szállították az anyagunkat. Aztán jött az újabb magyarázat: nem tudják raktározni a műbőrünket, mert nincs raktár. Fehérvárra irányították a szállítmányt. Többször megkíséreltük, hogy a törzsgyárba vigyék az anyagunkat, de nem sikerült elérnünk. Próbáltuk Pusztavámon is elhelyezni a műbőrt, de ott is raktárhiányra hivatkoztak. Egyébként az idei cselekvési programunkban szerepel e kérdés rendezése. Móri József anyagellátási főosztályvezető: — Tudjuk, hogy ésszerűtlen, gazdaságtalan Győrből ide, innen Budapestre szállítani a műbőrt. Nagy gond ez nekünk; munkaerőt, raktárt, járművet köt le fölöslegesen a dolog. De kényszerhelyzetben vagyunk. Természetesen a leggazdaságosabb megoldás az lenne, ha a műbőrt Győrből egyenest Pusztavámra vinnék. Átmenetileg azonban az lenne a gazdaságosabb, meg egyszerűbb út, ha Győrből Budapestre szállítanák az anyagunkat. Eddig jutottam a megismerésben. Győr—Székesfehérvár—Budapest—Pusztavám. Győr-Budapest—Pusztavám. Győr—Pusztavám. Nem nehéz eldönteni, hogy a három útvonal közül melyik az egyszerű út. Mégis az a műbőr, amit a pusztavámi gyáregységben fölhasználnak a fehérvári gyárnak készülő ülésekhez, az első utat járja be. Még egy kérdés: Meddig? Heresznyei Tibor Ikarus gyár dolgozói, tisztelt újítók Pártunk XI. Kongresszusának irányelvei és kormányunk határozatainak szellemében az újítási iroda, a szakszervezeti újítási bizottság bevonásával, a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében 1976. március 15-e és 1976. szeptember 15-e között újítási versenyhónapokat rendez az ötödik ötéves terv céljainak megvalósítása érdekében. A meghatározott versenyidőszakban benyújtott és elfogadott újítások szerzőit a rendelet szerinti díjazáson felül 65 000 forint külön jutalomban részesítjük az értékelés alapján megállapított sorrendnek megfelelően. Az újítási javaslatokat pontrendszerben értékeljük a következők szerint: 1. A versenyidőszakban benaplózott újítási javaslatért -2 pont 2. Női újító minden benyújtott javaslatért +20 pont 3. Feladattervi pontra vonatkozó újítási javaslatért + 4 pont 4. Kísérletre elfogadott újításért + 4 pont 5. Hasznosításra elfogadott újításért + 6 pont 6. Feladattervre vonatkozó elfogadott újításért +10 pont 7. Három hónapon belül hasznosítható újításért +12 pont 8. Hat hónapon belül hasznosítható újításért + 8 pont 9. Minden 100 forint (eszmei) újítási díjért + 2 pont 10. Minden 1000 forintos hasznos eredményért (kalkulált) + 2 pont 11. Minden 100 normaóra megtakarításért ♦ 8 pont 12. Minden munkavédelmi elfogadott újításért +10 pont 13. Minden üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos elfogadott újításért +10 pont 14. Minden technológiai fejlesztés jellegű elfogadott újításért + 8 pont 15. Anyag- és áruszállítás, mozgatás, adagolás, tárolás jellegű újításért + 8 pont 16. Minden energia-megtakarítást eredményező elfogadott újításért +10 pont A helyezési sorrend megállapításánál az egy-egy újító személyére vonatkozó összesített eredményt vesszük figyelembe. A versenyértékelésnél az 1-30. helyezettek jutalmazásának legnagyobb értéke: 15 000 Ft, legkisebb 500 Ft; összesen (a különjutalmakkal együtt) 65 000 forint lehet. A helyezési sorrend alapjául lényegében az elért pontszámok szolgálnak, azonban az esetleges nagyfokú aránytalanság esetén, a fennálló jelentős egyéb körülmények figyelembevételével, annak merev alkalmazásától az értékelő bizottság eltérhet. A jutalmakat vásárlási utalvány formájában adjuk ki. Az újítási verseny során a legeredményesebb szocialista brigád oklevélben és 3000 forint külön jutalomban, a legeredményesebb egyszemélyi elbírálók, véleményezők, igazgatói dicséretben, a legeredményesebb munkavédelmi újítást 2000 forint különjutalomban részesítjük. A különjutalmak függetlenek a helyezési értékeléstől. A versenyidőszak alatt az újítómozgalom szervezésében, irányításában — a javaslatok gyors és zavartalan ügyintézésében — kiemelkedő tevékenységet végző dolgozók, munkájuk arányának megfelelően, összesen 35 000 forint jutalomban részesülnek. A versenyben elért eredményeket az 1976. november 7-e tiszteletére rendezendő Újítási Ankéton ismertetjük és ugyanakkor osztjuk ki a jutalmakat is. Felhívjuk a dolgozóink, újítóink figyelmét az 1976. évi újítási feladattervben meghatározottak közül a következő témakörökre: — Munkavédelem, balesetelhárítás és üzemegészségügy, gyártmányaink minőségének javítása, súlycsökkentése, önköltségcsökkentése, termelékenység növelése, normaóra megtakarítás; anyag- és áruszállítási és tárolási feladatok megoldása; importanyag-; energia-; színesfém megtakarítás. Kérjük az Ikarus gyár teljes közösségének, ezen belül az összes gyáregységeink dolgozóit, újítóit, szocialista és munkabrigádjait, hogy a legjobb tudásuk és lehetőségük szerint vegyenek részt a versenyben és ezáltal is járuljanak hozzá az ötödik ötéves terv sikeres beindításához, továbbá a 200-as autóbuszcsalád fejlesztéséhez és a legkorszerűbb technológia kidolgozásához, ezen keresztül a nyereségünk növeléséhez. A versenyértékeléskor azok az újítások vehetők figyelembe, amelyeket 1976. március 15-től 1976. szeptember 15-ig tartó versenyidőszakban naplózott be az újítási iroda, és amelyekre 1976. október 25-ig jóváhagyott határozatot hoztak, illetve a kalkulációs kiértékelésük megtörtént. A versenyértékelést a budapesti, székesfehérvári és pusztavámi újítási előadók és SZUB megbízottjai közösen végzik 1976. október 29-én. Szlankó János Karászy György VSZB-titkár műszaki igazgató A tervezettnél több a nyereségrészesedés (folytatás az 1. oldalról) kevés? Nem ez a kérdés jelenleg, hanem hogy mennyit változott az elmúlt évihez képest. Segélyre, a kultúrház esedékes rekonstrukciójára, sportéletünk támogatására több mint 7 millió forintot fizetett ki vállalatunk. Az említett háromból két tétel fokozottabb támogatása elengedhetetlen volt, hiszen az étkezés nyersanyagárai, a művelődési központ állapota „kötötték" a vállalat kezét. Az üdülők fönntartására, a jutalomüdültetésre közel három millió forintot költöttünk minden dolgozónk megelégedésére. Az ifjúsági alapba vállalatunk 212 000 forintot fizetett be, de ez még korántsem meríti ki a fiataloknak nyújtott teljes összeg kereteit. Ha beleszámoljuk a nőbizottságnak, nyugdíjasoknak, stb. adott támogatást, akkor „gyorsan" összejön a 11 millió. Néhány kérdést a vszt tagjai ugyan föltettek a jelenlévő gazdasági vezetőknek, de a beszámolót, az összegek elosztását, fölhasználását elfogadták. Vita az utolsó napirend témája körül most nem volt, de az elmúlt évek során annál több. Ugyanis az üdültetésről volt szó, a férőhelyek elosztásáról. Történelmi hagyomány, hogy a budapesti gyáré a boglári, csopaki, míg a székesfehérváriaké a zamárdi üdülő volt. A hajdúszoboszlóit és az agárdit közösen használták. Ezek az arányok már nem tarthatóak, a székesfehérvári gyár létszáma megközelíti, talán majd el is hagyja a budapestit. Eddig egy turnusban Budapestről és Pusztavámról 251 fő vett részt, míg Székesfehérvárról 38 fő. Átmeneti intézkedésnek felel csak meg, hogy a csopaki üdülőben 3 szobát, Bogláron 7 kis házat és 7 motel szobát adnak át turnusonként a székesfehérvári dolgozóknak, így négyszázzal többen jutnak üdüléshez. A vszb a székesfehérváriak kérésére létrehozta az üdülési elosztás módszerét vizsgáló bizottságot, amely felelős egyben az egységes karbantartási és üzemeltetési terv kidolgozásáért, novemberig kell beszámolnia munkájáról. A hatvanforintos önköltségi ár változott például Csopakon a felújítás következtében. A vszt fokozott figyelemre intette az üdülési férőhelyek elosztóit, csak a családosok kapjanak beutalót a főszezonban, az elő- é, utószezon a házaspároké, és az egyedülállóké. S mindenki egy évben csak egyszer veheti igénybe ezt! Arra a kérdésre, hogy kire hárul a megnövekedett nyersanyagárak önköltség kihatása, Szlankó János határozottan válaszolt a vállalatra. De a külföldi utazásoknál a rend változatlan: az útiköltség és a zsebpénz a dolgozót terheli, míg az ott tartózkodás a vállalatot. Az említett témákban a vszt döntött és elfogadta a nyereségre és a jóléti keret felhasználására vonatkozókat, március 9-ét jelölte ki a nyereségrészesedés kifizetése időpontjának. E számadatok birtokában különösebb elemző munka nélkül is láthatjuk, hogy ha az átlagjövedelmet éves, az egy főre jutó szociális juttatásokat vagy a nyereségrészesedés összegét, arányát nézzük és összehasonlítjuk az iparágon belüliekkel , elégedettek lehetünk. - gulyás - A főbizalmi öt szakszervezeti főbizalmit választottak tavaly a pusztavámi gyáregységen. Hajdú Károly, akivel a munkahelyén beszélgetek, a 3-as üzem főbizalmija. Mintegy 260-an tartoznak ide, az ülésvázakat készítik. Hajdú Károly 25 éves géplakatos, a kartámasz-csoport vezető munkása. Nős, felesége ugyanott betanított munkás. Hét éve dolgozik a gyáregységben. 1972 óta párttag. Tagja a pártalapszervezet vezetőségének, a községi pártbizottságnak. Munkásőr, az idén tett esküt. Szakközépiskolába jár. — A főbizalmiság előtt öt éven át bizalmi voltam az üzemben — mondja Hajdú Károly. — Mindig szívesen végeztem a szakszervezeti munkát. Kedvvel vállaltam a főbizalmiságot is. Igaz, megnőtt a feladatom, de támogatnak a munkában. Jól segít az üzemvezetés. Tíz bizalmi tartozik hozzá. Havonta rendszeresen összehívja őket, megbeszélik a tennivalókat, tapasztalatokat. Sikerült az új szervezeti formában összehangolt munkát kialakítaniuk. Foglalkoztak a szocialista brigádmozgalom helyzetével, fejlesztésével. Tavaly szép eredményeket értek el a brigádok, fejlődött a mozgalom. Javulást értek el a munkavédelemben. Most jól működik a munkavédelmi önmozgalom. A brigádok vállalásukban nagyobb gondot fordítanak a munkavédelemre, és jobban ügyelnek az üzemi rendre. Az elmúlt évben nyolcan üdültek az üzemből szakszervezeti beutalóval. Megjegyzi, hogy az üdültetési lehetőség bizony kevés, és külön gond a családosokat beutalóhoz juttatni. Tavaly 70 ezer forintot adtak segélyezésre. — Milyen problémákkal foglalkoznak? — A bérkérdés szinte napirenden szerepel. A javítás, rendezések ellenére vannak feszültségek, meg újabbak keletkeznek. A nők bérezése körül különösen sok a panasz. Ugyanannyit keresnek, mint a varrodában dolgozó nők. A két munka között nagy a különbség! Ez egyébként nem mai probléma. Nem kielégítő a szociális ellátottság a gyáregységben. A női öltözőkben kevés a szekrény, zsúfoltság van. Az üzemben nincs étkezde, a munkahelyen reggeliznek. A gyáregység étterme régóta szűk lett, a korábbi 200 fő helyett már 350-en étkeznek. Nincs saját konyha, a községből hozzák az ebédet. Okkal bírálják! — Amiben tudunk, segítünk a dolgozóknak, az üzemnek. Örülünk, ha sikerül valamit rendezni, valamiben előrehaladni. De a nagyobb gondokat csak gyáregységi szinten lehet megszüntetni, enyhíteni — mondja Hajdú Károly. Heresznyei Tibor Fotó: Fitz Andrea