Ikarus, 1976 (24. évfolyam, 1-27. szám)

1976-03-12 / 6. szám

A munkaverseny hírei Busz I Az alkatrészüzem MHS-brigádjai a Hermina úti óvoda részére vál­lalt kerítéskaput társadalmi mun­kában elkészítette, a helyszínre el­szállította. Busz II A Beloiannisz 11 éve együtt dol­gozó szocialista brigádnak igen sok gondot okoz a kooperációból beérkező gumiprofilok nem meg­felelő minősége. Emiatt az abla­kok beszerelése sokkal nehezebb fizikai munkát igényel. A brigád ennek ellenére élenjár a feladatok teljesítésében. A brigád kérdése: Mikor lesz megfelelő ablak profil­gumi, honnan várható eredményes intézkedés? 3-as gyáregység A Petőfi fényező szocialista bri­gád az elmúlt hónap folyamán mintegy 170 társadalmi munkaóra ráfordítással egy katonai alakulat ebédlőjében, orvosi rendelőjében berendezési és falfestési munkát végzett. Üzemfenntartás A Dinamó Szocialista Brigád, mely 80 százalékban nődolgozó, különösen a munkahelyi rend és munkakörülmények kialakításá­ban ért el figyelemre méltó ered­ményeket. Javaslatukra és közre­működésükkel jobban szervezett tekercselő munkahelyeket alakí­tottak ki. Eredmény, hogy olyan munkákat, amelyeket korábban férfiak végeztek, ma már nők lát­nak el. Jobban használják ki a munkaidőt is. Gazdasági igazgató A számviteli osztály Ascota és­gusztus 20. brigádjai, valamint .Az összes dolgozók olyan kiváló munkát végeztek, hogy az 1975 évi mérlegzárást határidő előtt két nappal befejezték. Szerszám A forgácsolóüzemben működő Univerzál Szocialista Brigád a nagyértékű szerszámgépeken elért magasfokú teljesítménnyel a mun­kaverseny értékelés során a negye­dik negyedévben a II. helyezést érte el. Jó gazdasági munkájuk mellett fokozott figyelmet érde­mel a jó közösségi szellem, vala­mint a politikai és társadalmi ren­dezvényeken való tevékeny részt­­vétel. Sajtoló Teleki Blanka szocialista címért küzdő alkalmazotti brigád a 60-as raktár alkatrészeinek új rendszerű tárolásánál 140 óra társadalmi munkát végzett. A Szputnyik Szocialista Brigád az 1975-ös gazdasági évben újítás­ból 62 ezer forintot takarított meg. Lakásra 15,7 millió (folytatás az 1. oldalról) A pusztavámi gyáregységben is törekedtek arra, hogy segítsenek a gyáregység dolgozóinak. 1973-ban négyen kaptak vállalati kölcsönt, 1974-ben hatan jutottak Móron OTP társasházhoz és ehhez igény­be vették a vállalati támogatást, tizennégyen pedig családiház illet­ve szövetkezeti lakásépítéshez kér­tek kölcsönt. 1975-ben huszon­kilencen részesültek előtakarékos­­sági, csa­ládiház-építési köl­csönben. A végrehajtó bizottság Pósa György személyzeti és szociális igazgató beszámolója alapján meg­vitatta a továbbiakban az ötödik ötéves tervre vonatkozó elképzelé­seket. Jelenleg még csak tervek vannak és ezek sem teljesen kiala­kultak. Úgy tervezik, hogy Kis­­tarcsán 100 ikarusi dolgozót jut­tatnak lakáshoz. Itt ugyanis egy lakótelepet kívánnak létrehozni, lakásépítő szövetkezet útján. A XVI. kerületi tanáccsal meg­egyezett vállalatunk, amelynek értelmében a Centenáriumi lakó­telepen a második ütemben 150 lakást biztosítanak számunkra. Az Ond vezér úti lakásépítések befejezése áthúzódik az ötödik öt­éves tervre, és itt még a második ütemben 24 ikarusi dolgozó kap­hat lakást. Az ötödik ötéves terv időszaká­ban segíteni kívánják a családi­­ház-építést is, hiszen a vidéki dol­gozóknak kevésbé van lehető­ségük lakásvásárlásra. Székesfehérváron a gyár a városi tanáccsal szocialista együtt­működés keretében kíván dolgo­zóinak segíteni. A tanács a Bala­toni úti lakótelepen 300 lakás ve­vőkijelölési jogot és az építkezés­hez szükséges közművesített terü­letet biztosítja. (Előreláthatóan az 1976-77-ben száz, majd a követ­kező években kétszáz lakást jelent.) Ezekhez a lakásokhoz a vállalat összesen 3 millió forintot fizet, továbbá 1 millió forintot ad terep­­rendezés, parkosítás és egyéb lakótelepi költségekre. Mind­ezeken kívül Fehérváron is segítik a családiház-építést. Pusztavámon a gyáregység a móri tanács az OTP-vel közösen folytatják a megkezdett lakótelep építését. A következő években újabb vevőkijelölési jog várható. Támogatják itt is a családiházak építését továbbá számítani lehet arra, hogy az előző tévidőszakhoz hasonlóan anyagi támogatást kap­nak az igénylők szövetkezeti illet­ve bérlakások megszerzéséhez. (Az óvodai és a bölcsődei ellátás­sal a következő számunkban fog­lalkozunk). Mit keres a műbőr Fehérváron ? Pusztavámi gyáregységünkben készítik az autó­buszok üléseit. Az üléseket műbőrrel vonják be. A műbőrt a törzsgyártól kapják. A székesfehérvári gyár­nak készülő ülésekhez a műbőrt Fehérvárról küldik Budapestre. A mátyásföldi és a fehérvári gyárnak a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár szállítja a terméket. Ezek után fölteszem a kérdéseket: Miért hozzák a műbőrt Fehérvárra? Miért nem viszik csak Buda­pestre? Miért nem szállítják Pusztavámra? Hogyan kooperálunk a székgyártásban? A székesfehérvári gyárban gyűjtöttem a válaszokat. Flaskár Sándor, az alkatrész-gazdálkodási és kooperációs osztály műszaki ügyintézője: — Éves megrendelést küldünk Pusztavámra az ülé­sekre. Ezenkívül havonként közöljük igényünket. Ülé­seink gyártásához mi adjuk a műbőrt a törzsgyáron keresztül. Az anyagot ugyanis a budapesti gyárban szabják. Pusztavámról komplett üléseket kapunk. Szabó Gyuláné anyaggazdálkodó és beszerző: — A műbőrt közúton szállítja a győri gyár telep­helyünkre. Mi szintén tehergépkocsin szállítjuk Mátyásföldre. A szállítás, rakodás, raktározás, szóval az egész anyagmozgatás, ügyintézés sok munkával, meg sok költséggel is jár. — Gyárunk megrendelése alapján Pusztavám kéri a törzsgyártól az anyagot üléseinkhez. Erre a törzsgyár telexen tőlünk kéri a szükséges műbőrt. Fölszállítjuk az anyagot, majd szabás után viszik Pusztavámra... Igen, lehetne másképpen is csinálni. Tóth József anyagellátási osztályvezető: — Amikor Pusztavámon létrehozták a székgyártást, arról volt szó, hogy a törzsgyár gondoskodik az anyag­ról. Miért jön ide mégis a műbőr? Az egyik magyará­zat: a budapesti ülésekhez egységes, barna műbőrt alkalmaznak, a fehérvári ülésekhez pedig eltérő műbőr kell; pl. a luxusüléseinkhez zöld, az iraki ülésekhez piros műbőrt használunk. Ezért a törzsgyár nem is vállalta részünkre a műbőrellátást.­­ Ennek ellenére elértük, hogy Győrből oda szállí­tották az anyagunkat. Aztán jött az újabb magyarázat: nem tudják raktározni a műbőrünket, mert nincs rak­tár. Fehérvárra irányították a szállítmányt. Többször megkíséreltük, hogy­ a törzsgyárba vigyék az anya­gunkat, de nem sikerült elérnünk. Próbáltuk Puszta­vámon is elhelyezni a műbőrt, de ott is raktárhiányra hivatkoztak. Egyébként az idei cselekvési progra­munkban szerepel e kérdés rendezése. Móri József anyagellátási főosztályvezető: — Tudjuk, hogy ésszerűtlen, gazdaságtalan Győr­ből ide, innen Budapestre szállítani a műbőrt. Nagy gond ez nekünk; munkaerőt, raktárt, járművet köt le fölöslegesen a dolog. De kényszerhelyzetben vagyunk.­­ Természetesen a leggazdaságosabb megoldás az lenne, ha a műbőrt Győrből egyenest Pusztavámra vinnék. Átmenetileg azonban az lenne a gazdasá­gosabb, meg egyszerűbb út, ha Győrből Budapestre szállítanák az anyagunkat. Eddig jutottam a megismerésben. Győr—Székesfehérvár—Budapest—Pusztavám. Győr-Budapest—Pusztavám. Győr—Pusztavám. Nem nehéz eldönteni, hogy a három útvonal közül melyik az egyszerű út. Mégis az a műbőr, amit a pusz­tavámi gyáregységben fölhasználnak a fehérvári gyár­nak készülő ülésekhez, az első utat járja be. Még egy kérdés: Meddig? Heresznyei Tibor Ikarus gyár dolgozói, tisztelt újítók Pártunk XI. Kongresszusának irányelvei és kormányunk határozatai­nak szellemében az újítási iroda, a szakszervezeti újítási bizottság bevo­násával, a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében 1976. március 15-e és 1976. szeptember 15-e között újítási verseny­hónapokat rendez az ötödik ötéves terv céljainak megvalósítása érdekében. A meghatározott versenyidőszakban benyújtott és elfogadott újítá­sok szerzőit a rendelet szerinti díjazáson felül 65 000 forint külön juta­lomban részesítjük az értékelés alapján megállapított sorrendnek meg­felelően. Az újítási javaslatokat pontrendszerben értékeljük a következők szerint: 1. A versenyidőszakban benaplózott újítási javaslatért -2 pont 2. Női újító minden benyújtott javaslatért +20 pont 3. Feladattervi pontra vonatkozó újítási javaslatért + 4 pont 4. Kísérletre elfogadott újításért + 4 pont 5. Hasznosításra elfogadott újításért + 6 pont 6. Feladattervre vonatkozó elfogadott újításért +10 pont 7. Három hónapon belül hasznosítható újításért +12 pont 8. Hat hónapon belül hasznosítható újításért + 8 pont 9. Minden 100 forint (eszmei) újítási díjért + 2 pont 10. Minden 1000 forintos hasznos eredményért (kalkulált) + 2 pont 11. Minden 100 normaóra megtakarításért ♦ 8 pont 12. Minden munkavédelmi elfogadott újításért +10 pont 13. Minden üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos elfogadott újításért +10 pont 14. Minden technológiai fejlesztés jellegű elfogadott újításért + 8 pont 15. Anyag- és áruszállítás, mozgatás, adagolás, tárolás jellegű újításért + 8 pont 16. Minden energia-megtakarítást eredményező elfogadott újításért +10 pont A helyezési sorrend megállapításánál az egy-egy újító személyére vonatkozó összesített eredményt vesszük figyelembe. A versenyértékelésnél az 1-30. helyezettek jutalmazásának legna­gyobb értéke: 15 000 Ft, legkisebb 500 Ft; összesen (a különjutalmakkal együtt) 65 000 forint lehet. A helyezési sorrend alapjául lényegében az elért pontszámok szolgál­nak, azonban­ az esetleges nagyfokú aránytalanság esetén, a fennálló jelentős egyéb körülmények figyelembevételével, annak merev alkalma­zásától az értékelő bizottság eltérhet. A jutalmakat vásárlási utalvány formájában adjuk ki. Az újítási verseny során a legeredményesebb szocialista brigád ok­levélben és 3000 forint külön jutalomban, a legeredményesebb egy­személyi elbírálók, véleményezők, igazgatói dicséretben, a legered­ményesebb munkavédelmi újítást 2000 forint különjutalomban részesít­jük. A különjutalmak függetlenek a helyezési értékeléstől. A versenyidőszak alatt az újítómozgalom szervezésében, irányításá­ban — a javaslatok gyors és zavartalan ügyintézésében — kiemelkedő tevékenységet végző dolgozók, munkájuk arányának megfelelően, összesen 35 000 forint jutalomban részesülnek. A versenyben elért eredményeket az 1976. november 7-e tiszteletére rendezendő Újítási Ankéton ismertetjük és ugyanakkor osztjuk ki a jutalmakat is. Felhívjuk a dolgozóink, újítóink figyelmét az 1976. évi újítási fela­dattervben meghatározottak közül a következő témakörökre: — Munkavédelem, balesetelhárítás és üzemegészségügy, gyártmá­nyaink minőségének javítása, súlycsökkentése, önköltségcsökkentése, termelékenység növelése, normaóra megtakarítás; anyag- és áruszállítási és tárolási feladatok megoldása; importanyag-; energia-; színesfém megtakarítás. Kérjük az Ikarus gyár teljes közösségének, ezen belül az összes gyár­egységeink dolgozóit, újítóit, szocialista és munkabrigádjait, hogy a leg­jobb tudásuk és lehetőségük szerint vegyenek részt a versenyben és ezáltal is járuljanak hozzá az ötödik ötéves terv sikeres beindításához, továbbá a 200-as autóbuszcsalád fejlesztéséhez és a legkorszerűbb tech­nológia kidolgozásához, ezen keresztül a nyereségünk növeléséhez. A versenyértékeléskor azok az újítások vehetők figyelembe, amelye­ket 1976. március 15-től 1976. szeptember 15-ig tartó versenyidő­szakban naplózott be az újítási iroda, és amelyekre 1976. október 25-ig jóváhagyott határozatot hoztak, illetve a kalkulációs kiértékelésük megtörtént. A versenyértékelést a budapesti, székesfehérvári és pusztavámi újítási előadók és SZUB megbízottjai közösen végzik 1976. október 29-én. Szlankó János Karászy György VSZB-titkár műszaki igazgató A tervezettnél több a nyereségrészesedés (folytatás az 1. oldalról) kevés? Nem ez a kérdés jelenleg, hanem hogy mennyit változott az elmúlt évihez képest. Segélyre, a kultúrház esedékes rekonstrukciójára, sportéletünk támogatására több mint 7 millió forintot fizetett ki vállalatunk. Az említett háromból két tétel fokozottabb támogatása elenged­hetetlen volt, hiszen az étkezés nyersanyagárai, a művelődési köz­pont állapota „kötötték" a válla­lat kezét. Az üdülők fönntartásá­ra, a jutalomüdültetésre közel há­rom millió forintot költöttünk minden dolgozónk megelégedé­sére. Az ifjúsági alapba vállalatunk 212 000 forintot fizetett be, de ez még korántsem meríti ki a fiata­loknak nyújtott teljes összeg kere­teit. Ha beleszámoljuk a nőbizott­ságnak, nyugdíjasoknak, stb. adott támogatást, akkor „gyor­san" összejön a 11 millió. Néhány kérdést a vszt tagjai ugyan föltet­tek a jelenlévő gazdasági vezetők­nek, de a beszámolót, az összegek elosztását, fölhasználását elfo­gadták. Vita az utolsó napirend témája körül most nem volt, de az elmúlt évek során annál több. Ugyanis az üdültetésről volt szó, a férőhelyek elosztásáról. Történelmi hagyo­mány, hogy a budapesti gyáré a boglári, csopaki, míg a székes­­fehérváriaké a zamárdi üdülő volt. A hajdúszoboszlóit és az agárdit közösen használták. Ezek az ará­nyok már nem tarthatóak, a székesfehérvári gyár létszáma megközelíti, talán majd el is hagy­ja a budapestit. Eddig egy turnus­ban Budapestről és Pusztavámról 251 fő vett részt, míg Székes­­fehérvárról 38 fő. Átmeneti intézkedésnek felel csak meg, hogy a csopaki üdülő­ben 3 szobát, Bogláron 7 kis házat és 7 motel szobát adnak át turnu­sonként a székesfehérvári dolgo­zóknak, így négyszázzal többen jutnak üdüléshez. A vszb a székesfehérváriak kéré­sére létrehozta az üdülési elosztás módszerét vizsgáló bizottságot, amely felelős egyben az egységes karbantartási és üzemeltetési terv kidolgozásáért, novemberig kell beszámolnia munkájáról. A hatvanforintos önköltségi ár változott például Csopakon a fel­újítás következtében. A vszt foko­zott figyelemre intette az üdülési férőhelyek elosztóit, csak a csalá­dosok kapjanak beutalót a fősze­zonban, az elő- é, utószezon a há­zaspároké, és az egyedülállóké. S mindenki egy évben csak egyszer veheti igénybe ezt! Arra a kér­désre, hogy kire hárul a megnöve­kedett nyersanyagárak önköltség kihatása, Szlankó János határo­zottan válaszolt­ a vállalatra. De a külföldi utazásoknál a rend változatlan: az útiköltség és a zsebpénz a dolgozót terheli, míg az ott tartózkodás a vállalatot. Az említett témákban a vszt döntött és elfogadta a nyereségre és a jóléti keret felhasználására vonatkozókat, március 9-ét jelölte ki a nyereségrészesedés kifizetése időpontjának. E számadatok birtokában külö­nösebb elemző munka nélkül is láthatjuk, hogy ha az átlagjövedel­met éves, az egy főre jutó szociális juttatásokat vagy a nyereségrésze­sedés összegét, arányát nézzük és összehasonlítjuk az iparágon belü­liekkel , elégedettek lehetünk. - gulyás - A főbizalmi öt szakszervezeti főbizalmit vá­lasztottak tavaly a pusztavámi gyáregységen. Hajdú Károly, aki­vel a munkahelyén beszélgetek, a 3-as üzem főbizalmija. Mintegy 260-an tartoznak ide, az ülésváza­kat készítik. Hajdú Károly 25 éves géplaka­tos, a kartámasz-csoport vezető munkása. Nős, felesége ugyanott betanított munkás. Hét éve dolgo­zik a gyáregységben. 1972 óta párttag. Tagja a pártalapszervezet vezetőségének, a községi párt­­bizottságnak. Munkásőr, az idén tett esküt. Szakközépiskolába jár. — A főbizalmiság előtt öt éven át bizalmi voltam az üzemben — mondja Hajdú Károly. — Mindig szívesen végeztem a szakszervezeti munkát. Kedvvel vállaltam a fő­­bizalmiságot is. Igaz, megnőtt a feladatom, de támogatnak a munkában. Jól segít az üzem­vezetés. Tíz bizalmi tartozik hozzá. Ha­vonta rendszeresen összehívja őket, megbeszélik a tennivalókat, tapasztalatokat. Sikerült az új szervezeti formában összehangolt munkát kialakítaniuk. Foglalkoztak a szocialista bri­gádmozgalom helyzetével, fejlesz­tésével. Tavaly szép eredményeket értek el a brigádok, fejlődött a mozgalom. Javulást értek el a munkavéde­lemben. Most jól működik a mun­kavédelmi önmozgalom. A brigá­dok vállalásukban nagyobb gondot fordítanak a munkavéde­lemre, és jobban ügyelnek az üzemi rendre. Az elmúlt évben nyolcan üdül­tek az üzemből szakszervezeti be­utalóval. Megjegyzi, hogy az üdül­tetési lehetőség bizony kevés, és külön gond a családosokat beuta­lóhoz juttatni. Tavaly 70 ezer fo­rintot adtak segélyezésre. — Milyen problémákkal foglal­koznak? — A bérkérdés szinte napirenden szerepel. A javítás, rendezések ellenére vannak feszültségek, meg újabbak keletkeznek. A nők bére­zése körül különösen sok a pa­nasz. Ugyanannyit keresnek, mint a varrodában dolgozó nők. A két munka között nagy a különbség! Ez egyébként nem mai probléma. Nem kielégítő a szociális el­látottság a gyáregységben. A női öltözőkben kevés a szekrény, zsú­foltság van. Az üzemben nincs ét­kezde, a munkahelyen reggeliz­nek. A gyáregység étterme régóta szűk lett, a korábbi 200 fő helyett már 350-en étkeznek. Nincs saját konyha, a községből hozzák az ebédet. Okkal bírálják! — Amiben tudunk, segítünk a dolgozóknak, az üzemnek. Örü­lünk, ha sikerül valamit rendezni, valamiben előrehaladni. De a na­gyobb gondokat csak gyáregységi szinten lehet megszüntetni, enyhí­teni — mondja Hajdú Károly. Heresznyei Tibor Fotó: Fitz Andrea

Next