Iparrégészeti tájékoztató 1. (1982)
nye/ került el«. Mindegyik a négy pár pilléres típusba tartozik. Őriszentpéteren Valter Ilona /OMF/ folytatta a XVI. századi téglaégető kemence kutatását. —"" ■ — * Sarródon a Keréktő dűlőben római villa helyén vassalak /olvasztásra utaló folyósalak/ került elő. /Gömöri János leletmentése./ Nagylőzs határában a petehidai határrészen egy római villa helyén, terepbejáráskor kovács-salakot találtak, ami a villa kovácsműhelyére utalhat. /Gömöri János terepbejárása./ Szakonyban a Békás tó dűlőben a római villa mellett, Árpád-kori vassalaklelőhely kutatását kezdte meg a soproni Liszt Ferenc Múzeum, a két hétre tervezett ásatást Gömöri János vezeti. GEOFIZIKAI LELETFELKUTATÁS A sarródi római villa helyén, ahol terepbejáráskor vassalakot találtak, a MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete mágneses méréseket végzett/Verő József és Holló Lajos/. A villa egyik hypocaustumos helyisége a geofizikai térképen jól kirajzolódott, az itt felhasznált égett téglák nagy száma miatt, elásott edényeket és vasakat is ki lehetett mutatni, olvasztó kemence azonban nem került elő. 1981 júniusában Sümegen a Földtani Hivatal Továbbképző Intézetében az Eötvös Lóránt Geofizikai Intézet és a Földtani Intézet munkatársai bemutatták a hazánkban található geofizikai /mágneses, elektronikus/ műszereket, amelyekkel leletfelkutatást lehet végezni. A Mogyorós-domb oldalában egy régi mészégető helyén, gyakorlati bemutatót is tartottak, ahol a mészégető kemence égett területe a felrajzolt térképen határozottan kimutatható volt. /A mérést Kakas Kristóf /ELGI/végezte./ A régészeti továbbképzést Korek József, a MNM főigazgatóhelyettese és Fülöp József akadémikus, a Földtani Hivatal elnöke szervezte. A MTA Izotóp Intézetében Benkő Lázár újabb vasolvasztó kemencék égett töredékeit vizsgálta meg TL módszerrel. A tarjánpusztai kormeghatározás eredménye megerősíti a régészeti datálást és a korábbi archaeo mágneses kormeghatározást, amelyek az i.sz.7-8. századra utalnak. A Sopron melletti bányaszurdokban feltárt vaskohók mellé is TL szondákat helyeztek el az ottani mérések pontosítására. ANYAGVIZSGÁLATOK Az 1980. évi soproni tanácskozás alkalmából rendezett iparrégészeti kiállítás anyagából /vas- és fémsalakok/ a Bányászati Kutatóintézet Petrográfiai Osztályán /Sopron/ Kisházi Péter? az osztály vezetője 18 mintát vizsgált meg, főleg kovácssalakokat./Hunya, avar telep, Szőke B. M.; Visegrád-Várkert, Árpád-kor, Kovalovszki J.; Veresegyháza, Miklós Zs.; Újpalánk, késő középkor, Gaál A.; Aszód, bronzkor, Kővári K.; Csatár, Arpád-kor, Valter I.; Csonkahegyhát, 9. század, Müller R.; Nemeskér, 9-10. század, Gömöri J.; Kesztölc, Arpád-kor, Lázár S.; Feldebrő, Arpád-kor, Kovalovszki J.; Eperjes-Csikóstábla, kora középkor, Bálint Cs./. Ez eredmények kiértékelése még folyamatban van. Az OM Nagykanizsai Gyárának laborvezetője, Kálóczfai László megvizsgálta a vélyemi 19. századi üveghuta ásatásakor előkerült leleteket /Molnári László, zalaegerszegi régész ásatása. Az üveg laboratóriumi vizsgálata során az összetételt vizsgálták, továbbá - a hőtágulási együtthatók alapján - egymáshoz való viszonyukat. Római és középkori téglák ásványkőzettani vizsgálatának igénye merült fel két régész kolléga részéről. Munkabizottságunk tagja. Kisházi Péter /Bányászati Kutatóintézet, Sopron/ tervbe vette korlátozott számú tégla-töredék vizsgálatát. A jól datálható bélyeges téglák és a nyersanyag-lelőhelyek összevetése fontos munkaszervezéssel kapcsolatos kérdések megoldását segítheti elő. KIÁLLÍTÁSOK "Kelták és rómaiak a Fertő tó vidékén" c. nemzetközi régészeti kiállítás volt Győrben majd Kismartonban /Eisenstadt/. A kiállítást a Győr-Sopron Megyei Múzeumi Szervezet és a Burgenländische Landesregierung munkatársai készítették /1981 ősze és 1982 tavasza/. A kelta kiállításrészben láthattuk az eddig ismert legkorábbi hazai kelta fazekaskemencék dokumentumait /fotók, rajzok, leletek, Sopron-Krautacker/. Bemutatták a Borsmonostoron /Klostermarienberg/ és Doborjánban /Raiding/ feltárt, késő La Téne kori /i.e. I. század/ kelta vasolvasztó kemencék leleteit, dokumentációját és egy kemence 1:1 méretű rekonstrukcióját. E kelta vasolvasztók eredetije a kismartoni muzeum /Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt/ állandó régészeti kiállításán látható /Klostermarienberg lelőhelyen 2