Iparrégészeti tájékoztató 2. (1983)
1983-01-00 / 1. szám
Major J. szerint a templom újjáépítéséhez és a földesúri kastélyok felépítéséhez gyártották itt a téglákat. Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy a mai Ságvári Endre utcát korábban a hevesiek "Sováb" sornak /sváb/ nevezték és az utca végében található a "Güdrök" /gödrök/ nevű tő, amely valószínüleg az agyagbánya helye. A másik agyagbányát az egykori "Nyitrai" tő helyén az elmúlt évtizedben feltöltötték és helyét parkosították /a szerk./. A II. IPARRÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁSRÓL 1982 augusztus 9-12 között Veszprémben, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának székházában rendezte meg az Iparrégészeti Munkabizottság a II. Iparrégészeti Tanácskozást. A tanácskozás zökkenőmentes lebonyolításához a Veszprém megyei Múzeumok Igazgatósága nyújtott segítséget. II. tanácskozásunkon mintegy 50 régész és természettudományokkal foglalkozó szakember vett részt. Előadások hangzottak el a régi bányák, műhelyek és ipari kemencék, régészeti leletek természettudományos és műszaki vizsgálatai témakörében. Minden előadást élénk vita követett. A tanácskozás fontos mozzanatai voltak az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vezetőivel folytatott megbeszélések, az iparrégészeti kutatás összehangolásáról . Az OMBKE részéről jelen volt a megbeszélésen: Csath Béla - OMBKE Történeti Bizottság vezetője, Kiszely Gyula - OMBKE öntészettörténeti és Múzeumi Szakcsoport elnöke, Hammer Ferenc - OMBKE Vaskohászati Szakosztály elnöke, Dr. Remport Zoltán - OMBKE Vaskohászati Történeti Bizottság vezetője. A régészeti szakfelügyelet részéről: Korek József a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóhelyettese ismertette a hazai régészet terveit az interdiszciplináris kutatások előmozdítására, irányítására vonatkozóan. A kohász régészeti vonatkozású kutatásokról Gömöri János, a legkorábbi hazai vastárgyak eredetének felderítéséről Patek Erzsébet ismertette elképzeléseit. Munkabizottságunk álláspontját Heckenast Gusztáv elnök vázolta fel, abban, hogy készek vagyunk a legszorosabban együttműködni az OMBKE kutatóival, a régészeti szakfelügyelet által jóváhagyott munkaterveink alapján. Éri István a Történeti Szakbizottság elnöke felhívta a figyelmet az Iparrégészeti Tájékoztatóra, amelyet munkabizottságunk jelentet meg, s amely alkalmas arra, hogy a szakterületek között a tájékoztatás feladatát ellássa. Az OMBKE részéről Hammer Ferenc adott tájékoztatást az Egyesület szakcsoportjaiban folyó történeti vonatkozású kutatómunkáról. És biztosította a régészeket az Egyesület támogatásáról. A tanácskozáson Bakos Miklós /Vegyipari Egyetem, Veszprém/ vetette fel egy archaeometriai munkacsoport alakításának szükségességét. E munkacsoportba több kutató a helyszínen jelentkezett, a munkacsoport az Iparrégészeti Munkabizottsággal együttműködve fejti ki tevékenységét. A tanácskozásra megjelent az Iparrégészeti Tájékoztató 1. száma. Mellékletként itt adtuk közre az iparrégészeti leletek és objektumok egységes szempontú nyilvántartása céljából szerkesztett Adatlapot. Az adatlappal való anyaggyűjtés célja a hazai iparrégészeti emlékek /elsősorban műhelyek, égetőkemencék/ kataszterének összeállítása. Az adatlap-tervezetet szakemberek egy csoportja megvitatta és lerövidítését, egyszerűsítését javasolta, ami megtörtént. Az iparrégészeti vonatkozású eszmecseréken kívül a tanácskozás résztvevői Veszprém történeti nevezetességeivel is megismerkedtek. Ezt Kralovánszky Alán előadásának és a vezetésével tett várbeli sétának köszönhetjük. A II. Iparrégészeti Tanácskozásra bejelentett 22 előadás közül 18 előadás hangzott el. 4 régész ásatási elfoglaltságamiatt az előadást nem tudta megtartani. A II. Iparrégészeti Tanácskozás előadásainak szövegeiből az alábbiak érkeztek be szerkesztőségünkhöz:A dolgozatok lektorálását Vastagh Gábor a kémiai tudományok doktora, ipartörténész részben elvégezte. A kivonatok és képaláírások angol nyelvű fordításai elkészültek./ /Néhány olyan dolgozat is beérkezett, amelyek előadás formájában tervezve voltak a II. Iparrégészeti Tanácskozáson, de közbejött akadályok miatt nem hangzottak el. 1. Jerem Erzsébet: Kelta fazekaskemencék Sopronban. 2. Vörös Gabriella: Későszarmata edényégető kemence Sándorfalva-Eperjesen. 3.Gömöri János: Scarbantia fazekastelepe és a város melletti római kori téglaégető kemencék. 2