Ipargazdaság, 1968 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
A gazdasági reform a kohó- és gépiparban DR. HORGOS GYULA kohó- és gépipari miniszter A gazdasági vezetés számára mindig hasznos dolog, ha találkozhat a társadalmi egyesületekben működő műszaki-gazdasági szakemberekkel. Ezek a találkozók ugyanis jó alkalmat teremtenek egyegy időszakra vonatkozó iparpolitikai elgondolások ismertetésére és a vélemények kölcsönös kicserélésére. Ez volt a célunk néhány hónappal ezelőtt is, amikor a Gépipari Tudományos Egyesület hetedik közgyűlésén a gépipar II. ötéves tervének teljesítéséről és a III. ötéves tervben kitűzött feladatokról tájékoztattuk a hallgatóságot.** Úgy gondolom, hogy ezekkel a kérdésekkel ezért most nem szükséges foglalkoznom. Népgazdaságunk a gazdasági mechanizmus reformjának küszöbén áll. Olyan reform megvalósításáról van szó, ami forradalmat, a gazdaságirányítás forradalmát jelenti a szocializmus építésében. Ezt a fontos feladatot a műszaki-gazdasági szakemberek aktív kezdeményezése, átgondolt hozzáértő munkája nélkül nem lehet megoldani. Éppen ezért örömmel teszek eleget az egyesület vezetősége azon felkérésének, hogy Önöket tájékoztassam most a gépiparban is legidőszerűbb kérdésről, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséről. Minisztériumi feladatok A reform magában foglalja azt a fontos alapelvet, hogy a gazdasági döntések ott szülessenek, s ahol megfelelő informáltság, eszköz és döntésért való felelősség is van. Az említett elv érvényesítése a döntések túlnyomó többségének a vállalatokhoz való decentralizálásával jár együtt. Egyben jelentősen érinti az irányító szervek és vállalatok viszonyát. Szükségessé teszi továbbá a felsőbb szervek közötti ésszerűbb munkamegosztást is. Az előbbiek miatt a felkészülés során ki kellett alakítani a különböző szintű gazdasági szervezetek működésének új módszereit és ehhez igazodó szervezetét. Ide tartozik a kormány azon intézkedése, amely az ágazati feladatokat és az ágazati felelősséget rendezte. E határozat rámondotta, hogy a kohó- és gépipari ágazathoz a vas- és színesfémkohászat (az alumíniumkohászat nélkül), a gépgyártás, híradástechnika, műszeripar, tömegcikkipar és a járműipar tartozik. Az ágazati hatáskör és felelősség a felsorolt iparágakra egyaránt kiterjed, függetlenül attól, hogy az ágazat keretében működő gazdasági egységek milyen felügyeleti szerv alá tartoznak. Ez a jogszabály tehát a tárca hatáskörét kibővíti. Új kormányhatározat szabályozza a lohó- és gépipari miniszter feladatát, hatáskörét és a minisztérium új szervezetét. E szerint a legfontosabb feladat a kormány gazdaságpolitikájának a népgazdasági terveknek és a közgazdasági eszközöknek kialakításában való közreműködése, valamint az ágazati gazdaságpolitika kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése. Ezen kívül fontos feladata a felügyelete alá rendelt vállalatok és intézetek tevékenységének ellenőrzése és értékelése. A megváltozott feladatoknak és hatásköröknek megfelelően változtatni kell a minisztérium működésének módját is. Az operatív gazdasági dön * A cikk részleteket tartalmaz a Gépipari Tudományos Egyesület Választmányi Ülésén elhangzott előadásból. ** Az előadást ,,A gépipar időszerű kérdései” címmel az Ipargazdaság 1967. májusi száma,is ismertette. IPARGAZDASÁG * 1