Ipargazdaság, 1978 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1978-08-01 / 8-9. szám

b) A tervezett készletnapok ismerete meghatá­rozta a fordulatszámot. 3. A megmaradó tervezett átlagkészlet h­х t* › átlagos zárókészlet értéke x = tervezett készletnap v ~ jelenlegi készletnap Átlagkészletet csak az 1-es és 2-es minősítésű cikk­elemeknél terveztünk értelemszerűen (természe­tesen itt is csak a nem 0 készletnapos anyagoknál). 4. Elszámoló egységár Munkánk során a vállalat által használt elszá­molóárakkal számoltunk. Abban az esetben, ha különböző elszámoló egységárú cikkelemeket kel­lett összevonnunk, akkor súlyozottan a legnagyobb forgalmú (volumenben, beszerzési esetszámban) cikkelem-elszámoló egységárat fogadtuk el. 5. A munkalapok adatainak táblázatos összefoglalása A vizsgált 105 db cikkelem adatait táblázatba foglaltuk össze. A táblázat felrovata az alábbi osz­lopokat tartalmazza: — sorszám — megnevezés — cikkszám — mértékegység — 12 havi beszerzés beszerzési esetszám felhasználás átlagos zárókészlet fordulatszám készletnap — minősítés — tervezett készletnap fordulatszám — megmaradó tervezett átlagkészlet — elszámolóár (Ft) — bázisidőszaki átlagkészlet értéke (Ft) — megmaradó átlagkészletérték (Ft) — készletcsökkenés értéke (Ft) Szerepeltek ebben a táblázatban a „gazdálkodás körébe vont anyagok” (1-es és 2-es minősítésű cikkelemek) gyűjteménye alapanyag, egyéb anyag és csomagolóanyag bontásban összesen 49 db, és a „gazdálkodás körébe nem vont anyagok” (3-as, 4-es, 5-ös minősítésű cikkelemek) gyűjteménye összesen 56 db. A táblázat utolsó 3 oszlopát részletesen elemez­zük a következő fejezetben. III. JAVASLAT A GAZDÁLKODÁS ÉS A BIZONYLATI REND KIALAKÍTÁSÁRA 1. A készletcsökkentés lehetőségei, feltételei és várható eredményei A. A felmérés összevont adatainak javaslatszintű elemzése A részletesen vizsgált cikkelemeknek a minősítés utáni megoszlása a következőképpen alakul: gazdálkodás körébe vont cikkelemek száma 49 db immobil cikkelemek száma 27 db inkurrens cikkelemek száma 15 db törlendő cikkelemek száma 14 db A vizsgált cikkelemeknek nagyobb része — for­galmi és készletadatai alapján — a javasolt rend­szer bevezetése esetén immobilnak és inkurrens­nek, vagyis értékesítendőnek tekinthető. A gaz­dálkodás körében megmaradó 49 db cikkelemen belül meghatároztuk a termelés zavartalan ellátá­sát biztosító készletek nagyságát. Ezen szempon­tok alapján a jövőbeni anyagválasztékot (49 db cikkelem) 7 készletnap-kategóriába soroltuk (1. táblázat). 28 cikkelemnél értelemszerűen a készlet­napnak megfelelő felhasználással egyező készlet tartását javasoljuk, 21 cikkelemnél viszont készlet nem tartható raktáron, vagyis a termelés minden­kori szükségletét azonnali beszerzés formájában kell biztosítani. A vizsgált időszak átlagkészletértéke a felmé­résben szereplő anyagokra összesen: 4520 eFt (2. táblázat). Ebben tehát szerepelnek olyan kész­letek, amelyekből a felhasználás folyamatos, illet­ve rendszeres időszakban történt, de tartalmazza azokat is, amelyeknél egyáltalán nem vagy na­gyon elenyésző mértékben volt készletmozgás. Az átlagkészletértéket a cikkelemenkénti elszá­molóárak alapján számítottuk ki. Az egyes cikkelemek tervezett készletnapjai és a tárgyévi tényleges felhasználási adatok alapján megállapítottuk a tervezett átlagkészletnagyságot. Az így kimunkált készletértékek alapján megál­lapítható volt, hogy ha a javasolt módszer szerint folyt volna a tárgyévi termeléshez szükséges kész­letgazdálkodás, akkor az egyidejű készlet értéke 876 eFt-ot tett volna ki. Ez a kiszámított bázisidő­szaki átlagkészlet értékének megközelítően 20%-át teszi ki. A tervezett átlagkészlet kiszámított értékével kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy ez az összeg a tárgyévi állapotra érvényes. A jövő évek termelési volumenének növekedése függvényé­ben ez az átlagkészletérték módosul (növekszik). A javasolt rendszer szerint viszonylag állandónak a készletnap-kategóriákba való sorolás tekinthető, de időszakos felülvizsgálatot ez is igényel. A gazdálkodás körébe vont 49 cikkelemen belül 16 olyan cikkelemet találtunk, ahol az általunk tervezett készletnap alapján számított átlagkész­lethez képest túlkészletezettség (immobilia) mu­tatkozik. Ez a 16 cikkelemnél 1.177 eFt-ot jelent. Mindkét esetben — akár túlkészletezettséget, akár készlethiányt állapítottunk meg — a terve­zett átlagkészlet mennyiségét a tárgyév december havi zárókészlet-mennyiségéhez viszonyítottuk. Amennyiben a tervezett átlagkészlet mennyisége kisebb volt ennél, akkor immobiliaként, ellenkező esetben készlethiányként szerepeltettük. A kétféle készletmozgás összevonásával adódik, hogy a gazdálkodás körében maradt cikkelemek­nél a túlkészletezettség összevontan 1.031 eFt (2. táblázat v. oszlop). IPARGAZDASÁG 47 1978. augusztus—szeptember

Next