Ipari Szövetkezetek, 1972 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1972 január I ?A!A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A VESZPRÉM MEGYEI IPARI SZÖVETKEZETEK LAPJA Ara: 1 forint V. évfolyam — 1. szám Meghaladta a félmilliárd forintot szövetkezeteink elmúlt évi termelése Gyorsmérleg 1971 gazdálkodásáról Az idei esztendő első napjaiban és még inkább, a múlt év végén minden gazdálkodó szervet, így a szövetkezeteket is az a gond foglalkoztatta, hogyan zárjuk az 1971-es esztendőt, a IV. ötéves tervünk első évét? Valóban, a kérdés feltet még nem végleges adatok alapján mutatóink így alakultak. Örvendetes, hogy termelésünk meg fogja haladni a félmilliárd forintot Ebből kb. 280—300 millió forint lesz az árutermelés, 130 millió forint az építőipari termelés és 70—80 millió forint a javítás- szolgáltatás aránya. A lakossági munése csakis így jogos, hiszen az 1971. évi gazdálkodásunk előre mutat, s az adott felelet válasz arra is, miként vetettük meg távlati tervünk alapjait a termelés, a nyereség, a bérgazdálkodás és nemm utolsó sorban a pénzgazdálkodás tekintetében. kák értéke megközelíti a 63—65 millió forintot. A belkereskedelmi tevékenység 100—120 millió, a külker- értékesítés pedig kb. 15—16 millió forint körül mozog. Ez a néhány adat is szemléltetően reprezentálja szövetkezeteink termelési és értékesítési szerkezetét és egyben a fejlődés irányát is, alábbis a beruházási piac vonatkozásában, várható ez év elejétől bizonyos igénycsökkenés a beruházások korlátozása, az egyensúly. Ma már minden gazdálkodó szerv előtt világos: az 1972. évi fejlesztés nagyobb erőfeszítéseket kíván nemcsak a beruházás, de a termelés „felfuttatása” vonatkozásában is. A 30 százalékos saját erő arány; mindkét fejlesztésnél egyaránt előfeltétel. Ezen kívül, a beruházásoknál az építési előirányzatok 20 százaléknak megfelelő kötelező tartalékot, ugyancsak betétszámlára kell elhelyezni, már a beruházás megkezdése előtt. Véleményem szerint az 1972-es év legfontosabb felhelyzet biztosítása folytán. Ezzel elérkeztünk a pénz- és hitelgazdálkodásunk várható problémáihoz is. adata: megtartani és megszilárdítani az 1971-ben elért jó eredményeket egy minimális, ésszerű fejlesztés mellett. A termelés nyereség és bérszínvonal vonatkozásában, — véglegesen meg kell szüntetni azokat a hiányosságokat, amelyek néhány szövetkezetünknél éppen a termelésnél a kapacitáskitöltetlenség, a megfontolatlan döntések, a nem kedvező munkavállalások formájában jelentkeztek. A bérgazdálkodás területén tapasztalható a kapkodás és következetlenség Számok és arányok A fogság szolgálatában Termelésünk jelenlegi összetétele mellett tehát tevékenységünk 40 százaléka felel meg annak a társadalmi elvárásnak, illetve az ipari szövetkezetekkel, mint gazdálkodó szervekkel szemben fennálló követelményeknek, amelyeket döntően a lakossági igények kielégítése, az ipar termelésének kiegészítése érdekében kell elsődlegesen folytatnunk. Mindezeken kívül a szövetkezeteknek feladata a „tagok szolgálata” is. Ebbe a kategóriába sorolnám a bérgazdálkodást és bizonyos vonatkozásai miatt, a nyereséget is. A szövetkezeti dolgozók személyi jövedelmének szerves része, az évközi átlagkereset mellett, az év végén fizetett részesedés is. Mindkettő a nyereség alakulásának szoros függvénye, különösen most, az 1971 eleje óta érvényesülő bérszabályozási rendszer bevezetése folytán. A várható 60—62 millió forint nyereség, tömegében is messze túlszárnyalja a korábbi évek eddig elért legmagasabb nyereségét is. A sokévi átag fölött i részesedés mértéke, megyei szinten, nem fogja elérni a sok évi átlagot: az 5—6 heti átlagkeresetnek megfelelő mértéket. Ugyanakkor az éves átlagkereset 24— 25 ezer forint között fog mozogni, vagyis eléri a 2— 3 százalékos növekedést, — tehát összességében a személyi jövedelem 1—2 százalékkal fog átlagosan nőni, az előző évhez képest. Ez így valóban nem sok, de a nagy „szóródás”, miatt a szövetkezetek többségénél ennél természetesen jóval magasabb lesz a személyi jövedelem alakulása, hiszen a nyereség is igen differenciáltan alakul: 4—24 százalék között. Szándékosan tettem ezt a kis kitérőt, mielőtt a szövetkezeti dolgozók szolgálatával részletesebben foglalkoztam volna. Hiszen éppen ez a feladat igényli a magasabb szintű nyereséget, s ezen keresztül egyre több olyan munkát a dolgozó részére, mely a tagságnak magasabb életszínvonalat, a szövetkezetnek pedig több fejlesztési lehetőséget biztosít. Áram és nyereség Nem véletlen a termelés és értékesítés szervezetének bekövetkezett változása, a közületi munkák részarányának egyre fokozódó növekedése A félmilliárd forintos termelésünknek kb 60 százalékát ez a tevékenység teszi ki. Miért? A választ nem lehet egyszerűen, röviden megfogalmazni. Ezeknek a munkáknak többsége szabad áras Márpedig ez az árforma természetszerűleg magasabb nyereség elérésére ad lehetőséget, mint pl. a lakossági tevékenység jó részénél érvényesíthető maximális javítási díjtétel. Ezen kívül a közületi munkáknál jelentős igény is mutatkozik, ami ugyancsak kedvezően hat az árak kialakítására. Éppen ezen a téren, leg- Az új év feladatai Tervszerű bérgazdálkodás, hogy 1972 ben tovább kell javítani a vezetés színvonalát ahhoz, hogy az eddigi eredményeinket tovább növelhessük és az egészségtelen tendenciákat megszüntethessük. Tovább kell javítani munkánk minőségét minden vonatkozásban, s ez esetben nem fognak megoldhatatlannak látszó feladatokat jelenteni az 1972 évi tervcélkitűzések sem. Ezekkel a problémákkal élnek. Az azonban bizonyos, még inkább következményeikkel idén kell megküzdeni! Ahol az eredményromlás és ugyanakkor az átlagkereset nem egészen indokolható növekedése folytán „mínusz” részesedési alap képződik, bizony, nehéz helyzetben lesz a szövetkezet vezetősége, hiszen esetleg nemcsak 1972-ben, de még egy-két évig azután sem tudnak olyan részesedést fizetni, mint a korábbi években. Nehéz lesz megmagyarázni a dolgozóknak, különösen ha azt fogják hallani, hogy ugyanakkor egy másik szövetkezetnél közel akkora részesedést fizettek, mint előzőleg szoktak. Arra a kérdésre, ki ezért a hibás nehéz volna egyértelmű választ adni. Abban az esetben ha a szövetkezeti tagság évközben olyan mérvű átlagkereset-növekedést ért el, mely egymagában több mint előzőleg az évközi bér az év végi részesedés együttes összege, ezt meg lehet magyarázni. Ezen kívül ez a szövetkezet 1972- re ily módon kialakított egy viszonylag magas átlagbérszívonalat, mellyel a termelés szervezésében mutatkozó hibák megszüntetése után 1972-ben már több termelést és több nyereséget is tud produkálni. Sajnos lesz olyan szövetkezetünk, amely 1971-ben olyan alacsony mértékre szorította le az átlagbérszínvonalat, hogy azzal 1972-ben már igen nehéz lesz a dolgozókat megtartani, még akkor is, ha a múlt év végén tett kormányintézkedések nyomán erősen csökkenni fog a munkaerő vándorlásnál °ddig tapasztalaté fluktuáló, egészségtelen mozgás )ovít oni i<elvezetes színvonal A 29 szövetkezetnél, az dottságok különbsége ellenére is, kétségtelenül tapasztalhatók általános érvényű tendenciák, ennek ellenére a most felsorolt problémák sem azonos mértékben és formában jelentkez Dr. Szentkúti Ferenc Reprezentatív kiállítás Balatonfüreden Balatonfüreden, a közelmúltban rendezték meg a Veszprém megyei ipari szövetkezetek termékbemutató kiállítását. A kiállítást — bár minden érdeklődőt szívesen láttak — elsősorban a bel- és a külkereskedelem képviselőinek rendezték meg. Itt mutatták be ipari szövetkezeteink azokat a termékeket, amelyekből még — a már korábban lekötött kapacitásukon túlmenően — szállítani tudnak a kereskedelmi partnereknek. Bemutatták legszebb termékeiket a háziipari, a ruházati, a cipész és a vegyes szövetkezetek. A három napig nyitvatartó kiállításon, a meghirdetett program szerint, elsőként a külkereskedelem képviselőit fogadták. Megszemlélték az anyagot a többi között a HUNGAROCOOP képviselői is. A szakemberek tárgyalásokat kezdtek például a Keszthelyi Vas Fém Szövetkezettel kerti bútorok gyártására. Érdeklődést tanúsítottak a külkereskedelem képviselői a kötöttáruk és a népművészeti ajándékcikkek iránt is. Megbeszélték a többi között annak a lehetőségét, hogy felveszik a A legnagyobb érdeklődés a népművészeti cikkek iránt nyilvánult meg A Pápai Háziipari Szövetkezet kötöttárui, amelyek a külkereskedelem képviselőinek figyelmét is felkeltették (Fotó: Andrányi András) Gyümölcsöző kapcsolatok Aláírták két szövetség együttműködési szerződését Az elmúlt év végén Békés Miklós a Budapesti Műszer KISZÖV elnöke és Patkós Albert a Veszprém megyei KISZÖV elnöke Budapesten ünnepélyesen aláírta a két szövetség együttműködési szerződését. Ez alkalommal mindkét szövetség elnöke rövid beszédben méltatta az együttműködés lehetőségeit Megjelent a szerződés aláírásánál mindkét szövetség csaknem valamennyi vezetőségi tagja. A szerződés aláírása után megyénk képviselői is részt vettek a Budapesti Műszer KISZÖV hagyományos év végi műsoros estjén. (Az együttműködési szerződés teljes szövegét lapunk 1. oldalán közöljük.) kapcsolatot Veszprém, Vas és Győr-Sopron megye ipari szövetkezetei — az INTERCOOPERATION Külkereskedelem Fejlesztési RT közvetítésével — a burgenlandi kereskedelmi kamarával. A kiállítás második napján a belföldi kereskedelem képviselői szemlélték meg a termékeket és folytattak tárgyalásokat a szövetkezetek vezetőivel. A Centrum Áruházak megbízottai különösen a népi kerámiák és a kötöttáruk iránt érdeklődtek. A harmadik napon az ÁFÉSZ áruházak képviselői látogattak el Balatonfüredre, és megállapodásuk alapján kilátásba helyeztek több megrendelést. A szövetkezeti ágazatok nőbizottságai tartalmasabb együttműködésre törekednek Nőbizottságaink zömmel már elkészítették 1972 évre vonatkozó feladattervüket. A megyei nőbizottság az 1972 évben továbbra is feladatának tekinti, hogy elősegítse a vonatkozó párt- és kormányhatározatok szellemében a szövetkezetekben dolgozó nők gazdasági és szociális helyzetének javítását, segítse és irányítsa a a szövetkezetekben működő nőbizottságok munkáját Mivel feladataink közé tartozik a női egyenjogúság hiánytalan érvényesítése is, ez a megyei nőbizottságtól is azt követeli, hogy az eddiginél jobban segítse a nők általános és politikai műveltségének emelését. Ugyancsak fontos feladatunknak tartjuk szoros kapcsolat, együttműködés kialakítását a társszövetkezetekkel (ÁFÉSZ ,TSZ Szövetségek). E célból a megyei nőbizottság 1972 évi feladatainál tervbe vette a három nagy szövetség nőbizottságai elnökeinek, titkárainak találkozóját. Úgy gondoljuk ez a találkozás mindenképpen hasznos és tanulságos lesz. Bár különböző területeken tevékenykedünk, de a célunk azonos, a nők helyzetének, élet- és munkakörülményeinek a javítása. Veszprém, Pápa és Keszthely városokban, a városi szövetkezeti bizottságokkal karöltve, szeretnénk megszervezni a szövetkezeti nyugdíjasok találkozásait a jelenlegi szövetkezeti vezetőkkel, régi munkatársaikkal Terveink között szerepel a többi között a szövetkezeti újságon keresztül mind szélesebb tájékoztatás a nőbimttságok tevéknyeségéről, a nők életéről, helyzetéről. Tétényiné