Ipari Szövetkezetek, 1975 (8. évfolyam, 1-9. szám)
1975-01-01 / 1. szám
IPARI 1975. január VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZÖVETKEZETEK Ára: 1 forint VIII. évfolyam 1. szám A VESZPRÉM MEGYEI IPARI SZÖVETKEZETEK LAPJA Szövetkezeteink váljanak a közművelődés bázisaivá Ülést tartott a KISZÖV elnöksége A KISZÖV elnöksége január 10-én Patkós Albert elnökletével ülést tartott. A testület Oláh Zoltánnak, a KISZÖV osztályvezetőjének előterjesztésére megvitatta az ipari szövetkezetek művelődési helyzetét és a szóSzövetségünk elnöksége az MSZMP Központi Bizottsága — közművelődéssel kapcsolatos — 1974. márciusi határozata alapján tűzte napirendre a szövetkezetekben foglalkoztatott több mint ötezer dolgozó, köztük 2500 nő, s közel 3000 harminc év alatti fiatal művelődésének helyzetét, hogy a tapasztalatok összegezése után megjelölje ipari szövetkezeteink számára a további közművelődési feladatokat. A közelmúltban felmérést végeztünk — hangzik a beszámoló, melynek során arra kerestünk választ, hogy szövetkezeteink a művelődéspolitikai feladatokat hogyan valósítják meg, mennyire képesek a központi célokat a helyi sajátosságokhoz igazítva érvényesíteni. A szövetkezetektől kapott válaszokból megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években a gazdasági munka mellett a szövetkezeti dolgozók művelődésével kevesebbet foglalkoznak. A vezetőségi ülések napirendjére ritkán került a művelődés témája. A művelődési feladatokat önállóan irányító és végző szövetkezeti bizottságok beszámoltatásától is gyakran eltekintettek a közgyűlések és a vezetőségek. Ez a helyzet kedvezőtlenül hatott a szövetkezeti tagok művelődésére, s nehezítette a gondok megoldását. Ipari szövetkezeteinknél is A szövetkezetek évről évre korszerűbb termelési eljárásokat vezettek be, új gépeket állítottak munkába, s mindez a szövetkezeti vezetőket arra ösztönözte, hogy kiemelten foglalkozzanak a tagok szakmai képzettségének fejlesztésével, hogy azok megfeleljenek az új technika által támasztott igényeknek. Az utóbbi években a magasabb szintű szaktudás elsajátításának egyik akadálya abban mutatkozott, hogy a szövetkezetekben dolgozók közel 30 %-a csak 6 általános iskolát végzett. Ezt az arányt 1974-re sikerült majdnem a felére csökkenteni, 15,6 százalékra. Jelenleg 12 szövetkezetnél 52 dolgozó tanul az általános iskolákban. Szövetkezeteinkvétségi ajánlások realizálásának tapasztalatait. A két téma fontosságára való tekintettel — bár kivonatosan — a szokásosnál részletesebben ismertetjük a beszámoló jelentéseket és az ülésen hozott határozatokat, vannak még a művelődésnek fehér foltjai. A művelődéssel kapcsolatban számos szövetkezetnél tapasztalható igénytelenség és érdektelenség. Ez a helytelen szemlélet a vezetők és a középszintű irányítók egy részénél is fellelhető, ami a szakmai műveltség túlbecsülésében, s az általános műveltséghez tartozó ismeretek lebecsülésében nyilvánul meg. Ilyen és ehhez hasonló szemléleti hibákkal magyarázható, hogy megyénkben vannak olyan ipari szövetkezetek, ahol az elmúlt két évben kulturális— művelődési célokra egyáltalán nem, vagy csak minimális összeget fordítottak, így a megfelelő pénzügyi alapok hiánya is nehezítette az előrelépést. Az ipari szövetkezetek többségének nem alakultak ki kapcsolatai az illetékes, helyi közművelődési intézményekkel, ahol klubszerű foglalkozások szervezésével, általános műveltséget nyújtó előadások tartásával adhattak volna segítséget. A szövetkezeti dolgozók kapcsolata a művelődési otthonokkal, könyvtárakkal, múzeumokkal, színházzal csupán alkalomszerű. szövetkezetek tájékoztatása szerint a dolgozók jelentős része otthon művelődik Ebből adódik, az egyik újszerű feladatunk: megtanítani a szövetkezeti dolgozókat az eredményes önművelésre! ben az összes foglalkoztatott dolgozó 66 %-a a 8 általános iskolával rendelkezik. Középiskolai végzettsége 750 dolgozónknak van (15 %). Főiskolai végzettséggel 19, egyetemi végzettséggel 16 szövetkezeti dolgozó rendelkezik. Jelenleg legtöbben középiskolában tanulnak, 182- en. A továbbtanulás, valamint a szakmai képzés mellett szövetkezeteink többsége gondot fordít a dolgozók politikai ismereteinek bővítésére is. A politikai műveltség fejlődését jelzi, hogy évente mind több szövetkezeti dolgozó vesz részt politikai oktaásban. Fokozatosan növekszik a marxista középfokú iskolát végzett szövetkezeti dolgozók száma. Több szövetkezeti dolgozó kapcsolódott be a marxizmus—leninizmus esti egyetemi képzésbe, de számuk még alacsony. Többségben a szakmunkások A termelés korszerűsítésével mind fontosabb szerepe lesz a szakmai műveltségnek. Szövetkezeteink többsége — különösen az utóbbi két évben — napirenden tartja a szakmai továbbképzés fejlesztését. Az OKISZ és szövetségünk által szervezett szakmai továbbképző tanfolyamokon mind több szövetkezeti dolgozó vesz részt. 1973. évben 14 szövetkezet 516 dolgozója, 1974. évben 20 szövetkezet 667 dolgozója vett részt szervezett szakmai továbbképzésben. Több szövetkezetnél „házilag” is szerveznek szakmai továbbképzőket. E helyeken az előadásokat a szövetkezetek mérnökei, technikusai tartják. A fokozatos fejlődés ellenére mégsem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel. Különösen kisebb létszámú szövetkezeteknél okoz gondot a szakmai továbbképzésen való részvétel. Egyes helyeken nem értik meg a termelés és a műveltség összefüggéseit. Előfordul, hogy a termelési kiesésekre hivatkozással akadályozzák a dolgozók részvételét a szakmai továbbképzésben. Helytelenül hangoztatják, hogy a dolgozók továbbképzésének eredményei azonnal nem mérhetők, s a költségek magasak. E vonatkozásban is a vezetők szemléletváltozására van szükség. Jelenleg az ipari szövetkezeteknél termelő munkában foglalkoztatott dolgozók száma: 4268 fő, ebből szakmunkás 2610 fő 62% betanított doig. 1024 fő 24% segédmunkás 634 fő 14% A szakmunkások és segédmunkások számaránya az utóbbi években alig változott. A betanított dolgozók száma azonban az elmúlt években közel 80 %-kal emelkedett. 1975-től a balatonfüredi szövetkezeti vezetőképző központban újabb lehetőségek nyílnak a szövetkezeti dolgozók magas színvonalú szakmai továbbképzéséhez. A szocialista brigádok szerepe Megyénk ipari szövetkezeteiben működő szocialista brigádok a dolgozók több mint 25 %-át tömörítik soraikba. A brigádok tagjai körében fokozatosan növekszik a könyvtárakat, a művelődési rendezvényeket látogatók száma. A brigádtagok jelentős része vesz részt az állami oktatásban és a szakmai továbbképzésben. A szocialista brigádok tevékenységében jelentős helyet foglalnak el a kulturális jellegű vállalások, amelyek azonban nehezen végrehajtható, tartalmatlan programot tükröznek. A brigádok egy része a kulturális vállalásokat még formálisan kezeli. Helyenként a szocialista brigádok tagjai csak sok ösztönzés után kezdenek el tanulni, de tapasztalható, hogy a művelődésben előbbre akarnak jutni. A szocialista brigádok szerepét a szövetkezeti művelődési feladatok megvalósításában jelentősnek tartjuk. Célunk, hogy ezek a termelési közösségek fokozatosan művelődési közösségekké is váljanak. Terveink között szerepel szövetkezeti terüle(Folytatás a 2. oldalon) A vezetők felelőssége A tanulás fontossága Szántó Zsuzsa, az Ajkai Vegyesipari Szövetkezet üvegcsiszolója alkotómunka közbenFotó: Rózsás Sándor Nőbizottságok együttműködése 1974 decemberében tartotta a Hazafias Népfront Veszprém megyei Bizottsága mellett működő nőbizottság IV. negyedéves ülését, melyre meghívást kapott a KISZÖV nőbizottságának titkára is. Az ülés napirendi pontjai között szerepelt: 1974. évi nőpolitikai tevékenység értékelése, a nőbizottság 1975. évi ülés- és napirendi pontjainak megvitatása és jóváhagyása. Az értékelést dr. Soós Lajosné, a megyei főbizottság titkára tartotta. Többek között elmondotta, hogy az 1974-es tevékenység elfogadható, sőt itt-ott kiemelkedő eredmények is születtek a szervezés javítása érdekében. Kővári Magdolna, a megyei nőbizottság titkára ismertette az idei feladatokat, illetve a negyedévenkénti ülések témáját. Nagy gondot fordított a kölcsönös kapcsolat kialakítására a más szervek nőbizottságaival való együttműködésre. Az ülésen felszólalt Horváth Miklósné, az MSZMP nőreferense. A nőbizottság tevékenységéről elismerően nyilatkozott Tóth János, a Hazafias Népfront munkatársa is. (S. Zs.) Tizenegyezer forint Chile népének A közelmúltban levelet kapott a sümegi FOLTEX Háziipari Szövetkezet a Comité Hongrois de Solidarite (a Magyar Szolidaritási Bizottság) chilei akcióbizottsága titkárától. „A Magyar Szolidaritási Bizottság chilei akcióbizottsága nevében szeretnénk köszönetet mondani kollektívájuk nagyszerű felajánlásáért. A szövetkezet minden dolgozójának további jó munkát kívánunk.” A FOLTEX Háziipari Szövetkezet dolgozói 11700 forintot fizettek be a chilei nép megsegítésére, a szolidaritási egyszámlára. A szövetkezetek jövő évi feladatairól tárgyalt az Országos Szövetkezeti Tanács Az Országos Szövetkezeti Tanács az elmúlt év végén dr. Molnár Frigyes elnökletével az 1975. évi népgazdasági terv szövetkezeti feladatairól tárgyalt. A tanács megállapította, hogy 1974-ben a szövetkezetek jól dolgoztak, általában teljesítették terveiket. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a kongresszusi munkaversenynek, s a szövetkezetekben működő szocialista brigádok példamutatásának. A szövetkezeti ágazatokban erősödtek a szocialista vonások, fejlődött a szövetkezeti demokrácia. A tanács megállapította azt is, hogy a szövetkezetekben még sok tartalékot lehet hasznosítani. Az általános fejlődés mellett jónéhány olyan szövetkezet van, amely lehetőségeit nem használja ki megfelelően. Olyan szövetkezetek is akadnak, amelyekben megsértik az alapszabályokat és figyelmen kívül hagyják a népgazdaság érdekeit. Mielőbb meg kell szüntetni egyes helyeken a pazarlást és meg kell előzni az ellenőrzés elmulasztásából eredő visszaéléseket is. A szövetkezetek fejlődése — a népgazdasági célok érvényesítésével — a következő évben és hosszú távon is, megfelelően szolgálhatja az össztársadalmi és a szövetkezeti érdekeket. Ennek feltétele, hogy a szövetkezetek körültekintően készítsék el és valósítsák meg 1975. évi terveiket, s érvényesítsék bennük mindama követelményeket, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés decemberi ülései a népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire meghatároztak. Mindennek érdekében az OSZT azt ajánlja, hogy a szövetkezetek országos tanácsai az illetékes minisztériumokkal szorosan együttműködve segítsék elő: a szövetkezetek kellően fölkészülhessenek terveik kialakítására, tartalékaik kihasználására, beruházásaik gazdaságos összpontosítására, a takarékossági követelmények érvényesítésére. Különösen vegyék figyelembe a termelési szerkezet átalakításával, az integráció követelményeivel kapcsolatos szövetkezeti feladatokat. Szólnak az ajánlások a szövetkezetek területi szövetségeinek tennivalóiról is. Szervezzék meg, hogy szakembereik a gazdaságok, szövetkezetek téli közgyűlései előtt, valamint a tervkészítés idején mindenre kiterjedő helyszíni segítséget adjanak. Kezdeményezéseik támaszkodjanak azokra a lehetőségekre is, amelyeket a különféle szövetkezetek együttműködése, társulása, eszközeik gazdaságos felhasználása teremthet. A szövetkezeteket arra kéri föl az OSZT, hogy gondosan elemezzék 1974 évi tapasztalataikat, vizsgálják meg a takarékossági módozatokat, s ennek eredményeit pontos számítások alapján foglalják az 1975. évi tervükbe. Az ajánlásokhoz fűzött kiegészítésként dr. Molnár Frigyes szólt bizonyos szövetkezeti aggályokról is. Elmondotta, hogy máris indokolt elejét venni különféle félreértéseknek. Ismeretes, hogy a párt szövetkezetpolitikáját a párt kongresszusai, illetve a Központi Bizottság alakították ki, fejlesztették tovább, a mindenkori helyzetnek megfelelően. Mindez a munkás—paraszt szövetség erősítésével történt — a X. kongresszuson elfogadott szövetkezetpolitika ma is érvényben van, s alapvető változtatásokról nincs is szó. A szövetkezeti mozgalom sikeresen valósítja meg rendeltetését, ami egyszersmind önmagában bizonyítja, mennyire szükség van a szövetkezetekre. A szövetkezetek tagsága jó érzéssel fogadta a Központi Bizottság és a kormány elismerését e munkáért, amely elismerés az országgyűlés téli ülésszakán jutott kifejezésre. — Szilárd meggyőződésünk — folytatta dr. Molnár Frigyes —, hogy a bizalomra bizalommal válaszol mind az ipari, mind a mezőgazdasági, mind a fogyasztási szövetkezetek tagsága. Az OSZT végezetül elfogadta 1975. évi munkatervét. Ez évben a tanács elnöki tisztét Szabó István, a TOT elnöke tölti be. Névadó ünnepség Veszprémben Kettős névadó ünnepséget tartottak a Veszprémi Fényképész és Háziipari Szövetkezetben. Oláh Sándor, valamint Hemperger Ferenc gyermekei kaptak nevet ezen a bensőséges ünnepségen, amelyen ott voltak a szövetkezet vezetői és tagjai is. Képünk az Oláh családot és a névadó szülőket örökítette meg. Fotó: ifj. Oláh Zoltán