Ipari Szövetkezetek, 1975 (8. évfolyam, 1-9. szám)

1975-01-01 / 1. szám

IPARI 1975. január VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZÖVETKEZETEK Ára: 1 forint VIII. évfolyam 1. szám A VESZPRÉM MEGYEI IPARI SZÖVETKEZETEK LAPJA Szövetkezeteink váljanak a közművelődés bázisaivá Ülést tartott a KISZÖV elnöksége A KISZÖV elnöksége ja­nuár 10-én Patkós Albert el­nökletével ülést tartott. A testület Oláh Zoltánnak, a KISZÖV osztályvezetőjének előterjesztésére megvitatta az ipari szövetkezetek mű­velődési helyzetét és a szó­Szövetségünk elnöksége az MSZMP Központi Bizottsága — közművelődéssel kapcso­latos — 1974. márciusi hatá­rozata alapján tűzte napi­rendre a szövetkezetekben foglalkoztatott több mint öt­ezer dolgozó, köztük 2500 nő, s közel 3000 harminc év alatti fiatal művelődésének helyzetét, hogy a tapasztala­tok összegezése után megje­lölje ipari szövetkezeteink számára a további közmű­velődési feladatokat. A közelmúltban felmérést végeztünk — hangzik a be­számoló, melynek során ar­ra kerestünk választ, hogy szövetkezeteink a művelő­déspolitikai feladatokat ho­gyan valósítják meg, mennyire képesek a közpon­ti célokat a helyi sajátossá­gokhoz igazítva érvényesíte­ni. A szövetkezetektől kapott válaszokból megállapíthat­juk, hogy az elm­­últ években a gazdasági munka mellett a szövetkezeti dolgozók mű­velődésével kevesebbet fog­lalkoznak. A vezetőségi ülé­sek napirendjére ritkán ke­rült a művelődés témája. A művelődési feladatokat ön­állóan irányító és végző szö­vetkezeti bizottságok beszá­moltatásától is gyakran el­tekintettek a közgyűlések és a vezetőségek. Ez a helyzet kedvezőtle­nül hatott a szövetkezeti ta­gok művelődésére, s nehezí­tette a gondok megoldását. Ipari szövetkezeteinknél is A szövetkezetek évről év­re korszerűbb termelési eljá­rásokat vezettek be, új gépe­ket állítottak munkába, s mindez a szövetkezeti veze­tőket arra ösztönözte, hogy kiemelten foglalkozzanak a tagok szakmai képzettségé­nek fejlesztésével, hogy azok megfeleljenek az új technika által támasztott igényeknek. Az utóbbi években a ma­gasabb szintű szaktudás el­sajátításának egyik akadá­lya abban mutatkozott, hogy a szövetkezetekben dolgozók közel 30 %-a csak 6 általá­nos iskolát végzett. Ezt az arányt 1974-re sikerült majd­nem a felére csökkenteni, 15,6 százalékra. Jelenleg 12 szövetkezetnél 52 dolgozó tanul az általános iskolákban. Szövetkezeteink­vétségi ajánlások realizálásá­nak tapasztalatait. A két téma fontosságára való tekintettel — bár ki­vonatosan — a szokásosnál részletesebben ismertetjük a beszámoló jelentéseket és az ülésen hozott határozato­kat, vannak még a művelődésnek fehér foltjai. A művelődéssel kapcsolatban számos szövet­kezetnél tapasztalható igény­telenség és érdektelenség. Ez a helytelen szemlélet a vezetők és a középszintű irá­nyítók egy részénél is fellel­hető, ami a szakmai mű­veltség túlbecsülésében, s az általános műveltséghez tar­tozó ismeretek lebecsülésé­ben nyilvánul meg. Ilyen és ehhez hasonló szemléleti hibákkal magyarázható, hogy megyénkben vannak olyan ipari szövetkezetek, ahol az elmúlt két évben kulturális— művelődési célokra egyálta­lán nem, vagy csak minimá­lis összeget fordítottak, így a megfelelő pénzügyi alapok hiánya is nehezítette az elő­relépést. Az ipari szövetkezetek többségének nem alakultak ki kapcsolatai az illetékes, helyi közművelődési intéz­ményekkel, ahol klubszerű foglalkozások szervezésével, általános műveltséget nyújtó előadások tartásával adhat­tak volna segítséget. A szö­vetkezeti dolgozók kapcso­lata a művelődési otthonok­kal, könyvtárakkal, mú­zeumokkal, színházzal csu­pán alkalomszerű. szövetkezetek tájékoz­tatása szerint a dolgozók je­lentős része otthon művelő­dik Ebből adódik, az egyik újszerű feladatunk: megtaní­tani a szövetkezeti dolgozó­kat az eredményes önműve­lésre! ben az összes foglalkoztatott dolgozó 66 %-a a 8 általános iskolával rendelkezik. Kö­zépiskolai végzettsége 750 dolgozónknak van (15 %). Főiskolai végzettséggel 19, egyetemi végzettséggel 16 szövetkezeti dolgozó rendel­kezik. Jelenleg legtöbben kö­zépiskolában tanulnak, 182- en. A továbbtanulás, valamint a szakmai képzés mellett szö­vetkezeteink többsége gon­dot fordít a dolgozók politi­kai ismereteinek bővítésére is. A politikai műveltség fejlődését jelzi, hogy évente mind több szövetkezeti dol­gozó vesz részt politikai ok­­ta­ásban. Fokozatosan növek­szik a marxista középfokú iskolát végzett szövetkezeti dolgozók száma. Több szö­vetkezeti dolgozó kapcsoló­dott be a marxizmus—len­i­­nizmus esti egyetemi kép­zésbe, de számuk még ala­csony. Többségben a szakmunkások A termelés korszerűsítésé­vel mind fontosabb szerepe lesz a szakmai műveltség­nek. Szövetkezeteink több­sége — különösen az utóbbi két évben — napirenden tartja a szakmai továbbkép­zés fejlesztését. Az OKISZ és szövetségünk által szervezett szakmai továbbképző tanfo­lyamokon mind több szövet­kezeti dolgozó vesz részt. 1973. évben 14 szövetkezet 516 dolgozója, 1974. évben 20 szövetkezet 667 dolgozója vett részt szer­vezett szakmai továbbkép­zésben. Több szövetkezetnél „há­zilag” is szerveznek szakmai továbbképzőket. E helyeken az előadásokat a szövetkeze­tek mérnökei, technikusai tartják. A fokozatos fejlődés ellenére mégsem lehetünk elégedettek a jelenlegi hely­zettel. Különösen kisebb lét­számú szövetkezeteknél okoz gondot a szakmai továbbkép­zésen való részvétel. Egyes helyeken nem értik meg a termelés és a műveltség ös­­­szefüggéseit. Előfordul, hogy a termelési kiesésekre hi­vatkozással akadályozzák a dolgozók részvételét a szak­mai továbbképzésben. Hely­telenül hangoztatják, hogy a dolgozók továbbképzésének eredményei azonnal nem mérhetők, s a költségek ma­gasak. E vonatkozásban is a vezetők szemléletváltozására van szükség. Jelenleg az ipari szövet­kezeteknél termelő munká­ban foglalkoztatott dolgozók száma: 4268 fő, ebből szakmunkás 2610 fő 62% betanított doig. 1024 fő 24% segédmunkás 634 fő 14% A szakmunkások és segéd­munkások számaránya az utóbbi években alig válto­zott. A betanított dolgozók száma azonban az elmúlt években közel 80 %-kal emelkedett. 1975-től a balatonfüredi szövetkezeti vezetőképző köz­pontban újabb lehetőségek nyílnak a szövetkezeti dol­gozók magas színvonalú szakmai továbbképzéséhez. A szocialista brigádok szerepe Megyénk ipari szövetkeze­teiben működő szocialista brigádok a dolgozók több mint 25 %-át tömörítik so­raikba. A brigádok tagjai körében fokozatosan nö­vekszik a könyvtárakat, a művelődési rendezvényeket látogatók száma. A brigádta­gok jelentős része vesz részt az állami oktatásban és a szakmai továbbképzésben. A szocialista brigádok te­vékenységében jelentős he­lyet foglalnak el a kulturális jellegű vállalások, amelyek azonban nehezen végrehajt­ható, tartalmatlan programot tükröznek. A brigádok egy része a kulturális vállaláso­kat még formálisan kezeli. Helyenként a szocialista bri­gádok tagjai csak sok ösztön­zés után kezdenek el tanul­ni, de tapasztalható, hogy a művelődésben előbbre akarnak jutni. A szocialista brigádok sze­repét a szövetkezeti műve­lődési feladatok megvalósítá­sában jelentősnek tartjuk. Célunk, hogy ezek a terme­lési közösségek fokozatosan művelődési közösségekké is váljanak. Terveink között szerepel szövetkezeti­ terüle­(Folytatás a 2. oldalon) A vezetők felelőssége A tanulás fontossága Szántó Zsuzsa, az Ajkai Vegyesipari Szövetkezet üveg­csiszolója alkotómunka közben­Fotó: Rózsás Sándor N­őbizottságok együttműködése 1974 decemberében tartot­ta a Hazafias Népfront Veszprém megyei Bizottsága mellett működő nőbizottság IV. negyedéves ülését, mely­re meghívást kapott a KI­­SZÖV nőbizottságának titká­ra is. Az ülés napirendi pont­jai között szerepelt: 1974. évi nőpolitikai tevékenység ér­tékelése, a nőbizottság 1975. évi ülés- és napirendi pont­jainak megvitatása és jóvá­hagyása. Az értékelést dr. Soós La­­josné, a megyei főbizottság titkára tartotta. Többek kö­zött elmondotta, hogy az 1974-es tevékenység elfogad­ható, sőt itt-ott kiemelkedő eredmények is születtek a szervezés javítása érdekében. Kővári Magdolna, a megyei nőbizottság titkára ismer­tette az idei feladatokat, il­letve a negyedévenkénti ülé­sek témáját. Nagy gondot fordított a kölcsönös kapcso­lat kialakítására a más szervek nőbizottságaival va­ló együttműködésre. Az ülé­sen felszólalt Horváth Mik­­lósné, az MSZMP nőreferen­se. A nőbizottság tevékeny­ségéről elismerően nyilatko­zott Tóth János, a Hazafias Népfront munkatársa is. (S. Zs.) Tizenegyezer forint Chile népének A közelmúltban levelet kapott a sümegi FOLTEX Háziipari Szövetkezet a Comité Hongrois de Solidarite (a Magyar Szolidaritási Bizottság) chilei akcióbizott­sága titkárától. „A Magyar Szolidaritási Bizottság chilei akcióbizottsága nevében szeretnénk köszönetet mondani kollektívájuk nagyszerű felajánlásáért. A szövetkezet minden dolgozójának további jó munkát kívánunk.” A FOLTEX Háziipari Szövetkezet dolgozói 11700 forintot fizettek be a chilei nép megsegítésére, a szolidaritási egyszámlára. A szövetkezetek jövő évi feladatairól tárgyalt az Országos Szövetkezeti Tanács Az Országos Szövetkezeti Tanács az elmúlt év végén dr. Molnár Frigyes elnökle­tével az 1975. évi népgazda­sági terv szövetkezeti felada­tairól tárgyalt. A tanács meg­állapította, hogy 1974-ben a szövetkezetek jól dolgoztak, általában teljesítették tervei­ket. Az eredmények elérésé­ben nagy szerepe volt a kongresszusi munkaverseny­nek, s a szövetkezetekben működő szocialista brigádok példamutatásának. A szö­vetkezeti ágazatokban erő­södtek a szocialista vonások, fejlődött a szövetkezeti de­mokrácia. A tanács megállapította azt is, hogy a szövetkezetek­ben még sok tartalékot lehet hasznosítani. Az általános fejlődés mellett jónéhány olyan szövetkezet van, amely lehetőségeit nem használja ki megfelelően. Olyan szö­vetkezetek is akadnak, ame­lyekben megsértik az alap­szabályokat és figyelmen kí­vül hagyják a népgazdaság érdekeit. Mielőbb meg kell szüntetni egyes helyeken a pazarlást és meg kell előzni az ellenőrzés elmulasztásából eredő visszaéléseket is. A szövetkezetek fejlődése — a népgazdasági célok ér­vényesítésével — a követke­ző évben és hosszú távon is, megfelelően szolgálhatja az össztársadalmi és a szövetke­zeti érdekeket. Ennek felté­tele, hogy a szövetkezetek körültekintően készítsék el és valósítsák meg 1975. évi ter­veiket, s érvényesítsék ben­nük mindama követelménye­ket, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés decemberi ülé­sei a népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­veire meghatároztak. Mindennek érdekében az OSZT azt ajánlja, hogy a szövetkezetek országos taná­csai az illetékes minisztériu­mokkal szorosan együttmű­ködve segítsék elő: a szövet­kezetek kellően fölkészül­hessenek terveik kialakításá­ra, tartalékaik kihasználásá­ra, beruházásaik gazdaságos összpontosítására, a takaré­kossági követelmények érvé­nyesítésére. Különösen ve­gyék figyelembe a termelési szerkezet átalakításával, az integráció követelményeivel kapcsolatos szövetkezeti fel­adatokat. Szólnak az ajánlások a szö­vetkezetek területi szövetsé­geinek tennivalóiról is. Szer­vezzék meg, hogy szakembe­reik a gazdaságok, szövetke­zetek téli közgyűlései előtt, valamint a tervkészítés ide­jén mindenre kiterjedő hely­színi segítséget adjanak. Kezdeményezéseik támasz­kodjanak azokra a lehetősé­gekre is, amelyeket a külön­féle szövetkezetek együttmű­ködése, társulása, eszközeik gazdaságos felhasználása te­remthet. A szövetkezeteket arra kéri föl az OSZT, hogy gondosan elemezzék 1974 évi tapasztalataikat, vizsgálják meg a takarékossági módo­zatokat, s ennek eredményeit pontos számítások alapján foglalják az 1975. évi ter­vükbe. Az ajánlásokhoz fűzött ki­egészítésként dr. Molnár Fri­gyes szólt bizonyos szövetke­zeti aggályokról is. Elmon­dotta, hogy máris indokolt elejét venni különféle félre­értéseknek. Ismeretes, hogy a párt szövetkezetpolitiká­ját a párt kongresszusai, il­letve a Központi Bizottság alakították ki, fejlesztették tovább, a mindenkori hely­zetnek megfelelően. Mindez a munkás—paraszt szövetség erősítésével történt — a X. kongresszuson elfogadott szö­vetkezetpolitika ma is ér­vényben van, s alapvető vál­toztatásokról nincs is szó. A szövetkezeti mozgalom sike­resen valósítja meg rendel­tetését, ami egyszersmind ön­magában bizonyítja, mennyi­re szükség van a szövetkeze­tekre. A szövetkezetek tag­sága jó érzéssel fogadta a Központi Bizottság és a kor­mány elismerését e munká­ért, amely elismerés az or­szággyűlés téli ülésszakán ju­tott kifejezésre. — Szilárd meggyőződésünk — folytatta dr. Molnár Frigyes —, hogy a bizalomra bizalommal vá­laszol mind az ipari, mind a mezőgazdasági, mind a fo­gyasztási szövetkezetek tag­sága. Az OSZT végezetül elfo­gadta 1975. évi munkatervét. Ez évben a tanács elnöki tisz­tét Szabó István, a TOT el­nöke tölti be. Névadó­ ünnepség Veszprémben Kettős névadó ünnepséget tartottak a Veszprémi Fény­képész és Háziipari Szövet­kezetben. Oláh Sándor, vala­mint Hemperger Ferenc gyermekei kaptak nevet ezen a bensőséges ünnepsé­gen, amelyen ott voltak a szövetkezet vezetői és tagjai is. Képünk az Oláh csalá­dot és a névadó szülőket örö­kítette meg. Fotó: ifj. Oláh Zoltán

Next