Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 3. szám - Iskola
„ODVAS, VÉN TANÁROK / MOHOS TANSZÉKEKEN" Iskola közművelődési előadásokat is kellett tartaniuk. Ezek az úgynevezett szabad líceumi előadásai Fogarason a gimnázium épületében voltak, ahol a közönség változó létszámmal jelent meg, ám szinte kizárólag a fogarasi magyar értelmiség adta a hallgatóságot; a szászok közül néhányan, a román anyanyelvűek közül azonban senki sem vett részt rajtuk. Az előadások egy-két nappal korábban a gimnázium és a fogarasi polgári leányiskola diákjai előtt is elhangzottak. De a Jézus Krisztus életéről és pályájáról [!] képekkel illusztrált összeállítást csak a diákok számára mondta el Babits, aki 1909. március 6-án Shakspere [sic!] egyénisége címen szintén vetítéssel színesítette mondanivalóját, majd a következő év január 15-én A jelenkori filozófia főbb problémáiról beszélt. November 19-én Modern impreszszionisták címmel ismét vetített képes előadás következett. Végül az 1911-es csonka évben, január 21-én Petőfi életét és alkotásait tárgyalta. Emellett a tanári kar tagjai a téli hónapokban előadás-sorozattal járultak hozzá a fogarasi honvédzászlóalj altisztjeinek pallérozódásához is. Babits 1909. január 9-én Zrínyi Miklós, mint hadvezér és hadtudományi író címmel értekezett, egy évvel később A vitézi költészetről foglalta össze a legfontosabb ismereteket. 1911. január 21-én pedig szintén Petőfit idézte. 1910 áprilisában a Fogarasi Magyar Dalegylet a kuruc kort felidéző előadásra kérte fel hangversenyén, s szerepelt a Gyermekvédő Liga matinéján is. 1910. május 18-án, a békenapon, a tornateremben ő méltatta ennek az ünnepnek a jelentőségét. De az értesítő szerint az 1908-1909-es tanévben Katona József Bánk bán című drámájának gimnáziumi előadását is ő vezette be, s 1909. december 19-én szintén ő látta el ismertetővel a Fehér Károly társulata által előadott háromfelvonásos drámát, Földes Imre A császár katonái című darabját. Babits Mihály személyiségében nagyon korán megjelent a nevelői attitűd: a tudás átadásának vágyát már első, pécsi önképzőköri bírálatában tetten lehet érni. Az egyetem befejezése után, amikor végzettsége szerinti pályáját kezdte, tanítványaira polarizáló hatással volt: egyeseket felgyújtott, másokat elidegenített magától; kései emlékezéseikben mindkét reakció kifejezésre jut. És amikor már csak nagyobb, távolibb közösséghez szólhatott, akkor mutatkoztak meg igazán tanári elképzeléseinek összetevői és evvel kapcsolatos törekvései: a személyes példamutatás, az írói tehetség pallérozása, a megjelenéshez fórum biztosítása, s mindezt megerősítően az alkotás nyugodt(abb) körülményeinek előmozdítása. Saját műveiből, költői fogadóóráiból, a Nyugat oldalainak megnyitásából, valamint a Baumgarten-díj jutalmaiból hozta létre azt a hálót, amit a megszakított tanári pálya helyébe emelt, az oktatói szemléletet világképpé bővítve, élete második részében az intézményi falakon túllépve, tudást és magatartást egyaránt felmutatva. AZ EGYETEM BEFEJEZÉSE UTÁN, AMIKOR VÉGZETTSÉGE SZERINTI PÁLYÁJÁT KEZDTE, TANÍTVÁNYAIRA POLARIZÁLÓ HATÁSSAL VOLT: EGYESEKET FELGYÚJTOTT, MÁSOKAT ELIDEGENÍTETT MAGÁTÓL; KÉSEI EMLÉKEZÉSEIKBEN MINDKÉT REAKCIÓ TETTEN ÉRHETŐ. 59 ▼ Órabeosztás Babits Mihály néhány tanórájával (a Fogarasi M. Kir. Állami Főgimnázium hivatalos iratának kópiája, Petőfi Irodalmi Múzeum)