Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
Az 1879-ben kiadott, a polgári iskolákra vonatkozó rendelet a nyolc „kötelezett tantárgy" közül a magyar nyelv és irodalomra osztja a legtöbb órát, s felsorolja évfolyamonként a tananyagot és az elérendő célokat. Nem nevez meg kötelezően olvasandó szerzőket vagy címeket, egyetlen kivétellel: a negyedik osztály (vagyis a mai rendszer szerinti nyolcadik évfolyam) számára Arany Toldiját, akkor is, amikor kimondjuk: János vitéz. Kimondjuk, és mindannyian értjük, miről van szó.” (Irodalom tankönyv I., Oktatási Hivatal, Budapest, 2020, 95.) A János vitéznek a nemzeti hagyományhoz való szoros kapcsolódása, népiessége már megjelenése óta részét képezi a recepciónak. Amikor Petőfi alcímként a „népmese" megjelölést használja szövegére, akkor ezzel a gesztussal jelzi, hogy a népiesség eszménye szerint az addig az irodalom körén kívül lévő olvasóközönséget is szeretné megszólítani, ahogy Arany János a Toldival (ugyanakkor Petőfi pályáján nem jelent olyan döntő fordulatot a János vitéz, mint a Toldi Arany esetében). Mindkét mű bekerül az első magyar kerettantervekbe (igaz, Petőfi műve kicsit később és nem minden esetben a teljes szöveg). Az 1868-as 38. törvény alapján az új iskolarendszer kialakulásával párhuzamosan jelentek meg a tanterveket szabályozó rendeletek. Az 1879-ben kiadott, a polgári iskolákra vonatkozó rendelet a nyolc „kötelezett tantárgy" közül a magyar nyelv és irodalomra osztja a legtöbb órát, s felsorolja évfolyamonként a tananyagot és az elérendő célokat. Nem nevez meg kötelezően olvasandó szerzőket vagy címeket, egyetlen kivétellel: a negyedik osztály (vagyis a mai rendszer szerinti nyolcadik évfolyam) számára Arany Toldiját. (Népoktatási törvények, tantervek és vizsgálati szabályrendeletek, Eggenberger, Budapest, 1884,202 .) Néhány évvel később aztán a János vitéz is megérkezik a kötelezők közé: egy 1883-as rendeletnek megfelelően a „felső leányiskolák” harmadik osztályában (a mai hetedik évfolyamban) kellett olvasni mindkettőt. (Az állami felsőbb leányiskolák szervezete, Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, Budapest, 1883, 7.) Ugyanakkor a Riedl Frigyes és Lehr Albert ▼ Szabó Melinda Diána: Találkozás, digitális rajz, 21x29,7 cm, 2022 (forrás: A velünk élő Petőfi, a MÁNK Galéria kiállítása) kultúránk egyik alapköve. [...] János vitéz históriáját minden magyar ismeri. Ezáltal a történet olyan közös emlékképünkké válik, amely a sok viszály és bosszúság közepette is arra emlékeztet: egy közösséghez tartozunk. Ugyanazt a nyelvet beszéljük, és nem csak akkor, amikor magyarul szólalunk meg, hanem Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” Petőfi Sándor S7