Irodalmi Szemle, 2013
2013/9 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Kiss Péntek József: A színház az érzelmek forradalma (beszámoló az 50. Jókai Napokról)
ÍZLÉSEK ÉS POFONOK hogy fesztivál zajlik a városban. Persze ezzel nem azt akarom hangsúlyozni, hogy ha tudták volna, akkor rohannak az előadásokra. Arról már réges-rég sikerült leszoktatni őket. Ahogy az irodalomról is. A koszorúzás, az még dívik! Most is voltunk kábé huszonöten. DÍJESŐ SZAKMAISÁG?... Évek hosszú sora óta dívik a Jókai Napokon, egy-két kivételtől eltekintve, ha valaki megkapja a legjobb rendezés díját, ami ugye személyre szóló díj, akkor az együttes, illetve a produkció már más díjban nem részesül, így történt az idén is. Jarábik Gabriella, a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad (Arany János: Ágnes asszony - színpadi játék) rendezője lett a legjobb rendező. Elég érdekes, hogy magát a produkciót, illetve a csapatot már semmilyen más díjra nem tartotta érdemesnek a zsűri. Hacsak az nem minősül díjnak, hogy ők azok a felvidéki magyar amatőr színjátszók, akik az itteni műkedvelőket képviselik majd a zsámbéki Határon Túli Magyar Színjátszók Fesztiválján. Tény, hogy a dunaszerdahelyieket kihagyva, az idén négy diákszínjátszó csoportot is nívódíjjal jutalmaztak. A komáromi Gimisz Diákszínpad (Csörgess meg! - zenés játék), a kassai KGSzT (Moris Panych: Történet a hetediken - dráma, melynek egyik szereplője, Krausz Tímea egyben megkapta a legjobb női epizódszereplő díját is), a füleki Apropó Kisszínpad („Színház az egész világ...” - színdarab) és a galántai TSÍZIÓ Diákszínpad (W. R. Jones: A projekt - színmű) is érdemesnek találtatott rá. Ez utóbbi előadás rendezője, Bergendi Barnabás, akinek még egy rendezése versenyen kívül szerepelt a fesztiválon, valamint ő írta A verseny című darabot is, a zsűritől a legígéretesebb fiatal rendezőnek járó Gergely József-díjat kapta. Egyszerűen érthetetlen, mi tartotta viszsza az ítészeket attól, hogy a legjobb rendezéssel kitüntetett dunaszerdahelyi produkciót ne csapják hozzá legalább a nívódíjjal kitüntetett diákszínjátszó együttesek népes csapatához. Azok a diákcsoportok, amelyek nem részesültek nívódíjban, ugyancsak kaptak elismeréseket. A királyhelmeci Sycorax Diákszínpadot (Szászi Zoltán - Gyenes Gábor: Kamasz - verses próza) a zsűri egy Csoportdíj az ígéretes kezdésért elnevezésű - gondolom, alkalmilag kreált díjjal tüntette ki. Ugyancsak különdíjjal jutalmazta a zsűri a kassai Szerda délután nevű csoportosulást (Kötelezők röviden) a tagok által kreált szellemes szösszenetért, amelynek semmi keresnivalója nem volt egy országos fesztiválon. Legfeljebb versenyen kívül. Ellentétben a galántai TSÍZIÓ által, nem értem, milyen kishitűség következtében, csak versenyen kívül vállalt előadással (Hrisztov Tamás: Kamafzu). A zsűri szerint a klasszikus szöveget korszerű módon jelenítették meg a rozsnyói G.I.K.SZ.E.R. Diákszínpad tagjai (Hans Sachs: Karolina show). S hogy teljes legyen a létszám, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja (Bergendi Barnabás: A verseny - előadás kézzel-lábbal) az előadásukban felvonultatott ötletáradatért érdemelte ki a zsűri különdíját. A felnőtt színjátszó együttesek közül került ki a fesztivál fődíjasa, a lévai Bárka Színpad. Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiája (egy trilógia első darabja) hatalmas sikersorozatát éli éppen. A kilátástalanság, a munkanélküliség, az önpusztító alkoholizmus pokla elevenedik meg 89