Irodalmi Ujság, 1978 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-15 / 1-2. szám
4 oldal IRODALMI ÚJSÁG Hat évtized távlatából: a magyar demokrácia mártírjai fiatalabb nemzedéke... így szolgáltam én az igazi magyar nemzeti eszmét, nem ölelei frázisokkal, hanem évek nehéz, áldozatos munkájával..." FEUSOVISÓN Somogyi Béla már kitűnően tudott németül, és magánúton sajátította el a francia nyelvet, olyan mértékben tökéletesítve ebbéli tudását, hogy később éveken át volt a párizsi L'Humanité (akkor a francia szocialista párt lapja) és a belga Peuple budapesti tudósítója. Már Felsővisón megvolt a kapcsolata a magyarországi munkásmozgalommal: 1895—96 óta küldözgetett onnan cikkeket a Cipész című szakszervezeti lapnak és a Népszavának is. 1897-ben, Budapestre érkezésekor egymásután ismerkedik meg a magyarországi szociáldemokrácia és kibontakozó szakszervezeti mozgalom akkori vezetőivel. ...Suhogó" név alatt lefordítja Liebknecht hires iratát. ..Mit akar a szocializmus?" A MAGYARORSZÁGI Szociáldemokrata Párt és különösen annak sajtója ebben az időben válsággal küzd. Frakciózás, belső hadakozások gyengítik a pártot. 1897 augusztus 4-én, eléggé váratlanul. Somogyi Bélára. ..mint semleges emberre" bízzák a párt lapjának, a Népszavának a szerkesztését. Révész Mihály ..Somogyi Béla élete és munkásága" című, 1925-ben megjelent könyvében így ír erről az időről:../’Híráink történetének a legszebb dokumentumai maradnak az ez esztendőkben Népszavak Nem lehet részleteketáthoznánk, a lap minden számának van eseménye, most lefoglalás. sailéi uk. öthavi államfogház, egyévi állmányház, ismét sajtópör, ismét elkobzás Ez a két-három, iszonyét üldöztetésekkel teli tendér adja a pártnak igazi hőskorát (akkor még nem is álmodhattunka legrémesebb percekben sem arról, hogy következhetik /9/9. I-20. következhetik rémuralom!s. az igazi hőskort, amely szinte legendákat teremtett, amelyek szélről szájra járnak most is a vezető elvtársak elfogalásáról, a hatóságok ötletes kijátszásáról, az éjnek éjszakáján való menekülésről, az állam foghoz, a jolonchiszti börtönök imanlikáitiról, azokról a szocialista csoportokról, amelyek a börtönök elém a VTorsciHinise-t énekelték, a lefoglalt lapok megmentéséről és megszöktetéséről . A legnehezebb ilőben megjelent Népszavák, jogosan lehet mondani, a szocialista kjságirds iskolájául szolgálhatnak 1898 áprilisában Somogyi Bélának azonban meg kellett válnia a Népszava szerkesztésétől: nem lehetett rajta a neve, hiszen szabadságolt állami tanító volt. A rendőrségre küldött feljelentés alapján tanítói szabadságát azonnal visszavonták. EZUTÁN pedagógiai munkásságának szentelte minden energiáját. Középiskolai tanári oklevelet szerzett, országszerte ismert pedagógussá lett, tankönyveket irt és 1906-ban megindította a progresszív szellemű tanítók folyóiratát, az ..Új korszak"-ot, amely jövőtlette pedagógiai reformokért állt ki. () követelte elsőnek a nyolcosztályú elemi iskola megvalósítását és kötelezővé tételét! Az ..új Korszak" kezdeményezésére 1906 novemberében megalakult a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete, valójában a pedagógusok szakszervezete, amelynek elnökei Somogyi Bélát választották. A szervezet alapszabályait azonban a hatóság nem hagyta jóvá, s az ,,új korszak" megjelenése is szünetelt egy ideig. 1910-ben jelent meg újra. Bárczy István, a liberális budapesti polgármester (előbb közoktatásügyi tanácsnok) támogatása mellett. Gróf Apponyi Albert, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter a feljelentések félretételével tudomásul vette megjelenését .. SOMOGYI állandóan írt a Népszavába is. •Sokat foglalkozott a tömeges kivándorlás problémájával, a kivándorlás körüli visszaélésekkel és a szociáldemokrata mozgalommal rokontvenvező iklandi György Jánosnak, a ,,különc" unitárius lelkésznek személyes tapasztalatokon alapuló beszámolói nyomán leleplezte a hajóstársaságok visszaéléseit, a kivándorlással kapcsolatos tömeges tragédiákat és síkra szállt a kivándorlásra csábítás büntetendő cselekménnyé való nyilvánításáért Az 1918 október 31-én, a Károlyi Mihály elnöklete alatt megalakult kormányban Somogyi Béla közoktatásügyi államtitkár lett, és ebben a minőségben messzemenő pedagógiai reformok és megfelelő tankönyvek kiadásának szorgalmazásán munkálkodott. A közoktatásügyi államtitkárság ellátása mellett végezte a Népszava szerkesztői teendőit is 1919 március 21-ig. KÖZÉLETI SZEREPLÉSE 1919 augusztus 24-én, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt újjáalakulásakor folytatódik, amikoris a hallgatásra kényszerített Népszavát pótló Szociáldemokrata Röpiratok szerkesztésével bízzák meg. Erre a megbízásra az erkölcsi alapot az adta, hogy Somogyi Béla elvi fenntartásai miatt távoltartotta magát az 1919 március 21 és július 31-e közötti magyarországi Tanácsköztársaság működésében való részvételtől. Ennek a magatartásnak fényében Somogyi nélkülözhetetlen elemévé válhatott a nemzetközi szociáldemokrácia felé való közeledésnek, s ugyanakkor a kibontakozó ellenforradalmi rendszer, a Horthy Miklós fővezérsége alatt tomboló fehér terror elleni bátor fellépésnek is. A Szociáldemokrata Röpiratok, mint ideiglenes pártlap, 1919 szeptember 27-ig jelent meg, összesen 8 számmal, amelyből az utolsó 5 már teljesen napilap formájú és jellegű volt. Amikor aztán a Népszava ismét megjelenhetett, a Szociáldemokrata Párt vezetőségének egyhangú határozatából Somogyi Béla lett a felelős szerkesztő. Higgadt, megfontolt hangon írt, felelősségtudattól áthatott cikkei az ellenforradalom, az egyre inkább kibontakozó fehér terror garázdálkodásai ellen emeltek szót, adatszerűen, ténylegesen megtörtént eseteket ismertetve. Febben a tevékenységében nemcsak a Szociáldemokrata Párt és a munkásmozgalom szolgálata vezette, hanem Magyarország egyetemes érdekeinek világos felismerése is: küszöbön álltak a békeszerződési tárgyalások s a nemzetközi közvélemény mélyen elítélte a fehér terrort. Somogyi Bélának a szélsőségek ellen irányuló, igaz hazafiságtól sugalmazott, semmiféle veszélytől vissza nem riadt) meggyőződése volt, hogy a demokratikus eszmékkel — Magyarország határait és jövőjét védi. Idézzük Révész Mihály szavait:«.... És mert a Népszava mert írni, mert a szociáldemokrata lapnak kellett írnia, a panaszok áradata ide özönlött. A rémségeknek ez a vad árja a legerősebb idegeket is kikezdte: Somogyi állt keményen, mint a sötét éjszaka vad viharában nehéz, céllal haladó hajó parancsnoka." H. Hessel Tillman angol író. 1931-ben Londonban megjelent ,, Terror in Europe" című könyvében hiteles adatok alapján leírja (377-78. oldal), hogy amikor az ellenforradalmi rendszer kialakulásakor különböző színárnyalatú, a demokratikus elgondolásokkal szembenálló, de ugyanakkor a közelgő béketárgyalások miatt a nemzetközi közvélemény felháborodásától tartó magyar politikusok, közöttük gróf Andrássy Gyula, gróf Károlyi József és gróf Bethlen István, a későbbi miniszterelnök siófoki főhadiszállásán felkeresték Horthy Miklóst, hogy tiltakozzanak katonatisztjeinek garázdálkodásai ellen, és a kilengések azonnali beszüntetésére vonatkozó intézkedések kiadására kérték. Horthy ..rágalomnak" minősítette a ..legjobb tisztjei" elleni panaszokat. A beszélgetés végén íróasztala fiókjából előhúzott egy Népszava-példányt, amelyben Somogyi Béla a tiszti osztagok kegyetlenkedéseit leírta, és kijelentette: ..Aki ilyen cikkeket k,úszni fog!" SOMOGYI BÉLÁHOZ fenyegető levelek kezdtek érkezni. Egy ízben Héjjas Iván, a hírhedt különítményes tiszt személyesen felkereste őt és ,,láb alól való eltérést" helyezett kilátásba, ha cikkeit azonnal be nem szünteti. Somogyi férfiasan, lelkiismereti kötelességére és hazafias céljaira hivatkozva visszautasította Héjjas agresszív fellépését. A fenyegetések 1919 december hetedikén kezdtek valósággá válni, amikoris ,,ismeretlen tettesek" a Népszava szerkesztőségében és az azt előállító Világosság nyomdában nagyméretű rombolást hajtottak végre, olyannyira, hogy a lapot egy ideig más helyen kellett szerkeszteni és nyomatni Ezzel kapcsolatban Somogyi Béla felkereste Beniczky Ödön belügyminisztert, aki a rombolás tényéről rendőrségi jelentés alapján már tájékoztatva volt és több fenyegető levelet megmutatott neki. Beniczky Ödön megnyugtatta őt. Somogyi már ekkor kénytelen volt állandóan lakóhelyet változtatni, mert a lakásában nem érezte magát biztonságban Egy ideig hantárnál tartózkodott minden este másnál, majd a szervezett munkások penziójában, az Urániában kapott szerény szobát. BENICZKY ÖDÖN belügyminiszternek az „Az Újság" című napilap 1925 május 31-i számában közzétett szavaiból tudjuk, hogy a cenzúra 1920 február 14-én Somogyi Bélának a másnapi Népszavában megjelenendő számából kiemelt cikket beküldte a Gellért Szállóba, a „Nemzeti Hadsereg" főhadiszállására. A cikket valaki felolvasta a vacsorázó tisztek asztalánál. Az egyik tiszt felkiáltott: „Ideje volna már ezt a gazember Somogyit a Dunába dobni!" A megjegyzést hallva, az asztalnál ülő Horthy Miklós fővezér felkelt a helyéről és kijelentette: „Elég volt a beszédből, cselekedni kell!" 1920 február 17-én, a késő esti órákban, amikor Somogyi Béla, Bacsó Bélának, a Népszava egyik lehetséges munkatársának kíséretében elhagyta a szerkesztőséget, a Rokk Szilárd utca sarkán az Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy parancsnoksága alatt működő különítmény tisztjei feltartóztatták őket azzal, hogy parancsuk van előállításukra a Városparancsnokságnál. Betuszkolták őket készenlétben álló gépkocsijukba, de ez nem a Városparancsnokság irányában indult el, hanem Újpest felé vágtatott. Újpesttől nem messze, a Váczi úton egy rendőr — észrevéve, hogy a gépkocsi hátsó lámpái ki vannak oltva — rákiáltott a sofőrre, hogy azonnal álljon meg. A sofőr — Kovarcz Emil főhadnagy — rá sem hederülve a rendőr utasítására, tovább hajtott, mire a rendőr a kocsira lőtt. A gépkocsi megállt és Kovarcz főhadnagy, valamint a kötelességét teljesítő rendőr között heves szóváltás zajlott le, majd Kovarcz a kocsi ajtaját becsapva, továbbrohant, ekkorra azonban a rendőr már leolvasta a gépkocsi rendszámát: 111.36. Az incidens után Somogyi Béla megszólalt: „Nem is tudtam, hogy maguk és a rendőrség között ilyen heves, kirívó ellentétek vannak." Ez volt az első szó, ami Somogyi Béla ajkáról a gépkocsiba való tuszkolása óta elhangzott. A három katonatiszt — Kovarcz Emil,. Soltész István főhadnagy és Megay Ferenc hadnagy már a kocsiban megkötözte az áldozatokat és betömték szájukat A dunai rétekhez érve, a Megyeri Csárda tájékán az autó megállt. Somogyi Bélát és Bacsó Bélát először szuronnyal szurkálták össze, majd mindkettőjüknek kivájták a szemét és csak ezután adták meg nekik a halálos döfést. A holttesteket kirabolták, elvették óráikat és pénztárcájukat, azután a Dunába dobták őket. Az áldozatok ruháinak zsebébe köveket tömtek, de ezek nem voltak elég nehezek. Előbb Somogyi Béla holttestére bukkant rá egy hajós, majd egy-két nappal később a Duna kivetette Bacsó Béla tetemét is. A GYILKOSSÁG igen nagy felzúdulást keltett és a rendőrség Mattyasovszky György főkapitány utasítására néhány órán belül kinyomozta a tetteseket. Kiderítették azt is, hogy a gyilkosok a Fővezérség gépkocsiparkjához tartozó autón rabolták el áldozataikat. A rendőrség az autóban megtalálta Megay Ferenc hadnagy véres nadrágját és Soltész István főhadnagynál Somogyi Béla elrabolt aranyóráját. Mattyasovszky főkapitány jelentést tett közzé, miszerint a bűnösöket személy szerint azonosították, de azok nevét nyilvánosságra hoznia nem áll módjában. A rendőrség a Fővezérségtől utasítást kapott, hogy a nyomozást és a vizsgálatot azonnal szüntesse be és az iratokat adja át a fovezérségnek, azzal az indokolással, hogy katonai személyek vannak gyanúsítva és ilyenformán az ügyhöz a rendőrségnek semmi köze nincs. Az utasítás értelmében a rendőrségnek a lefoglalt 111.36. rendszámú gépkocsit vissza kellett juttatnia a Fővezérséghez. Az ügyet „katonai igazságszolgáltató szerv" vizsgálatára bízták, amelynek vezetésére Sefcsik György főhadnagy kapott parancsot, és ezzel az ügy jóideig el is akadt. A gyilkosság körülményeit sokan megírták és a külföldi sajtóban is megjelentek részletek. Az emigrációs irodalomban Sulyok Dezső ...A Magyar Tragédia. Első Rész" címmel (Newark, N.J., U.S.A.) 1954-ben megjelent könyvének 265—266. oldalán található a történtek pontos leírása. Gratz Gusztáv „A Forradalmak Kora Magyarország története 191' 1920" című Budapesten 1935-ben megyélt könyvének 317-318. oldalán a gyilkosság nmzetközi visszhangjáról emlékezik m Somogyiék meggyilkolása Nyugaton .gkínosabb feltűnést keltette, mert a két áldozatnak szociáldemokrata pártállásukon kívül semmit sem lehetett szemükre vetni. Gratz könyvéből és más, a korszakkal foglalkozó forrásokból tudjuk, hogy a gyilkosság elsősorban külpolitikai szempontból érintette kellemetlenül a kormányt és ártott rengeteget az országnak. 1920 február 12-én — öt nappal a gyilkosság előtt — a magyar békedelegáció tagjai a békefeltételekre adott válaszjegyzék átnyújtása végett Párizsba utaztak, remélve, hogy ki tudják eszközölni a békefeltételek enyhítését. Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője ennek érdekében február 14-én Angliában a Munkáspárttal tárgyalt, a magyar kormány pedig Renner osztrák kancellárnak jegyzéket nyújtott át, melyben Nyugatmagyarországra vonatkozólag közvetlen megegyezést javasolt. ASomogyi-Bacsó gyilkosság hatására mindez dugába dőlt. A legfájdalmasabb hatás a Szocialista Internacionálénál mutatkozott, amelynek elhatározott szándéka volt, hogy akciót indít a tervezett trianoni szerződés legkirívóbb igazságtalanságainak megváltoztatására és vezetősége megbízta Leon Blumot a későbbi francia miniszterelnököt, hogy a tiltakozást az ő felszólalása vezesse be a francia képviselőházban. A gyilkosság hírének Párizsba érkezésekor Blum elhárította magától a megbízást és ezt követően az egész akció elmaradt. Az angol Parlament előtt ismertetett ..The White Terror in Hungary. Report of the British Joint Labour Delegation to Hungary. Trades Union Congress and The labour Party. London, 1920.*A Fehér Terror Magyarországon. Az Angol Munkáspárt és az Angol Szakszervezeti Központ Magyarországon járt küldöttségének beszámolója. London, 1920), amelyet általánosan „Wedgewood Jelentéseként ismer a világ, ugyancsak megbélyegezte Horthy rendszerét. Mindezzel szertefoszlottak az utolsó remények is Trianon elkerülésére, vagy legalább enyhítésére SOMOGYI BÉLA szellemi örökségét a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a legnehezebb körülmények között is ébren tartotta. Munkásotthont neveztek el róla, tanításait, helytállásának hitét átöntötték az új nemzedékbe. Emléke megköveteli tőlünk, hogy ne alkossunk általánosító véleményt a halálát okozó időszak szereplőiről. Voltak kiállások nem szociáldemokrata részről is, mint azt Bárczy István. Apponyi Albert magatartásából és sok más, nem munkásmozgalmi politikus részéről is láthattuk. A magyar becsület kimagasló példája volt Beniczky Ödönnek, a Somogyi-Bacsó gyilkosság idejebeli belügyminiszternek a katonai nyomozószervek előtt tett vallomása, amelynek szövegét „Az Újság" említett. 1925. május 31-i száma közölte Beniczkyt,miután az „Az Újság"-ot azonnal betiltották és minden fellelhető példányát elkobozták) a megjelenést követő napon, június 1-én letartóztatták. „Kormányzósértés" címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amelynek végeztével két évi börtönre ítélték. Beniczkynek a tárgyalás során tanúsított férfias helytállása arok példakép marad. S tragédiája a börtönnel sem fejeződött be: kiszabadulása után önkezével vetett véget életének. Somogyi Béla és Beniczky Ödön. — a Népszava szerkesztője és a rosszul induló Horthykorszak belügyminisztere nem egy oldalon álltak, nem egy táborhoz, tartoztak. De a halál egyesítette őket. — az a halál, amelyet mindketten (Bacsó Bélával: mindhárman) önkéntesen vállaltak. Nem pusztán politikai eszméikhez, hanem azokon túlmutatván: emberi tisztességükhöz ragaszkodva. S igy adva máig is bizonyságot arról, hogy a magyar népnek a legsötétebb korszakokban is, a legkülönbözőbb meggyőződések alapján állva is, mindig vannak és lesznek törhetetlen gerincű nagyjai. 1978 január-február SZÁNTÓ DÉNES BÁLINT ---------------------------------- Megjelent Szélpál Árpád VERSEK című kötete, amelyben a szerző, a MA egykori munkatársa az utóbbi évek termését gyűjtötte össze. Ara Franciaországban 25 frank, külföldön, postaköltséggel: 6 dollár. Megrendelhető: Société Balaton 12 rue de la Grange-Bateliere 75009 Paris I