Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1914. 3. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Huszadik Század 125–126. p.
FOLYÓIRATOK SZEEMLÉJE. 125 Bogáthinak a zsoltárai ? Felelet : Bogáthi nem fordít, hanem feldolgoz. Alapul veszi a héber zsoltár tartalmát s azt alakítja. Ezért zsoltárai terjedelmesebbek, mint az eredetiek. Az így keletkezett költemények a héber gondolatvilág tükrözői. Bogáthi zsoltárai tehát nem keresztény zsoltárok, azaz nem valamely felekezet liturgiai használatára készültek, hanem az ótestamentumi hangulatnak héber eseményeken való kifejeződései. Végül a zsoltárfordítás költői értékét hangsúlyozza szerző. — Kristóf György : Győre Jánosnak, Abonyi Lajos pályája és Lakatos Vincének, Eötvös József gondolatai a kereszténységről c. dolgozatait ismerteti. — Alszeghy Zsolt , az 1808 táján meghalt Nagy Jánosnak Ars Satyricáját ismerteti. Nagy János fejtegetései a szatiraírótól meggondolást, szókimondást, feddhetetlen életet, igazságszeretetet és mérsékletet követelnek meg. Bár a stílusra vonatkozó tanácsokban néha Vida, Ars Satyricájára emlékeztet, bár itt-ott Sulzernél is meglevő eszméket érint, nem valószínű, hogy más lett volna a forrása, mint Horatius. — Gálos Rezső: Mikszáth forrásaihoz címen kimutatja, hogy a nagy novellistának Az okosbástyáról szóló pajkos elbeszélése motívumaiban teljesen megegyezik Straparola egyik elbeszélésével a Le Piacevoli Notti ötödik éjszakájának ötödik meséjével. — Zolnai Béla : Eötvös Józsefnek a berlini Königliche Bibliothek kéziratgyűjtesében (Baumer-hagyaték) őrzött három levelét közli. A levelek közül kettő Friedrich von Baumer történetíróhoz van intézve, a harmadik pedig Rudolf Anastasino Köpke-hez, aki szintén történettudós volt. A Baumerhez intézett egyik levélben Eötvös külföldön keres kiadót Toldy Ferencnek készülő Analecta Monumentorum Hungáriáé c. munkája számára. — Kardos Lajos : Petőfi » A huszárt c. költeményének történetéhez közöl adatot. Élet, 1913. évf. 48. sz.— Kárpáti Aurél: Justh Zsigmond. A fiatalon elhunyt, nagy conceptiójú regényíró Zola tanítványa ; de nem a test naturalizmusa érdeke, hanem a léleké. Az elsők egyike, ki irodalmi műben felveti a magyarság problémáját. Kár, hogy nagy conceptiója kivitelében nem rendelkezett kellő művészi erővel. Minden hőse, mint ő, kissé beteg. U. i. 49. sz. — Cyprián: Kiss József. A Hét a kritikában új stílust jelentett : az érdek és személyiség kultuszát, terrort ; a szépirodalomban erotikát, immoralitást, koravén, nyugati romlottságot. Sok tehetséget hozott felszínre , de ki van ma Kiss József körében azon tehetségesebbek közül, kik az ő folyóiratában kezdték pályájukat ? Egyébként : Kiss Józsefet túlbecsülik; a cikkíró Gyulainak ad igazat, ki «élvezetes olvasmányokat» várt K. J.-től, de elsőrendű költőnek nem tartotta. U. i. 51. sz. — Siklóssy László: Lendvayné emlékkönyve. Lendvay Mártonné Hivatal Anikó emlékkönyvéből közli Vörösmarty Mihály egyik epigrammját. A négy sorból álló emlékvers eddig ismeretlen volt. Huszadik Század, 1913. évf. 12. sz. —Schöpflin Aladár : Szépirodalmi szemle. Jellemzi Heltai Jenőt és Krúdy Gyulát, mint akik az utóbbi időben meglepően divatba jöttek. «Mert hogy mit írnak az írók, az lehet merőben esztétikai, l'art pour l'art kérdés, de hogy mit olvasnak az olvasók.