Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1923. 12. évfolyam
Műelemzés - A[lszeg…..]. Zs.: Összefoglaló szemle. [Szépirodalom.] 42–51. p.
SZÉPIRODALOM. 45 darabja is (A szerelem elmegy, Athenaeum) a színpadról hamar lekerült, pedig a lelkiségre szorítkozó drámának igen érdekes kísérletét láttuk benne. A legtöbb alkotással színen és nyomtatásban Herczeg Ferenc szerepel. Kettő közülök irodalomtörténeti vonatkozású : a Holicsi Kupidó (Singer és Wolfner) a keszthelyi Helikoni ünnepségek alkalmából idézte fel egy kedves biedermeier mesével az egykori Helikoni ünnepek korszakának hangulatát, A költő és a halál (U. a.) pedig Petőfi Sándor utolsó hajnalát hozza elénk, az élet és a halál közötti választást adja egy pillanatra Petőfi kezébe, hogy mentse a hazának is még hasznot hozandó és költői kezelést is igérő életét vagy halálával szentesítse a lantján dalolt eszmék értékét. Ez a szerencsésen meglelt belső dráma Petőfi lelkének egész nagyságát és sorsának szomorú végzetét érzékeltetni tudja. Üde oázist alkotnak Hercegnek a jelen életből vett színjátékai is a nagyvárosi drámák tömegáraként forgó özönében : az Aranyborjú az anyagiasság rideg világfelfogásán üt sebet egy család sorsának a bemutatásával (tárgyát a Magdaléna két élete című regényéhez kapcsolta a kritika ), a Sirokkó pedig egy művészasszony szenvedélyes lelkületének anyává szelídülését játszatja le előttünk. Nagy sikert aratott Csathó Kálmán vígjátéka, Az új rokon (Singer és Wolfner), amely egy nagyvárosi művészleányt vezet régi módi gentry-nénjeinek otthonába és azzal a felfordulással mulattat, amelyet ez az új rokon idéz elő az ósdi társaságban. Mélyebb probléma foglalkoztatja Erdős Bencét Alkotók (Fővárosi könyvkiadó) című drámájában : az asszony sorsa, aki férjénél erősebb művészi tehetséget érez magában és férjét egy vele kongeniálisabb művészférfival, régi szerelmesével kénytelen összemérni. Erdős Renéenek újabb darabja (Assisibeli zsoldos, Dick) misztériumjáték : szent Ferenc zsoldosból szerzetessé alakulását vetíti elénk pompás lelki rajzban. — Szokása szerint a misztikusát, most a vallás misztériumát, használja fel Molnár Ferenc, hogy Égi és földi szerelem (Franklin-Társ.) című darabjának hősnője, a kis hisztérikus leány iránt érdeklődést keltsen ; mint mindig, most is nagyszerűen kihasználja a színpad minden hatáselősegítő eszközét, de a saját léha világfelfogásán átszűrt morális meghatódással csak komikus hatást ér el. — A budapesti — voltaképen a minden lokális színét elvesztett nagyvárosi — élet verődik vissza Heltai Jenő darabjain, a novellából színdarabbá átírt Tündérlaki lányokon (Athenaeum) és a komikus meglepőkkel s komikus anyáskodással bőven nevettető Kis cukrászdában (Athenaeum). Cselekvényével még határozottabban a nagyvárosias típushoz kapcsolódik Lakatos László Fakir című drámája (Athenaeum ), mely újra feldolgozza a férfi témáját, akit a szerelem féltése és csalódása felráz tudományos abstrakcióiból. E típusnak legkülöncebb hajtása Szomory Dezső Gloriája (Athenaeum), mely a közönség minden Szomorytól jövő előtt hajlongó hódolatát a mesterkélt stílusnak valószínűleg szándékos fonákságaival kísérti meg egy valószínűtlen emberekkel lejátszódott dráma keretében.