Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1937. 26. évfolyam
Figyelő - G. P.: Elhunytak 189–197. p.
ügyvédi irodája Budapesten. Lefordította németre Vörösmarty, Petőfi, Arany János és Ady verseit, melyeket a budapesti Rádióban többször előadtak. LYKA DÖME, nagybirtokos, v. országgyűlési képviselő, megh. Pázmándon (Fehér vm.) 1937 szeptember 14-ére virradó éjjel. — Számos politikai röpiratot írt. MAJOR KÁROLY, dr. phil., ny. áll. reálisk. igazgató, szül. Kolozsvárt 1861 január 26-án, megh. Miskolcon 1937 szeptemberében. — Ref. Besztercebányán, Hódmezővásárhelyt, Zomborban, Gyöngyösön és a bpi X. ker. főgimnáziumban volt tanár. 1907-ben a fogarasi, 1913-ban a zombori áll. gimnázium igazgatója lett s mint a miskolci áll. reálisk. igazgatója ment nyugdíjba. — 1889 febr. 5-től írt társadalmi, irodalmi és esztétikai cikkeket különböző vidéki s fővárosi napi- és szaklapokba. 1889-ben a Besztercebánya és Vidéke, 1890-ben a Zólyommegyei Lapok szerkesztője volt. — Munkái: A mezépi meseírás története. Kolozsvár, 1887. — Külföldi demokrata költők és Petőfi. Hódmezővásárhely, 1891.— A költői képzelemről. U. o., 1892. — Panaszok a mai középiskola ellen. Gyöngyös, 1907. MATRAY LAJOS, ny. ref. gimn. tanár, szül. Miskolcon 1859 március 28-án, megh. 1937 augusztus 10-én. Az egyetemet Budapesten elvégezvén, 1888-ban h. tanár lett Debrecenben s 1889-ben r. tanár a szatmári ref. gimnáziumban. Ő alapította meg a szatmári Kölcsey-Kört s elnöke volt az irod. szakosztálynak. 1897 XII. 14. óta szerkesztette a Szatmár-Németi c. lapot. 1878 óta írt verseket és cikkeket vidéki s elvétve bpi lapokba is. Multak emlékei (1896) és Dicső multunk (1898) c. alkalmi színdarabjait a szatmári szính. mutatta be. — Munkái: Aranka, Tündéries elb. Bp., 1883. — Petőfi Sándor élete versekben. Nagyszombat, 1885. — Petőfi Sándor élete és költői működésének vázlata. Bubonik Ferenc után. U. o., 1884. — Fert. Költői beszély. U. o., 1885. — Fazekas Mihály élete és munkái. Debrecen, 1888. — Fazekas Mihály Ludas Matyija. Sajtó alá rend. Szatmár, 1891. — Hulló levelek. Költemények. U. o., 1893. — Vörösmarty Mihály mint lírikus. U. o., ?, 1904. PEKÁR GYULA (1899-től rozsnyói), dr. jur., v. miniszter, országgyűlési képviselő, a Petőfi Társ. elnöke, a M. Tud. Akad. 1. és a Kisfaludy Társ. r. tagja, szül. Debrecenben 1867 november 8-án, megh. Budapesten 1937 augusztus 19-re virradó éjjel. — Ev. Szülők: P. Imre, bankigazgató és P. Emma, P. Lajos író leánya. Felesége özv. Tüköryné Falkenberg Paula. A gimnáziumot, a VI. oszt. kivételével, melyet az amerikai Bostonban végzett, a bpi ref. gimnáziumban járta ki. A jogot a bécsi és bpi egyetemeken hallgatta. Három évig gyakornokoskodott a váltó- majd a pestvidéki törvényszéknél, azután fölcsapott hírlapírónak. Már 15 éves kora óta irogatott tárcákat a P. Napló-ba és a Vas. Ujs..-Ъа, de festészettel is foglalkozott. 1891-ben megismerkedett Justh Zsigmonddal, aki végkép az irodalom felé terelte. 1892-ben mint tárcaíró belépett a M. Hirl. kötelékébe, 1893 nyarán hosszabb külföldi útra indult. Bejárta Spanyolországot és Marokkót, majd Párizsban telepedett le, ahol a Collège de France és a Sorbonne irodalmi és esztétikai előadásait hallgatva 1896 őszéig maradt. Közben beutazta Itáliát, Svájcot, Németországot, Hollandiát, Svéd- és Norvégországot is. 1894/96. a P. Napló, 1896-tól a B. Napló r. tárcaírója volt. 1901-ben (s nem mint Szinnyei írja 1891-ben!) mint a Szabadelvű Párt tagja bekerült a parlamentbe, ahol a somlóhelyi (Veszprém vm.) kerület