Kozocsa Sándor szerk.: Irodalomtörténet, 1947. 36. évfolyam
Kisebb közlemények - Kozocsa Sándor: Justh Zsigmond, a regényíró 55–59. p.
vője előtt széttép a cséplőgép dobja. Ki kell emelnünk még Ádám leírásainak szépségeit, a pusztai vihar szemléletes rajzát, amikor azt hiszik, hogy a káplán csónakjával a Tiszába veszett, vagy a maga komorságával megragadó képet: Fazekas Mihály temetését. Viszont kissé sötétté teszi a regényt a két temetés (Margité is) hosszadalmas leírása. Az Ádám Justh Zsigmond pályájának valóban jelentős első állomása. Az elemző lélektani regénynek finoman ötvözött magyar terméke Justh első nyomtatásban megjelent regénye, az 1888-ban napvilágot látott Művészszerelem. A regény tulajdonképen lélekrajz, Gilády Arzén belső világának művészi vázlata. Az egész egy pillanatképbe van sűrítve, a hősnek csak egy vonását mélyíti el: Arzén átváltozását barátból barátja menyasszonyának szerelmesévé. A ,tanulmány" (ahogy Justh nevezte regényeit) abban a történelmi pillanatban állítja elénk alakját, mikor az érzelmi életében válságba kerül. Elhagyta ,barátnője és ő festőbarátja körében, akivel gyermekkora óta osztotta meg érzéseit és gondolatait, talál feledést, de nem sokáig. Megérkezik Ernő menyasszonya, a szép és kacér festőnő, Paula s ingerlő varázsával feldúlja a két barát nyugalmát. Az érzékek követelő súlya alatt Arzén megszereti Paulát, elszakítja Ernőtől —, de, s itt van lelki tragédiája — mégsem lesz boldog. Az önelemzések és a másik lélek állandó analízisének súlya alatt, mindjobban eltávolodnak egymástól s egyszerre azt érzik, hogy csak a szakítás adhatja meg nyugalmukat. Arzén tovább vonszolja nyugtalan, önmagát ésszerelmeit marcangoló életét, Paula pedig új lehetőségek felé áhítozik. A regény, mint lélekkutató tanulmány igen érdekes és figyelemreméltó, sok művészi szállal fejti föl hőse szerelmi átváltozását, önmagával folytatott vívódásait, önvádjait, majd a szenvedély mindent elsöprő szolgaságát. Érzelmi következetességet keresni azonban nem lehet még benne, de nem is szabad. Cselekvénye is nagyon sovány, inkább belső összeütközések, meditálások során át húzódik az események láncolata, érzik, hogy fiatal ember, de intelligens és gondolkodó fej munkája. Justh következő regényéhez komoly kutatásokat végzett. A magyarság különböző társadalmi rétegének életét és erkölcseit akarta bemutatni a Zola Rougon—Macquart-jához hasonló elképzelésű ciklusregényben. A mű nagyszabásúnak ígérkezett, de korai halála az írót megakadályozta a teljes kivitelben: a ciklusnak így is három pillérét tudta fölépíteni. A sorozatnak Justh barátja, Czóbel István adta A kiválás genezise címet. Az elsőben, az 1893-ban megjelent A pénz legendájában az arisztokrácia erkölcsi világának csődjét mutatta be. Három lélek harcát és vívódását tárta fel, akik mindegyikében megvan a jobb, a nemesebb utáni vágy, de mindegyiküket a kor betegsége — Justh szellemesen fin du siècle-izmusnak nevezi —, az akarathiány sorvasztja el. A regény Belényesy Mini grófnő naplója: húszéves életének másfél évét tárja föl a lélekrajz aránylag eléggé következetesen. Justh határozott művészi hivatottságát mutatja az is, hogy a naplóformában írt regény elejétől végig mozgalmas, szellemes, és érdeklődésünket az utolsó napokig leköti. Bálványosy Sándor gróf megszereti Mini contesse-t, az is vonzódik hozzá, bárérzékeit ennek barátja, a szegény Vezekényi Elek jobban foglalkoztatja. Házaséletének első időszaka abban telik el, hogy folytonosan hadakozik Elek kísértő