Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1976. 8/58. évfolyam

Tanulmányok - Bányai Gábor: A kiválás genezise (Németh Lászlóról.) 63–87. p.

76 Bányai Gábor így egyszerre utal méltatlanul mellőzött hagyományokra, s ad lehetőséget egy sajátos huszadik századi aspektusra is. Né­meth László századvégi magatartásának, írói tartásának első jelei ezért teszik oly markánssá ezt a novellát, holott a csak a realitásokat feltáró szintje okán tulajdonképpen elavultnak és túlhaladottnak kellene éreznünk. A benne szoborszerűen fel­növő probléma és főhős azonban a nagyobb lélegzetvételt jelzik már. A levegőtöbblet kiszakadása évekkel később történik meg igazán magas írói színvonalon. Ekkorra túl van már az író az Emberi színjáték önelemző tanulmánykötetén, folytathatja hát a modellvilágban az egyén és a közösség egymásnak fe­szülését vallató-faggató magatartást, Így jön létre a Gyász, a „békesség" elnyerésének, a „feloldódásnak" igényével, a probléma kiteljesítésének szándékával. * A már idézett Németh László-tanulmány a Nyugat elődei­ről tartalmazza a következő, ugyancsak árulkodó passzust: „Ha választhatnék, hogy az imaginárius életek szibillája melyik fia­talon elhunyt magyar író életrajzát üsse fel és folytassa, mintha nem halt volna meg, én Justh Zsigmond harminc évvel félbeszakadt pályá­jának a folytatását kérném." Nem véletlen kívánság. Jelzi egyrészt, hogy Németh László pontosan tudta és ismerte a századvégi irodalom ki sem ala­kulhatott értékrendjét, írói-művészi hierarchiáját, s a torzó­ban is fel tudta fedezni az egész igézetét. De az irodalmi előd kutatása is világos e sorokból. Justh pályája is az önálló világ­kép megküzdésének jegyében fogyott el: központi gondo­lata a kiválás genezise, mely tartalmában a Németh Lászlóé­hoz oly hasonlóan a közösségből kiváló jelentős egyént téte­lezve jut el egy újabb és igazabb közösségig. (Csak utalnék arra, hogy a századvégen jelentős tolsztojánus eszmék hatása is tetten érhető e gondolatkörben, természetesen sajátos ma­gyar változatban. Igaz, ebből sem egy volt, még a század­végen sem, hiszen például Bródy műveiből is kicseng e jel-

Next