Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1976. 8/58. évfolyam
A homályból - Ugrin Aranka: Olvasmányok, könyvélmények. Az irodalmi érdeklődés alakulása 1893 és 1937 között 683–697. p.
684 A Homályból címen hasonló ankétot, de már ötre szorították a kiválasztandó művek számát. Ugyancsak 1893-ban tette fel körkérdését A Hét szerkesztője, Kiss József is. Kőhalmi Béla, aki a Könyvek könyvének előszavában ismertette ennek a folyamatnak a történetét, A Hét ankétjára nem is utal. Ez a vállalkozás a későbbiekben a jelek szerint feledésbe merült. Tanulmányunkban éppen ezért elsősorban ennek ismertetésére törekszünk. A Hét könyv kérdése „Az egyetemes, minden irodalmi ágat magába foglaló világirodalom melyik könyve az, mely igen tisztelt uramnak mindenekfelett kedves? Melyik az a hét könyv, melyet megtartana, ha hét könyvön kívül minden egyéb irodalmi műtől mindörökre megválni volna kénytelen?" Ezt a kérdést tette fel A Hét „Magyarország legintelligensebb, legképzettebb fiainak, akik a közélet és a művészet minden ágában munkálkodnak". A válaszokból arra akartak következtetni, hogy „mely kultúrirányzatok hatottak közre Magyarország mai kultúrállapotának, az uralkodó felfogásoknak megerősítésére". Az ankét céljaként „a könyv iránt való hanyatló érdeklődés... felélesztését" jelölték meg. A szerkesztő a válaszok elé írt bevezetőjében, aktuális magyar problémákkal indokolja, hogy a nyugat-európai hasonló kezdeményezések után miért szükséges itthon is elindítani ezt a sorozatot. Felvetett gondolataiból a kor irodalmi életére és könyvtermelésére következtethetünk. 1. „ ... a magyar közönség nem szorul listára, mivel minálunk a könyvirodalom nem fejlődött oly mértékben, hogy akárki az egész magyar litteratúrát el ne olvashatná ...". 2. Komoly problémaként merül fel „a magyar könyvek gyors halandósága". Egy könyv általában egy szezonra szól, az írót így hatalmas munkabírásra késztetik, hogy mindig új és új jelentkezésével bizonyítsa jelenlétét az olvasók előtt. 3. Az olvasókat elárasztó újságok és folyóiratok egészségtelen hatására is utalnak: „ ... az újságirodalomnak ez a túltengése tagadhatatlan pusztításokat visz végbe az irodalmi formában, az irodalmi lelkiismeretben, a munkaerőket a maga óriási szükségletének fedezésére elvonván, aggasztó módon megakasztja a nagy munkák keletkezését, éppen azokét, mellyekkel az utókor a mi kultúránk nagyságáról beszámolhatna". A Hét 1893-as évfolyamában a 12 — 14. számban 43 író, publicista, tudós, színész válasza jelent meg. Mivel a vallomásértékű nyilatkozatok között a kor számos jelentős egyéniségének — Ábrányi Emil, Jászai Mari, Jókai Mór, Justh Zsigmond, Pulszky Ferenc, Rákosi Viktor, Vámbéry Ármin — levelét olvashatjuk, érdemes ezeket különkülön is ismertetni. A Hétben közölt szövegekből kiemeljük a megnevezett szerzőket és műveket, de az egyes címeket néhol korrekcióval közöljük, mert az eredeti szövegekben gyakori a pontatlanság. Eredeti A Hét könyvkérdése. A Hét, 1893/12. 183-184.