Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1980. 12/62. évfolyam
Figyelő - Tarnai Andor: Gyenis Vilmos, 1926–1979 587–588. p.
TÁRSASÁGI HÍREK GYENIS VILMOS 1926-1979 Ismerősei meglepetten és részvéttel, közelebbi barátai, kollégái, kortársai, az ötvenévesek, megdöbbenten és mély fájdalommal, az első pillanatban hitetlenkedve hallották a váratlan hírt: a talpig becsületes ember és megbízható barát, az általánosan elismert tudós és eredményes pedagógus nincsen többé közöttünk. Gyenis Vilmos 27 éven át dolgozott a budapesti egyetem régi magyar tanszékén, legalább ugyanennyi ideig kedvelt kutatási területén, a 17-18. század világi vagy vitágias prózairodalmának feltárásán. Hagyományosan elsősorban a régóta ismert emlékiratokat tartották itt számon elődeink, s jórészt éppen Gyenis Vilmos sikeres munkásságának eredményeként bővült újabban e műfajtörténeti kör az anekdotával, vagy általánosabban — éppen Gyenis Vámos terminológiája szerint a „kisepikával"; ugyancsak neki köszönhetjük az „emlékhagyó írás" találó kifejezést: főként naplókat, diáriumokat, személyes feljegyzéseket sorolt közéjük, amelyeket régebben csaknem kizárólag történeti forrásként tartottak számon, alig vagy egyáltalán nem gondolva a bennük rejlő irodalmi értékekre. Ha egyszer az 1960-70-es évek magyar irodalomtörténetírását részletesen feldolgozzák, Gyenis Vilmos neve azon kevesek között foglal majd el előkelő helyet, akik műfajtörténettel foglalkoztak, s akik eredményesen járultak hozzá a fennmaradt magyar nyelvű írásos anyag irodalmi vonásainak kidolgozásához. Tematikájából következett, hogy nagy érdeklődéssel és megértéssel fordult a kisemberek irományai felé, melyekből alapos eszmetörténeti iskolázottsággal és történeti tájékozottsággal emelte ki a feudalizmus bomlására utaló elemeket, s fedezte fel a szerzőkben a későbbi, szélesebb polgári olvasóközönség számára dolgozó literátus vonásait. Magyar irodalomtörténeti kutatásaiban a hazai eredményeken kívül főként francia nyelvismerete és a legújabb francia szakkönyvek beható tanulmányozása segítette. Nyelvtudása képesítette, hogy külföldi konferenciákon méltóképpen képviselje a magyar tudományt; felkészültsége.