Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1992. 23/73. évfolyam

Tanulmányok - Eisemann György: Létértelmező motívumok Az ember tragédiájában. [Madách Imre] 1–26. p.

Létértelmező motívumok 3 II. A Tragédia legfontosabb, minden mást átható motívuma­it a főangyalok szavai exponálják és egyben jellemzik álta­lános szinten. E mozzanat az Úr szerepét emeli ki, hiszen a három főangyal az Úr szándékainak szócsöve, az ő vilá­gának autentikus kifejezője. S mivel e motívumok az egész szöveget behálózzák, az „isteni szféra" látens jelenlétét is biztosítják a továbbiakban. Ezért Ádám és Lucifer kétség­kívül lényegi jelentőségű kapcsolata mellett az Úr befolyá­sát, folytonos érvényesülését szintén hangsúlyozni kell — még akkor is, ha a színek legtöbbjében nem szerepel. A mű drámai kompozíciója hármójuk kölcsönös konfrontációján, sajátos ellentétein alapul. Tudjuk, az emberpár az egyik ol­dalon az Úr, a másik oldalon Lucifer világával szembesül, s e két szélső pólus között bontakozik sorsa, e két, ugyan­csak szembenálló véglet határozza meg azokat a létlehető­ségeket és választásokat, amelyekbe kerül, s amelyek az em­beri lényeg közegét jelentik számára a történelem minden pontján. A három főangyal voltaképpen az Úrnak a teremtésről elhangzott kezdeti szavait fejti ki, s pregnánsan körvonala­zott összefüggésbe állítja. Egy-egy strófában foglalják össze mindazt, ami a Tragédia világképén belül a lét teljességéhez tartozik: az isteni természetet és a teremtés jellegét, az uni­verzum itt legáltalánosabban megragadott tartalmait, tör­vényeit. Ez a meghatározó alap, melyhez minden későbbi fejlemény valamiképp viszonyul, ennek fényében minősül. Mint tagadás, ennek tükrében értelmezhető Lucifer láza­dása, az emberpár bűne, a bemutatott történelem sajátossá­ga, az egzisztenciális dilemmák stb. Az itt kinyilvánított „té­telek" úgy viszonyulnak minden későbbi történéshez, mint abszolútumok a relatívumokhoz. Ezt a relációt nem kis rész­ben épp a motivikus fejlődés biztosítja, mely az Úr végsza­vaiban érkezik el belső útjainak találkozásához, az összeg­zéshez. Újra kapcsolatot teremtve a kezdet abszolútumai-

Next