Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 1999. 30/80. évfolyam
Tanulmányok - Sánta Gábor: A XIX. századi magyar próza Budapest-képe 190–216. p.
SÁNTA GÁBOR 19 MEDVEI Emma Margit, /. m. 25. 20 SZINNYEI Ferenc, Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig, II, Bp., 1926, 43. és 44. 21 PETRICHEVICH HORVÁTH Lázár, A magyar nyelvről s a magyar irodalom hátramaradásának némely okairól, Honderű, 1843. nov. 4., 553-562. 22 SÓS Endre, A magyar Sue (Nagy Ignác) . SÓS Endre, A nagyváros írói, Bp., é. n. [1947], 14. 23 NAGY Ignác, Magyar Titkok, III, Bp., 1908, 365-366. A kiemelés tőlem - S. G. 24 SZINNYEI Ferenc, i. e., 59. 25 NAGY Ignác, i. e., 275-276. 26 NAGY Ignác, Magyar Titkok, I, Bp., 1908, 238-243. 27 SZINNYEI Ferenc, i. e., 64. 28 Uo., 70-71. 29 SZINNYEI Ferenc, Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban, I, Bp., 1939, 61. 30 Uo., 138. 31 KEMÉNY Zsigmond, Élet és irodalom, Bp., 1883, 107-108., sajtó alá rend. GYULAI Pál. 32 SZINNYEI Ferenc, i. e., 273. 33 CSÁSZÁR Elemér, A magyar regény története, Bp., 1922, 224. 34 BEÖTHY László, Comedia és Tragoedia, Pesten, 1857, 44-45. 35 TOLNAI Lajos, Sötét világ , Századvég, II, Bp., 1984, 5-217., sajtó alá rend. SZALAI Anna. 36 DEÁK Farkas, Divatos üzletek (Elbeszélés a nagyvilági életből) I, Fővárosi Lapok, 1866. júl. 29., 693-694. 37 [JÓKAI Mór], Dumas Sándor pápa útinaplója Magyarországról, I, Üstökös, 1860. szept. 1., 2-3. 38 [KOMÓCSY József?], A Károlyi-palota, Hírmondó, 1869. jan. 16., 573. 39 BÁTTASZÉKI [Lajos], A Hermina tér, Fővárosi Lapok, 1866. jan. 18., 50-51. 40 ARANY László, A délibábok hőse , Arany László válogatott művei, Bp., 1960, 126-204., sajtó alá rend. NÉMETH G. Béla. 41 SZENTESI Rudolf [KISS József], Budapesti Rejtelmek, Bp., 1874,1. rész, II. köt., második fejezet, 21-22. 42 BALÁZS Sándor, Budapest és a magyar irodalom, A Petőfi Társaság Lapja, 1877. jan. 7., 24-25. 43 VADNAY Károly, Baross Gáborról , Uő, Irodalmi emlékek, Bp., 1905, 490-520. Baross Gábor 1886 és 1892 között volt miniszter. 44 GYÖRGY Aladár, Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben, I, Bp., 1886, 583. 45 CSÁSZÁR Elemér, i. e., 282. 46 [?], Fridényi bankja, A Hon, 1882. máj. 7., 3. A kiemelések tőlem - S. G. 47 [KOVALOVSZKY Endre?], Fridényi bankja (Regény két kötetben, írta Acsády Ignác. Budapest, Athenaeum, 1882), Koszorú, 1882, 563-570. 48 BRÓDY Sándor, Don Quixote kisasszony, II, Bp., é. n., negyedik kiad., 46. 49 PINTÉR Jenő, A magyar irodalom története, II, Bp., 1938, 577. 50 BRÓDY Sándor, i. e., I, 110. 51 RÁKOSI Jenő, A legnagyobb bolond, II, Bp., é. n., 4-5. A mára már közhellyé koptatott „cifra nyomorúság" meghatározás nagy valószínűséggel Csiky Gergely azonos című színművére vezethető vissza. Az 1881-ben bemutatott Cifra nyomorúság Csiky egyik legnépszerűbb munkája volt. Színműve címét talán Erdélyi János 1843-ban írt azonos című verséből kölcsönözte az író. 52 KÁRPÁTI Aurél, Ambrus Zoltán , Uő, Kultúra - haláltánccal, Bp., 1947, 56-67. 53 Budapest története, IV, Bp., 1978, 698., szerk. VÖRÖS Károly. 54 SURÁNYI Miklós, Magyar irodalom , Tömeg és lángész, Bp., 1932, 203-231. 55 TOLNAI Lajos, A Szentistváni Kéry család története , UI, Elbeszélések, Bp., 1892. 56 MURAI Károly, A bűnös Budapest, Pesti Hírlap, 1899. júl. 1., 3—4. 57 KORAX [IGNOTUS], Új Budapest, A Hét, 1899. nov. 12., 753-755. 216