Tamás Attila - Schein Gábor szerk.: Irodalomtörténet, 2003. 34/84. évfolyam
Tanulmányok - Orosz Beáta: Csokonai Vitéz Mihály Anakreoni Dalok című kötete mint a XVIII. századi Anakreón-recepció összegzése 55–81. p.
OROSZ BEÁTA jelenése után fordult a dalköltészet, az új ízlés felé, s egész gyűjtemény kiadását tervezte Szerelem Nyájaskodási címmel, mivel - mint írja - „inkább vagyok én a' természettől ilyenekre elkészítve, mint egyebekre".60 Révai Miklós elegyes versei, és néhány apróbb köztetlen írásai... (Pozsony, 1787) című művének második könyvében énekeket közöl, s az előszóban, valamint a ,,A' magyar szépeknek" szóló ajánlásban „sokkal nagyobb nyalábot" ígér „talám már nem is igen sokára": „Egy különös kötetet adok e félékből közre [...]. Ezek mind az örömnek lesznek Énekei, a' Szerelemnek Enyelgései, olylyan ízlésben, a' mennyire érte lehetek, mint a' Régi Görögök írtak hajdan, és a' Romaiak, mint most írnak utánnok a' Franciák, és a' Németek, kivált Anakreont fogom követni, azt az Édes Énekest, kihhez hasonlót ebbenn a' nembenn még nem látott a' világ." A tervezett kötet azonban nem készült el, így nem került be az irodalmi köztudatba. A hagyatékban tizenkét letisztázott füzetecske maradt fenn,61 ebből hét anakreóni témájú. Az előszót teljes egészében megírta, előtte címként ez áll: „Szerelem Nyájaskodást. Közre bocsátotta Anakreon szép eszének becsülője, a Csanádi Énekes. Győrött Streibig József betűivel 1792." Az „Elöl-járó Beszédben" („Győrött. Mindszent hava fogytán 1791.") ismerteti a kötet felépítését: „A munkát [...] III könyvetskére osztottam. Az első egyedül csak Anakreon Énekét foglalja magában. A másodikbann Deák és néhány Görög, a harmadikbann pedig Német és Frantz énekesek utána íratott Enyelgések találtatnak." Megindokolja, miért tette éppen Anakreón dalait az első helyre: „Anakreon a legrégebb, a legjobb, és hogy úgy szólljak, a mint érdemli, Atyja és egyetlen Példája a többinek a Szerelmes Éneklésnek nemébenn. Ugyan azért is adtam itt néki a legelső helyet." Az „Elöl-járó Beszéd" után „Anakreon Életének Leírása" következett volna „s annak Munkáiról némelly Jegyzések és Ditséretek, különösen pedig Költésének Megfejtése". Ennek egyik forrása Degennek Anakreón életéről és költészetéről szóló tanulmánya volt.62 Az értekezés után következtek volna az „Énekek", amelyekből a fennmaradt kéziratok alapján nagyon kevés készült el. Az első könyvből mindössze hat olvasható letisztázva (A lantjáról, A szépekről, A Kupidóról, Magáról, A rózsáról, Lakozó ének), hét pedig töredékesen vagy még pongyola fordításban. A második és harmadik könyv anyagáról nem sokat tudunk, a dalok többsége - néhány kivétellel - már megjelent az Elegyes versek énekei között. Fennmaradtak még egy önálló füzetben Anakreon énekei szóról szóra a görög írás után, egy másik önálló füzetben pedig megtaláljuk az előbbi dalok szó szerinti latin fordítását letisztázva: Anacreontis Carmina versa ad litteram. Ha megjelenik a kötet, mindenképpen meghatározó lett volna a kortársak és az utókor számára. Egyrészt igazolta volna, milyen fontos szerepet töltött be Révai költészetében az új ízlés, másrészt mintaként szolgált volna a későbbi gyűjtemények kiadói számára. Az értekező tanulmány, bár nagyrészt fordítás, stílusa, nyelvezete nehézkes, és megmutatkozik rajta, hogy nyelvünk a 62